„Őseink a szerbek”?!

Vajdasági magyar „Oktatási Helyzetkép”

Emberi- és nemzeti kisebbségjogi napló (195.)

December 13. 
„Őseink a szerbek”?!

A Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesülete (VMPE) december 13-án közzétette az Oktatási Helyzetkép[1] című, 11 oldal terjedelmű dokumentumot. A szervezet november 23-án megtartott közgyűlésének álláspontjait  itt lehet megtalálni: https://www.vmpe.org.rs/oktatasi-helyzetkep/.

A VMPE állásfoglalásai tartalmazzák mindazt, ami a pedagógusok szerint nem csak, hogy akadályozza, de hátráltatja is a vajdasági magyar oktatást, annak javítását és fejlődését is. A magyar pedagógusuknak, az oktatásban tevékenykedő szerbiai és magyarországi hatalmi szervezeteknek ezeket nem csak tanulmányozni kellene, hanem megoldást is találni az észlelt problémákra.

A pedagógusok szakmai szervezetének átfogó, az oktatás szinte minden területére kiterjedő értékelése szerint „az előző években felvázolt oktatási helyzet súlyosbodott”.  Tegyük hozzá: annak ellenére, hogy „a VMSZ-nek a helyi intézményektől kezdve a tartományi szerveken és a Magyar Nemzeti Tanácson keresztül egészen a minisztériumokig vannak tisztségviselői”. [2]

A magyar nyelven tanuló általános iskolások száma az utóbbi 6 évben (2013-2019) 3593-al, a középiskolások száma pedig ugyanebben a periódusban 1245-el csökkent.

A magyar nyelvű oktatás végveszélybe került a szórványban, a demográfiai fogyás és az elvándorlás miatt.  Az általános iskolák végzős diákjainak mintegy 15 százaléka nem folytatja tanulmányait az itteni középiskolákban, többségük külföldön tanul tovább.  

A VMPE rámutatott a tanárképzés hiányosságaira és – a közalkalmazotti létszámstop valamint leépítések miatti – komoly szakemberhiányra is. A pedagógusok szerint továbbra is gondot okoz, hogy nincsenek magyar tanfelügyelők, iskolapedagógusok, pszichológusok.  Az oktatás minősége is romlott, ami az iskolák hiányos felszereltségének tulajdonítható. Sok vajdasági magyar fiatal érvényesülését gátolja az államnyelv hiányos ismerete is – olvasható a dokumentumban.

A tankönyvhelyzet sem értékeli kielégítőnek a VMPE. A tavalyi évet az általános iskolában az elsősök és az ötödikesek teljes mértékben a programnak megfelelő tankönyvek nélkül járták végig. A magyar történelem oktatására a tanterv csupán évi hat órát engedélyez. A szerb nyelvből történt fordítás tele van csúsztatásokkal, „habár nem nyíltan, de burkoltan igenis érezhető a magyar nép bűnösnek nyilvánítása”.  A magyar nyelvű tankönyvben az „őseink a szerbek” kifejezés szerepel.

A dokumentum rámutat továbbá, hogy szép számban akadnak rosszul, hibásan fordított tankönyvek is, hogy hiányoznak az inkluzív oktatást segítő tankönyvek is. Tanári kézikönyvek se nincsenek, tankönyvkritika pedig nem létezik.

A VMPE szerint a Magyar Nemzeti Tanácsa (MNT) arra hivatkozik, hogy „nincs elég kapacitásuk, értsd fordítójuk”. Ennek ellenére fordítók vannak, de „az MNT csak kiszemelt, kedvezményezett személy számára adja ki ezeket a munkákat”. Ráadásul e kiadványok fordításában, sok esetben bizony erősen sántít a szakmai nyelv – értékelték a pedagógusok.      

A VMPE fontosnak tartja, hogy az MNT az iskolák igazgatóinak és az iskolaszékek tagjainak megválasztásakor, valamint munkaviszony létesítésekor a szakmai követelményeket és a rátermettséget, ne pedig a párthovatartozást és a politikai megfelelőséget helyezze előtérbe. „Az oktatást mentesíteni kell a pártpolitikai befolyástól és csatározásoktól!” – fogalmaztak a pedagógusok.

A dokumentum rámutat ara is, hogy az vajdasági magyar sajtó az oktatás területén nem kellően tájékoztat, illetve elhallgat, vagy jelentőségének nem megfelelő súlyt adva tájékoztat azokról az eseményekről, amelyek nem sorolhatók a pártpolitikai érdekszférába. (Nem láttam, hogy a vajdasági magyar nyomtatott sajtó egyáltalán foglalkozott volna a VMPE közgyűlésével és annak álláspontjaival.)

Ezek csak – a teljeségre törekedés nélküli – szemelvények a VMPE értékeléséből.

A dokumentumot lehetett volna ugyan rövidebben, tömörebben, csak a szakma területén maradva is megfogalmazni. Mellőzni lehetett volna a politikai és ideológiai csengésű, például az Orbán Viktor politikájával foglalkozó mondatokat és egyéb felesleges részleteket. Ez azonban nem csökkenti a jelentőségét, helyzetfelmérő, problémajelző fontosságát. A szakmai rész tárgyilagosan, meggyőzően hat és szakmai szervezet áll mögötte.

A VMPE ez alkalommal is, mint a korábbi években, elvégezte azt a feladatot, amit tulajdonképpen az MNT-nek kellett volna megtenni. Nem csak, hogy átfogóan megvizsgálta, felmérte a vajdasági magyar oktatás helyzetét, de javaslatokat is tett a helyzet javítása, az oktatás fejlesztése/előmozdítása érdekében,  

A probléma az, hogy az MNT évek óta tudomást sem vesz nem csak a VMPE, de más szakmai szervezetek álláspontjairól is. Önmaga viszont semmilyen elemzést nem készít(ett) a magyar közösség helyzetéről, a közösségi és egyéni jogok érvényesítéséről. Azon a négy területen sem (oktatás, kultúra, tájékoztatás, hivatalos nyelv- és íráshasználat), amelyek miatt az önkormányzati jogok érvényesítése érdekében létrejött.  Ez is az mutatja, hogy az MNT nem végzi még a törvény által meghatározott feladatait sem.  Ez pedig már önmagában is – hivatalának nem végzése miatt – elegendő ok lenne az MNT elnökének menesztésére (ha a Vajdasági Magyar Szövetség/Vučić Magyarjainak Szövetsége nem állna mögötte).

A VMPE számos problémát, észrevételt, javaslatot is tartalmazó Oktatási Helyzetképe jó hivatkozási alapul szolgálhatna most az MNT-nek (ha olyan lenne, amilyenek kellene, hogy legyen), hogy vitát nyisson a testületben a vajdasági magyar oktatás helyzetéről és problémáról. Ennek alapján megfogalmazhatna egy határidőhöz kötött cselekvési tervet, amely nem csak a saját feladatait tartalmazná – amelyeket el kellene végezni a helyzet javítása és az oktatás fejlesztése érdekében –, de az állami hatóságok iránti elvárásokat is. Kérdés azonban, hogy erre van-e „politikai akarat”? Ha nincs, akkor meg minek az MNT?

December 20.

„Azon vagyunk”

„Évértékelő beszélgetést” tartott Pásztor István a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ/BMC) elnöke a vajdasági magyar média és a magyarországi közmédia munkatársaival. A „beszélgetés” teljes felvétele – „a kedves olvasó vérmérséklete és lelki állapota szerint”[3] – itt nézhető meg: http://www.vmsz.org.rs/video/evertekelo-beszelgetes-pasztor-istvannal

Elsőként – a betűrendi sorrend alapján – Tőke János a Családi Kör hetilap főszerkesztője kérdezhette a pártelnököt. Kérdése a vajdasági magyar tankönyvekkel volt kapcsolatos: „Minden szeptemberben, az utóbbi években kaotikus állapotok uralkodnak ezen a téren, nem készülnek el időben a tankönyvek, elfogynak a régiek, nem lehet kapni. Még egy példát is kiragadtam, most láttam a VMPE-nek a közleményében, hogy az egyik tankönyvben, a történelemben az szerepel, hogy ’őseink a szerbek’. Azt szeretném megkérdeni az elnök urat. hogy mikor oldódik meg ez a probléma és mi a véleménye erről a kialakult helyzetről?”

Pásztor István válasza:

„Valóban ezt egy komoly problémának tartom, de olyanok, mint én, akik már láttak az életben pár programváltozást, azok pontosan tudják, hogy ez a programváltozásos folyamatnak mindig a velejárója. Ez így volt akkor is, amikor én elemi iskolába jártam. Ez, persze, se nem magyarázat, se pedig olyan körülmény, ami miatt visszafogottságot kellene gyakorolnunk.

Én azt tartom nagyon fontosnak, hogy a Vajdasági Magyar Szövetség szakpolitikusai, a Magyar Nemzeti Tanács folyamatosan foglalkozik ezzel a dologgal és folyamatosan presszionálja a döntéshozókat, a tankönyv-előkészítő fázisnak a különböző szereplőt, hogy ezeket a késedelmeket minél kisebb volumenre szorítsuk vissza.

Ami a tartalmat illeti, azt gondolom, hogy ilyen jellegű megállapításnak nincsen helye a tankönyvben. Azt is el tudom fogadni, hogy függetlenül attól, hogy hányan nézték át a tankönyv szövegét, elképzelhető, hogy ilyen hiba benne maradjon, de ezt a hibát ki kell javítani.

Ugyanakkor azt látom, gyakorló nagyapaként, hogy a pedagógusok nem fogják erre a körülményre a gyerekekkel való foglalatosságnak a(z) esetleges minőségbeli problémáit. Tehát, megpróbálják megtalálni annak a módját, hogy a gyerekeket ellássák olyan anyagokkal, olyan háttéranyagokkal, olyan plusz fölkészítő, vagy tudáshordozó anyagokkal, amikkel ezeket a nehézségeket orvosolni lehet.

Mindenféleképpen azon vagyunk, és folyamatosan azon vannak, még egyszer szeretném elmondani, az MNT-ben is, a VMSZ szakpolitikusai is, hogy ezek a jelenségek minimálisak legyenek. Ez nem politikai kérdés, azt kell, hogy mondjam, hanem ez oktatásbeli, alapállásbeli kérdés.”  

Pásztor szerint a pedagógusoknak „háttéranyagokkal” kell „a nehézségeket orvosolni”, vagyis a VMSZ szakpolitikusainak a hibáit kijavítani! Nem inkább a VMSZ-t, az MNT és a „szakpolitikusokat” kellene meneszteni?

BOZÓKI Antal

Újvidék, 2019. december 22.

---

[1] VMPE. Oktatási Helyzetkép. https://www.vmpe.org.rs/oktatasi-helyzetkep/, vagy https://delhir.info/2019/12/15/ha-kivancsi-ra-hanyadan-is-allunk-ime-a-delvideki-magyar-oktatas-2019-es-helyzetkepe/
[2] M.E.: Új esély az iskolának. Magyar Szó, 2019. december 9. 9.
[3] Stephen BOZHEN: Szerelmi bánat. http://hu.autonomija.info/stephen-bozhen-szerelmi-banat/, 2019. december 21.