Szili Katalin miniszterelnöki megbízott
Közös cselekvési tervről tárgyaltak pénteken Kolozsváron az erdélyi magyar politikai szervezetek képviselői.
A Szili Katalin miniszterelnöki megbízott kezdeményezésére létrejött kolozsvári autonómia-kerekasztal résztvevői egy 12 pontos munkaanyagról kezdték meg a tárgyalásokat.
Amint az MTI-hez eljuttatott közös nyilatkozatban rögzítették: az Európai Unió újonnan felálló intézményrendszerénél kezdeményezik és támogatják a Kalmár Ferenc és Szili Katalin által megfogalmazott, az őshonos nemzeti közösségekre vonatkozó öt alapelv elfogadását.
Megerősítették ugyanakkor elkötelezettségüket a politikai szervezetek vezetői által 2018. január 8-án aláírt együttműködési megállapodásban foglalt célok megvalósítása mellett.
A kerekasztal résztvevői közölték: egyhangúan támogatják a Székely Nemzeti Tanács polgári kezdeményezését, és minden európai polgárt arra kérnek, hogy írja alá a dokumentumot. Támogatják a román-magyar megbékélést szolgáló kezdeményezéseket, és tisztelettel adóznak az 1989-es temesvári események 30. évfordulója előtt.
A nyilatkozatot a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) részéről Székely István ügyvezető alelnök, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) részéről Toró T. Tibor ügyvezető elnök, a Magyar Polgári Párt (MPP) részéről Kulcsár Terza József parlamenti képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) részéről Zakariás Zoltán, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) részéről pedig Izsák Balázs elnök írta alá.
Az erdélyi magyar politikai szervezetek képviselői az autonómia-kerekasztal júliusi ülésén állapodtak meg arról, hogy szeptember végéig cselekvési tervet dolgoznak ki a következő két év operatív együttműködéséről.
Az őshonos nemzeti közösségekre vonatkozó öt alapelvet Kalmár Ferenc a Külgazdasági és Külügyminisztérium miniszteri biztosa ismertette júliusban a Tusványos egyik pódiumbeszélgetésén. Alapelvnek tekintette, hogy az őshonos nemzeti kisebbségek kérdése nem belügy, hanem európai ügy, hogy védeni kell a nemzeti identitást, és hogy ehhez az egyéni és kollektív jogokat is el kell ismerni, hogy a nemzeti identitás nem feltétlenül jár együtt az állampolgársággal, és hogy az őshonos közösségek az államok alkotó részei kell, hogy legyenek.
A 2018. január 8-án aláírt közös nyilatkozatban az RMDSZ, az EMNP és az MPP elnöke rögzítette: hogy száz évvel a gyulafehérvári nyilatkozat után készek egy új kezdetre, amelyhez partnerséget ajánlanak a román társadalomnak, és tiszteletet is kérnek a részéről. Közölték, hogy Székelyföld területi autonómiáját Székelyföld történelmi határai között képzelik el, és az autonóm Székelyföldön a magyar nyelvnek egyenrangúnak kell lennie a román nyelvvel. A pártok közös céljuknak tekintették Partium történelmi régió sajátos, kétnyelvű közigazgatási jogállásának kialakítását, és az egész romániai magyarságot érintő kulturális autonómia elérését is. (MTI)
Közös cselekvési tervről tárgyaltak pénteken Kolozsváron az erdélyi magyar politikai szervezetek képviselői.
A Szili Katalin miniszterelnöki megbízott kezdeményezésére létrejött kolozsvári autonómia-kerekasztal résztvevői egy 12 pontos munkaanyagról kezdték meg a tárgyalásokat.
Amint az MTI-hez eljuttatott közös nyilatkozatban rögzítették: az Európai Unió újonnan felálló intézményrendszerénél kezdeményezik és támogatják a Kalmár Ferenc és Szili Katalin által megfogalmazott, az őshonos nemzeti közösségekre vonatkozó öt alapelv elfogadását.
Megerősítették ugyanakkor elkötelezettségüket a politikai szervezetek vezetői által 2018. január 8-án aláírt együttműködési megállapodásban foglalt célok megvalósítása mellett.
A kerekasztal résztvevői közölték: egyhangúan támogatják a Székely Nemzeti Tanács polgári kezdeményezését, és minden európai polgárt arra kérnek, hogy írja alá a dokumentumot. Támogatják a román-magyar megbékélést szolgáló kezdeményezéseket, és tisztelettel adóznak az 1989-es temesvári események 30. évfordulója előtt.
A nyilatkozatot a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) részéről Székely István ügyvezető alelnök, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) részéről Toró T. Tibor ügyvezető elnök, a Magyar Polgári Párt (MPP) részéről Kulcsár Terza József parlamenti képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) részéről Zakariás Zoltán, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) részéről pedig Izsák Balázs elnök írta alá.
Az erdélyi magyar politikai szervezetek képviselői az autonómia-kerekasztal júliusi ülésén állapodtak meg arról, hogy szeptember végéig cselekvési tervet dolgoznak ki a következő két év operatív együttműködéséről.
Az őshonos nemzeti közösségekre vonatkozó öt alapelvet Kalmár Ferenc a Külgazdasági és Külügyminisztérium miniszteri biztosa ismertette júliusban a Tusványos egyik pódiumbeszélgetésén. Alapelvnek tekintette, hogy az őshonos nemzeti kisebbségek kérdése nem belügy, hanem európai ügy, hogy védeni kell a nemzeti identitást, és hogy ehhez az egyéni és kollektív jogokat is el kell ismerni, hogy a nemzeti identitás nem feltétlenül jár együtt az állampolgársággal, és hogy az őshonos közösségek az államok alkotó részei kell, hogy legyenek.
A 2018. január 8-án aláírt közös nyilatkozatban az RMDSZ, az EMNP és az MPP elnöke rögzítette: hogy száz évvel a gyulafehérvári nyilatkozat után készek egy új kezdetre, amelyhez partnerséget ajánlanak a román társadalomnak, és tiszteletet is kérnek a részéről. Közölték, hogy Székelyföld területi autonómiáját Székelyföld történelmi határai között képzelik el, és az autonóm Székelyföldön a magyar nyelvnek egyenrangúnak kell lennie a román nyelvvel. A pártok közös céljuknak tekintették Partium történelmi régió sajátos, kétnyelvű közigazgatási jogállásának kialakítását, és az egész romániai magyarságot érintő kulturális autonómia elérését is. (MTI)
2019. szeptember 27. [17:58]
Egyeztetéseket kezdtek a közös programalkotásról az egységes felvidéki magyar érdekképviselet megteremtésében érdekelt felvidéki magyar politikai és civil szervezetek Pozsonyban csütörtökön.
Az egységes felvidéki magyar érdekképviselet megteremtése leginkább a Szlovákiában jövő februárra kitűzött parlamenti választásokkal összefüggésben vált sürgetővé, és azután kapott új lendületet, hogy augusztusban nyilvánvalóvá vált, hogy a Magyar Közösség Pártja (MKP) és a szlovák-magyar vegyes párt, a Most-Híd között a választási együttműködés lehetőségeiről indított tárgyalássorozat eredménytelen lett.
A tárgyalások első fordulóját a MKP meghívására a felvidéki magyar párt pozsonyi központjában tartották. Az egyeztetésen a vendéglátó MKP mellett többek között a belügyminisztériumban bejegyeztetését kérő Összefogás mozgalom, a legnagyobb felvidéki magyar kulturális-közéleti szervezet, a Csemadok, a Magyar Fórum párt, az Új Egység, a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala civil ernyőszervezet vett részt.
A tárgyalások résztvevőinek leginkább két kérdésre kell választ találniuk. Elsősorban arra, hogyan kivitelezhető a közös indulás a választásokon, és az egységes magyar érdekképviseletként milyen programban tudnak megegyezni.
Menyhárt József, az MKP elnöke a találkozó után tartott rövid sajtótájékoztatón azt mondta, hogy bár a technikai feltételek a közös induláshoz még nem tisztázódtak, és több lehetőség is terítéken van, nagyon fontos, hogy a résztvevők érdekeltek a közös programalkotásban. A találkozó résztvevői megegyeztek abban is, hogy nem tesznek olyan kijelentéseket és lépéseket, amelyek a formálódó egység kárára lennének - tette hozzá.
"Hiszünk abban, hogy meg tud újulni a felvidéki magyar képviselet (...), és a választásokon egy közös programmal tudunk garanciákat vállalni a magyar közösség érdekeinek képviseletére" - jelentette ki Őry Péter, az MKP Országos Tanácsának elnöke.
Az egyeztetések következő fordulóját a Simon Zsolt vezette Magyar Fórum szervezésében a jövő hét keddre tervezik. (MTI)
Tovább formálódik az egységes felvidéki magyar érdekképviselet
Fotó: felvidek.ma
Egyeztetéseket kezdtek a közös programalkotásról az egységes felvidéki magyar érdekképviselet megteremtésében érdekelt felvidéki magyar politikai és civil szervezetek Pozsonyban csütörtökön.
Az egységes felvidéki magyar érdekképviselet megteremtése leginkább a Szlovákiában jövő februárra kitűzött parlamenti választásokkal összefüggésben vált sürgetővé, és azután kapott új lendületet, hogy augusztusban nyilvánvalóvá vált, hogy a Magyar Közösség Pártja (MKP) és a szlovák-magyar vegyes párt, a Most-Híd között a választási együttműködés lehetőségeiről indított tárgyalássorozat eredménytelen lett.
A tárgyalások első fordulóját a MKP meghívására a felvidéki magyar párt pozsonyi központjában tartották. Az egyeztetésen a vendéglátó MKP mellett többek között a belügyminisztériumban bejegyeztetését kérő Összefogás mozgalom, a legnagyobb felvidéki magyar kulturális-közéleti szervezet, a Csemadok, a Magyar Fórum párt, az Új Egység, a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala civil ernyőszervezet vett részt.
A tárgyalások résztvevőinek leginkább két kérdésre kell választ találniuk. Elsősorban arra, hogyan kivitelezhető a közös indulás a választásokon, és az egységes magyar érdekképviseletként milyen programban tudnak megegyezni.
Menyhárt József, az MKP elnöke a találkozó után tartott rövid sajtótájékoztatón azt mondta, hogy bár a technikai feltételek a közös induláshoz még nem tisztázódtak, és több lehetőség is terítéken van, nagyon fontos, hogy a résztvevők érdekeltek a közös programalkotásban. A találkozó résztvevői megegyeztek abban is, hogy nem tesznek olyan kijelentéseket és lépéseket, amelyek a formálódó egység kárára lennének - tette hozzá.
"Hiszünk abban, hogy meg tud újulni a felvidéki magyar képviselet (...), és a választásokon egy közös programmal tudunk garanciákat vállalni a magyar közösség érdekeinek képviseletére" - jelentette ki Őry Péter, az MKP Országos Tanácsának elnöke.
Az egyeztetések következő fordulóját a Simon Zsolt vezette Magyar Fórum szervezésében a jövő hét keddre tervezik. (MTI)
2019. szeptember 26. [15:18]
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése