Megszűnőben
a magyar érdekképviselet
Szerbiában a legutóbbi
háromszintű, szerb parlamenti, vajdasági tartományi parlamenti és önkormányzati
választások 2016. április 24-én voltak. Ez azt jelenti, hogy a következő
választásokat 2020-ban az említett a dátum előtt meg kell(ene) tartani, mivel a
képviselők mandátuma ezen a napon véget ér.
A szerb
alkotmány értelmében a nemzeti kisebbségeknek – így a magyar közösség tagjainak
is – „a többi polgárral azonos feltételekkel joguk van a közügyek irányításában
való részvételre és a közéleti tisztségek betöltésére” (77/1 szakasz).[1]
A alkotmány 75/2
szakasza alapján „a nemzeti kisebbségek tagjai kollektív jogaik által,
közvetlenül vagy képviselőik révén részt vesznek a döntéshozatalban”. Ennek a
rendelkezésnek kellene biztosítani a nemzeti kisebbségek számára az illető
kisebbség számával arányos képviselői helyeket.
Ez a
rendelkezés azonban mind a mai napig nem valósult meg a gyakorlatban.
„Szerbiában ugyanis a természetes választási küszöb használata van érvényben:
annyi kisebbségi képviselő kerülhet be a parlamentbe, ahányszor az egy
mandátumhoz szükséges szavazatszámot megszerzi egy nemzeti kisebbségi párt.”[2]
Október
9-10-ére bejelentették a hatalmi és az ellenzési szervezetek párbeszédét a
választási feltételekről, amelyben – a sajtóhírek szerint – David McAllister, az Európai Parlament
külügyi bizottságának elnöke is részt vesz.
Lesz-e
egyáltalán olyan szervezet vagy párt, amely felveti a választási törvény olyan
módosítását, amely biztosítaná a nemzeti kisebbségek részarányos képviseletét a
képviselő testületekben?
A
Délvidéken/a Vajdaságban jelenleg hat (a nevében) magyar politikai szervezet,
öt párt és egy mozgalom létezik. Ezek (ABC sorrendben) a Magyar Egység Párt (MEP),
a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ), a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége
(VMDK), a Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP), a Vajdasági Magyar Szövetség
(VMSZ) és a Magyar Mozgalom (MM).
Politikai
szervezetekben, tehát, nem szűkölködik a magyar közösség. A kérdés az, hogy
ezek a szervezetek hogyan működnek, milyen politikai tevékenységet fejtenek ki,
hogyan vesznek részt a politikai életben, a magyar érdekképviseletben?
A Magyar Egység Párt (MEP) 2012. április
3-án került bejegyzésre. Az óbecsei székhelyű párt tagjai az induláskor
elsősorban a VMDK soraiból kerültek ki. Ekkor Óbecsén, Törökbecsén, Bácsföldváron
és Péterrévén rendelkezett tagozattal, de voltak tagjai Temerinben, Adán,
Zentán és más vajdasági településeken is.[3]
A Szmieskó Zoltán vezette párt 2016. március
8-án az egyik aláírója volt az év április 24-én megtartott „választásokon való
közös indulásról szóló” három párti (VMSZ-VMDP-MEP) koalíciós szerződésnek.[4]
Az utóbbi több
mint három évben a MEP-ről úgyszólván hallani sem lehetett. Honlapja az
interneten már nem található meg. Az
utolsó bejegyzés – amíg elérhető volt – a 2019. március 15-ei nemzeti ünnepről
szólt.[5]
A 2004-ben[6]
(másutt 2007-ben),[7] zentai székhellyel alakult
Magyar Polgári Szövetségről (MPSZ) az
interneten még a legalapvetőbb adatokat sem lehet megtalálni. A korábban jól
működő honlapja is eltűnt a világhálóról.
A MPSZ –
Zenta a zentaiaké frakciónak három képviselője van a Zenta Község Képviselő-testületében
(KKT).[8]
A párt tevékenysége
leginkább Rácz Szabó László elnöknek
a magyar közösség időszerű kérdéseiről és a zentai KKT működéséről tartott
időnkénti sajtókonferenciáin nyilvánul meg.
A (mostani) Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége
(VMDK) az 1997. januári közgyűlésétől van jelen a politikai színtéren.[9]
Fennállása
óta a párt igyekezett megőrizni politikai önállóságát és a magyar közösség
jogaiért való küzdelmének folytonosságát. Tagja a Szövetség Szerbiáért (Savez
za Srbiju) ellenzéki tömörülésnek.[10]
A VMDK
Tanácsa, a szeptember 17-ei közleményében kiemelte, hogy „a továbbiakban is
azon szerbiai politikai erőkkel szeretne együttműködni, amelyek a demokrácia és
a jogállamiság helyreállítását tartják a legfontosabb feladatnak térségünkben”.[11]
Az ellenzékinek
számító párt a legutóbbi választásokon – a Magyar Mozgalommal közösen – két
mandátumot is szerzett a Tartományi Képviselőházban.[12] Tevékenysége
a közéletben azonban nem jut érezhetően kifejezésre. Többnyire Csonka Áron pártelnök képviselőházi
nyilatkozatiban és a párt elnökségének vagy tanácsának időközönkénti
sajtóközleményeiben mutatkozik meg. (Az előző – az európai parlamenti
választásokkal kapcsolatos – közlemény még a május 16-i dátumot viseli.[13])
A VMDK bojkottálta
a tavalyi Magyar Nemzeti Tanácsi (MNT) választásokat. Ennek az „eredménye” az
lett, hogy a testületben elvesztette még azt a két mandátumát is, amit az előző
(2014. évi) választásokon szerzett.[14]
A honlapján[15] alig
néhány eseményről (és egyre ritkábban) tájékoztat, ami arra utal, hogy a VMDP tevékenységében
az utóbbi időben mintha törés állt volna be. A közelgő választások bejelentett bojkottálásával
pedig egyenesen kizárja magát a politikai életből.
A magyar érdekekért korábban rendszeresen kiálló, „sokáig a VMSZ ’politikai
ősellenségének’ számító, temerini székhelyű Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) végül odacsapódott
Pásztorékhoz”.[16] Politikai egybeolvadásuk utolsó eseménye az
említett 2016. évi hárompárti koalíciós szerződés volt.
A VMDP hivatalos
Facebbok oldalát utoljára 2015. május 2-án újították, egy Orbán Viktor interjúval, amit három aláírás nélküli fotó követett.[17] A
párt egy másik Facebbok oldalán a 2017. december 24-i bejegyzés az utolsó,
miszerint a párt „Kellemes Karácsonyi Ünnepeket kíván minden kedves
ismerősének”.[18]
A 2017.
április 2-ai szerbiai elnökválasztáson a VMDP, akárcsak két koalíciós partnere
(a VMSZ és a MEP) Aleksandar Vučić szerbiai kormányfő jelölését támogatta. – A
VMDP-ben azt szeretnék, ha az elnökválasztáson Vučić győzne, és abban bíznak,
hogy ez a győzelem fölényes lesz – hangsúlyozta pártja sajtótájékoztatóján Csorba
Béla elnök.[19]
A
VMDP és a MEP a koalíciós szerződéssel nem csak a VMSZ 2016. évi választási
partnere lett, hanem – közvetve – a Szerb Haladó Párt (SZHP/CHC) támogatója is.
A VMSZ ugyanis (2016. augusztus 14-én) szerződés kötött a hatalmi CHC párttal a
„programszintű együttműködésről és a szerb kormányban való részvételről”.[20]
Ez egyúttal azt is jelenti, hogy mindhárom párt elveszítette a magyar
érdekvédelmi szerepét, mivel közösséget vállaltak – és ezzel felelősséget is –
a haladó szerb elnök és kormány nemzeti kisebbségpolitikai döntéseiért is.
A
VMDP, illetve az elnöke, időnként még sajtóközleményt ad ki, amivel bizonyára azt
a látszatot kívánja fenntartani, hogy a párt még létezik. (Legutóbb – 2019. augusztus
20-án – közleményben ítélte el a TSC hazatérő szurkolói elleni temerini
támadást.[21])
A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) „politikai
párttá 1995. június 17-én Szabadkán alakult át, azzal az elsődleges céllal,
hogy nagyobb részt vállaljon a vajdasági magyarság politikai
érdekképviseletében”.[22]
A VMSZ
„Atlasz-hegységnyi (magyarországi – B. A.) pénzről diszponál, a magyarországi
és a szerbiai hatalmi struktúrába is bebetonozott, kiterjedt infrastruktúrával
és mindenkor mozgósítható káderállománnyal rendelkezik”.[23]
Pásztor István 2007 óta tartó
pártelnöksége alatt a VMSZ oda „fejlődött”, hogy már „a saját programját sem
tartja tiszteletben”.[24]
2016. augusztus 14-én koalíciós szerződést írt alá[25] „a
délvidéki magyarságnak (is) a kilencvenes években mérhetetlen szenvedést okozó
(’haladókká’ átvedlett) ’volt’ radikálisokkal”, a Szerb Haladó Párttal.
A szerződés
után kiteljesült a szerb párttal minden szinten való összeolvadása. Olyan
vélemények is vannak, hogy a VMSZ „immár magyar szervezetnek is nehezen
minősíthető”.[26]
A párt négy
államtitkárral képviselteti magát a szerb kormányban, a szerb parlamentben
négy, a Tartományi Képviselőházban pedig hat képviselője van, valamint hat
„tartományi tisztségviselője”. AZ MNT-ben hivatalosan 17 személy tartozik a
párthoz (a 35-ből), valójában pedig összesen 30, akik a VMSZ Magyar Összefogás
listájáról kerültek a testületbe. A párt elnöke egyúttal a Tartományi
Képviselőház elnöke is. A VMSZ-nek az Európai Parlamentben is lett egy
képviselője – a Fidesz jóvoltából.[27]
A VMSZ tevékenységét – a DélHír
portál írása alapján – így lehet(ne) összefoglalni: „Igazából sohasem működött délvidéki magyar politikai pártként, mindig
is amolyan érdekcsoportot alkotott”, „a létezése óta egy konkrét lépést
sem tett az itteni magyarság területi autonómiája megvalósítása irányában”, és „asszisztált
a szerb rezsimnek a magyarságot megalázó megmozdulásaihoz”.[28]
A Magyar Mozgalom (MM) 2015. augusztus
20-án alakult, a VMSZ-ből kizárt vagy a pártot elhagyó „kiábrándultak”, és „elégedetlenkedők”
kezdeményezésére.
A MM
megalakulása után „egy ideig úgy tűnt, hogy […] akár Pásztorék komoly
ellenzékét is képezheti, ám Korhecz
Tamás elnök gyors és ’hirtelen’ távozása után, egyértelművé vált – az
MNT-ben szerzett öt mandátumot ellenére[29] –,
hogy az új mechanizmus csikorog”.
A Mozgalom,
több más párttal együtt, bojkottálta a július 7-ei szabadkai helyi közösségi
tanácsválasztásokat.[30]
Az MM-nek volt több hasznos
politikai kezdeményezése is, állásfoglalása, mint például a szerbiai tüntetések
támogatása,[31] Pásztor István „elmúlt
tizenegy évének értékelése”,[32] a levél,
amelyben a nemzeti tanácsokról szólótörvényre és Vajdaság napjának
meghatározására hívta fel Áder János
magyar köztársasági elnök figyelmét,[33]
illetve a levél, amelyben a nemzeti tanácsokról szóló törvény módosításának
közvitán levő tervezetére, illetve a vagyon-visszaszármaztatás körüli, a magyar
embereket hátrányosan érintő visszásságokra – hívja fel Orbán Viktor Magyarország
miniszterelnökének figyelmét,[34] stb.
Ezek az akciók új erőt adtak a
délvidéki/vajdasági magyar érdekvédelemnek. Az utóbbi időben azonban mintha
kifulladt volna a mozgalom. A „Hírfolyam”
internetes oldalán az utolsó bejegyzés a május 9-i felhívás, miszerint „Támogassa
adója 1%-val a Magyar Mozgalmat”.[35]
Tevékenységét az is bénítja, hogy három „társelnök”, illetve
triumvirátus irányítja.
Alig több
mint fél évvel a szerbiai parlamenti választások előtt, siralmas állapotban
vannak a magyar politikai pártok és a -közélet. Nevezhető ez akár politikai
letargiának is.
A hat
politikai szervezet közül a VMSZ teljesen összeborult a radikálisokból lett
haladókkal, a MEP és a VMDP formálisan talán még létezik, a VMDK és a MPSZ pedig
egyre jobban kirekeszti magát a közéletből. A MM is mintha „a passzivitásba
süllyedt volna”.[36]
A VMSZ és a VMDK
honlapján kívül a többi politikai szervezet honlapja vagy eltűnt az
internetről, vagy nem újítják azt. Hogyan lehetséges így komoly politikai
tevékenységet kifejteni? Milyen párt vagy mozgalom az, amelyik még a honlapját
sem képes működtetni?
Nem kell szem
elől téveszteni azt sem, hogy a VMSZ uralja/irányítja szinte csaknem egészében
a délvidéki/vajdasági magyar sajtót és a szellemi életet, de a Magyar Nemzeti
Tanácsot is, ami csak fokozza a tehetetlenséget, az érdektelenséget és a
kiábrándultságot.
Az utóbbi
időben – ismereteim szerint – egyetlen magyar politikai szervezet sem tartotta
szükségesnek/érdemesnek, hogy a magyar közösség helyzetéről vagy időszerű
kérdéseiről valamiféle szakmai-politikai tanácskozást, vitaestet, vitatribünt
stb. rendezzen. Mindez a tömegekkel való kapcsolatok megszűnéséhez vezet(het).
Pedig ez a tömegek mozgatásának a rugója, a választópolgárok megszerzésének
egyik módja lehetne.
Azt sem lehet
elhallgatni, hogy – még ha a magyar közösségnek 160 ezer tagja maradt is – a
Délvidéken/a Vajdaságban jelenleg nincsen egyetlen tevékeny civil/polgári
szervezet sem, amelyik a nemzeti kisebbségi jogok érvényesítésért való
küzdelmet tűzte volna ki céljául. Mindenre jutott, csak éppen a civil
szerveződés támogatására – az esetleges kritikus hang miatt – apadt el a
„forrás”.
Amennyiben a
magyar politikai szervezetek viszonyulása a magyar közösség politikai valamint
közéletének szervezéséhez sürgősen és gyökeresen nem változik meg, olyan
helyzet teremtődik/alakulhat ki, hogy a Vajdasági Magyar Szövetség lesz az
egyetlen politikai és képviseleti erő. Ez csakis az egyszólamúságba vezethet,
ami egyetlen társadalomnak sem hozott fejlődést.
A következő
választásokon minden szinten részt kell venni. Amelyik párt vagy mozgalom erre
nem képes, az legyen szíves, válasszon új vezetőséget, vagy oszlassa fel magát!
BOZÓKI
Antal
Torda,
2019. szeptember 22.
[1] A SZERB KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA. Az SZK Hivatalos Közlönye, 98/2006. szám. http://www.mnt.org.rs/dokumentum/torvenyek-es-egyeb-jogi-dokumentumok-magyar-nyelven
[2] Szerbia ma választ (Választások 2016). https://pannonrtv.com/rovatok/politika/szerbia-ma-valaszt-valasztasok-2016, 2016. április 24. [09:59]
[3] Fehér Rózsa: Megalakult a Magyar Egység Párt. https://www.magyarszo.rs/hu/2012_05_03/kozelet/25726/Megalakult-a-Magyar-Egys%C3%A9g-P%C3%A1rt.htm, 2012. május 3. [04:15]
[4] VMSZ-VMDP-MEP: Aláírták a hárompárti koalíciós szerződést. https://www.vajma.info/cikk/vajdasag/19802/VMSZ-VMDP-MEP-Alairtak-a-haromparti-koalicios-szerzodest.html, 2016. március 8. [14:18]
[5] http://www.mep.org.rs/index.php/hu/
[6] Rácz Szabó László. https://www.facebook.com/laszlo.raczszabo.7
[7] Rácz Szabó László. https://hu.wikipedia.org/wiki/R%C3%A1cz_Szab%C3%B3_L%C3%A1szl%C3%B3
[8] Zenta Község Képviselő-testület képviselői. http://www.zenta-senta.co.rs/hu/2/p/19/2016_06_27_Zenta-Kozseg-Kepviselo-testulet-kepviseloi.html/3
[9] Bővebben lásd Mirnics Károly: A vajdasági magyarok politikai önszerveződése. https://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/kulhoni_magyarsag/2010/srb/vajdasagi_marasztalo/pages/014_politikai_onszervezodes.htm
[10] https://savez-za-srbiju.rs/
[11] A jobb választási feltételekért küzdve! Közlemény. http://www.vmdk.org.rs/
[12] Alternatíva Vajdaságért - Magyar mozgalom - VMDK - Új Szerbia. https://www.skupstinavojvodine.gov.rs/Strana.aspx?s=poslanickegrupe&j=HU#25
[3] EURÓPAI PARLAMENTI VÁLASZTÁS. A VMDK közleménye. http://www.vmdk.org.rs/
[14] 2014-es magyar nemzeti tanácsi választás
https://hu.wikipedia.org/wiki/2014-es_magyar_nemzeti_tanácsi_választá
[15] http://www.vmdk.org.rs/
[16] F. F.: Békülni, összeborulni készül a VMSZ és a Magyar Mozgalom?
https://delhir.info/2019/08/23/bekulni-osszeborulni-keszul-a-vmsz-es-a-magyar-mozgalom/
[17] Vajdasági Magyar Demokrata Párt. https://www.facebook.com/Vajdas%C3%A1gi-Magyar-Demokrata-P%C3%A1rt-110925732264331/
[18] https://www.facebook.com/Vmdp-Temerin-186682451693221/
[19] A VMDP is Aleksandar Vučićot támogatja a szerbiai elnökválasztáson. https://www.vajma.info/cikk/vajdasag/21163/A-VMDP-is-Aleksandar-Vucicot-tamogatja-a-szerbiai-elnokvalasztason.html, 2017. február 18. [21:42]
[20] KOALÍCIÓS SZERZŐDÉS A KÖZÖS, PROGRAMSZINTŰ EGYÜTTMŰKÖDÉSRŐL ÉS RÉSZVÉTELRŐL A SZERB KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYÁBAN. http://www.vmsz.org.rs/sites/default/files/user-images/Koalicios_szerzodes_hu.pdf
[21] A VMDP elítéli a TSC hazatérő szurkolói elleni vasárnapi temerini támadást. https://www.magyarszo.rs/hu/4070/kozelet_politika/206733/A-VMDP-, 2019. augusztus 20. [09:59] >> 2019. augusztus 20. [20:19]
[22] Vajdasági Magyar Szövetség. https://hu.wikipedia.org/wiki/Vajdas%C3%A1gi_Magyar_Sz%C3%B6vets%C3%A9g
[23] Pressburger Csaba: Egy bizonyos szint fölött nem migráncsozunk. Családi Kör. 2018. november 16. 5.
[24] F. F.: Békülni, összeborulni készül a VMSZ és a Magyar Mozgalom?
https://delhir.info/2019/08/23/bekulni-osszeborulni-keszul-a-vmsz-es-a-magyar-mozgalom/
[25] Lásd a 20-as alatti szerződést.
[26] Uo.
[27] A VMSZ képviselőinek, tisztségviselőinek listáit lásd a http://www.vmsz.org.rs/ „Rólunk” oldalon.
[28] Lásd F. F. írását a 16-os jegyzetben.
[29] A Magyar Nemzeti Tanács tagjai. http://www.mnt.org.rs/rolunk/tanacs
[30] Bővebben lásd a Szavazni vagy bojkottálni? c. írásom: https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=11881, 2019. július 14.
[31] A Magyar Mozgalom támogatja a szerbiai tüntetéseket. http://www.magyarmozgalom.rs/hu/hirfolyam/a-magyar-mozgalom-tamogatja-a-szerbiai-tunteteseket, 2019. február 3.
[32] Az elmúlt tizenegy év. http://www.magyarmozgalom.rs/hu/hirfolyam/az-elmult-tizenegy-ev, 2018. április 26.
[33] A Magyar Mozgalom levele Áder Jánosnak, Magyarország köztársasági elnökének. http://www.magyarmozgalom.rs/hu/hirfolyam/a-magyar-mozgalom-levele-ader-janosnak-magyarorszag-koztarsasagi-elnokenek, 2018. április 6.
34] A nemzeti tanácsokról és a vagyon-visszaszármaztatásról. http://www.magyarmozgalom.rs/hu/hirfolyam/a-nemzeti-tanacsokrol-es-a-vagyon-visszaszarmaztatasrol, 2017. december 19.
[35] http://www.magyarmozgalom.rs/hu/hirfolyam
[36] Lásd F. F. írását a 16-os jegyzetben.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése