Az elmúlt napokban egy óriási hírbomba csapódott be
a langymeleg, posványos csantavéri állóvízbe: szélerőműpark épül a falu
határában. Nem is akármilyen, a miénk lesz egész Európában a leghatalmasabb. Ejha,
újfent felkerülünk a térképre, és a sok szép szélgenerátor hírünket viszi majd
a nagyvilágba, mint egykoron a pezsgőgyáros Törley József, vagy a biatorbágyi
vonatrobbantó, Matuska Szilveszter! Az óriási „szélfészek” szálláscsinálóinak
tálalása szerint ennek az erőműnek sehol másutt jobb helye nem lenne
Szerbiában, mint az észak-bácskai termőföldeken, ezért ehhez a 700 millió eurót
kóstáló tekintélyes beruházáshoz éppen a mi évtizedeken át – alighanem
szándékosan – elhanyagolt, kis magyar falucskánk környékét és a még megmaradt szabadkai
tanyavilágot szemelték ki. No, most aztán nagyon bejön nekünk az élet, gondolhatnánk,
ettől fog Csantavér virágba borulni!
Rossz
emlékeket idéz…
Ámdeviszontellenben: a hűvös fejjel, józanul
gondolkodónak rögtön az ötlik az eszébe, hogy miért is akar(ná)nak nekünk
aranyéletet ezek a messziről jött, ismeretlen üzletemberek. Valahányszor
szédületes terveket lobogtattak a paraszti munkába belerokkant, a földműves-sorsba
belepusztult, jámbor csantavériek szeme előtt, valahogy mindig rosszul sült el
a dolog, mi húztuk a rövidebbet. Elég csak felidézni azt, hogy a falunk
közelébe, nem mellesleg éppen az igen jó minőségű termőföldekre telepítették a
80-as évek derekán a rossz emlékű, sokat szidott Nitrogénműveket is. Akkoriban
persze buzgón fogadkozott – az azóta is a káderkörhintán ringlispílező Kern Imre termelési igazgató –, hogy
nem füstölnek majd a gyáróriás kéményei, nem szennyezik a levegőt, se a termőtalajt,
és sok falubelit juttatnak majd munkához, kenyérhez. (Azt már csak zárójelben
jegyzem meg, hogy csantavéri vállalatok bizony pénzzel is beszálltak – nyilván
politikai nyomásra – ebbe a kényszerű munkahelyteremtésbe). A meséhez az is
hozzátartozik, hogy a Nitrogénműveket eredetileg Apatinban kellett volna
felépíteni hármas (jugoszláv–keletnémet–szovjet) testvéri összefogással még a
60-as években, mert arrafelé elegendő víz is, gáz is, áram is termett volna bőséggel
a működéséhez, mégis Szabadkára „káderezték” az akkori elvtársak, és itt jött
világra a halmozottan sérült óriáscsecsemő, a Zorka Műtrágyagyár kényszerű dajkasága
mellett. Azóta eltelt bő 30 esztendő, és a sok millió dollárt elnyelt gyárból
mostanra csak egy torokszorító, szánalmas roncstemető maradt.
Pár évvel ezelőtt a Regionális Hulladéktároló Kft-t
költöztették a közelünkbe, Orom és Békova között épült fel az Európai Unió
támogatásával, amelyben, ha rendesen beindul a „nagyüzemi termelés”, hét község
összes szemetét kezelik majd. De pánikra semmi ok: környezetet, levegőt, talajt
ez a cég sem szennyez, és kellemetlen szagot, bűzt sem áraszt… Nemsokára pedig egy
csinos szélerőműfarmot kapunk a nyakunkba. Majdnem szó szerint a nyakunkba,
ugyanis a felállításra kerülő tornyok mindössze egyetlen kilométer távolságra
ágaskodnak majd a házaktól, a tanyáktól, a lakott területtől. Más országokban,
például az Európai Unió tagállamaiban ez a védett övezet 15 kilométeres sávot
jelent, Magyarországon 12 kilométert. Itt majd csak egyet. Nekünk annyi is elég
lesz.
Szélgenerátor,
ameddig a szemünk ellát!
A lényeg az, hogy szélerőműpark épül. Legalábbis ezt
a hírt hozta a hegyes, hűvös decemberi szél. A gigantikus farm, a megálmodói
szerint, Dušanovo, Csantavér, Višnjevac, Gabrić, Békova, Nagyfény és Új-Žednik
határában terül el, és összesen 10.815 hektár termőföldet követel magának. (Természetesen
ugyanabból a jó minőségűből, mint annak idején a zord Nitrogénművek.) Viszonyítani
én ezt a látványos területfoglalást legfeljebb csak ahhoz tudom, amit a helyi
földműves-szövetkezet virágkorában igen gyakran emlegettek: kevés földje van,
nem egészen 700 hektár. Ez meg most egy gigantikus, 10 000 hektárnál is
nagyobb, összefüggő parcella lesz. Elképzelni sem tudom, gyatra hozzá a
képzeletem. De rá lehet majd csodálkozni, milyen szép lesz: csak turbina, csak
torony, csak szélgenerátor, ameddig a szemünk ellát!
A kiszemelt földterületek birtokba vétele már
javában zajlik. Hetekkel ezelőtt megkezdődött. Úgy, hogy a szabadkai képviselő-testület
tagjainak nem is volt tudomása arról, hogy mi folyik, mi készül a község
területén. A tanácsnokok véleményét nem kérték ki az ügyben, nem képezte vita
tárgyát az, hogy egy ilyen beruházásra Szabadkának szüksége van-e egyáltalán. A
városi honatyákat három nappal ezelőtt kész tények elé állították, csak el
kellett fogadniuk azt, amiben mások már jó régen – az ő hátuk mögött –
megállapodtak.
Hogy a cégtulajdonosoknak valamiért cudarul megéri
ez az észak-bácskai beruházás, ez abból látszik, hogy nem fizetnek rossz
bérleti díjat az útjukba eső parcellák tulajdonosainak.
A Pannon RTV helyszíni tudósítása szerint a megszólaltatott
termelők, akik az ügyben érintettek, különösebben nem aggályoskodtak, nem
emeltek kifogásokat a termőföldjükön várható építkezés ellen.
Nem
veszik meg, csak bérlik a parcellákat
„A csantavéri Kecsenovics fivérek nem sokáig
haboztak, hogy elfogadják-e a szélerőműparkot létrehozni kívánó cég jogászának
ajánlatát, hogy az ő földjeiken is épüljenek szélerőművek.
Kecsenovics
János: Ötszáz eurót adnak évente, 30 évig, és amíg a
kiépítést tart, azokra az évekre adnának ezer eurót.
Kecsenovics
Ferenc: Azért
döntöttem így, mert ha nem én, akkor a szomszéd teszi oda a szélerőművet.
Szerintem ezzel a környezetet nem szennyezzük. Inkább szélerőmű legyen itt,
mint egy vegyi üzem.”
Az ügy kapcsán azt mondhatnák, hogy elég gyorsan
kiderült, honnan fúj a szél, ki is áll a nem mindennapi beruházás hátterében. Az
olasz Fintel Energia Group több céget is alapított Szerbiában, az egyik ilyen a
Fintel Energija, amelynek társtulajdonosa (részvényese) a Miodrag Kostić-féle
MK Holding. Az a mezőgazdaságban, bankszektorban, idegenforgalomban utazó,
7.000 embert foglalkoztató, 36 éve fennálló MK Holding, amely évente állítólag 110
millió eurót vet – adók, járulékok címén – az államkasszába. (De Ana Brnabić kormányfő
neve is felbukkant.) Ezek a Fintelek eddig már több szélerőműfarmot építettek
az országban, az elsőt 2015-ben a Kula melletti Lipáron, két 10-10 MW teljesítményű
telepről van szó, a következőt pedig a Versechez közeli Zagajica (Fürjes) falunál
egy évvel később, 50 millió euróból, és egy újabb is készül, amelyet az év
végéig kellett befejezni. Egyes információk szerint Vajdaságba még hét
erőműparkot terveztek, és úgy hírlik, hogy az újabb projektumok már 100
százalékban a Fintel Energija tulajdonát fogják képezni. Köztük a Csantavér
határában épülő lesz majd a legnagyobb: 599 MW teljesítményű és 500.000 lakosra
méretezik.
Szabó
Angéla
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése