2012. július 11., szerda

Július 11.


A világ népességének napja / Népesedési Világnap  [Svetski dan stanovništva (populacije) / World Population Day]

Az ENSZ annak emlékére nyilvánította július 11-ét népesedési világnappá, hogy a Föld népessége 1987-ben ezen a napon érte el az ötmilliárdot.
A nap célja felhívni az államok figyelmét a Föld túlnépesedésének veszélyére. A múlt századot 1,6 milliárdos lélekszámmal kezdte az emberiség, 1960-ban még „csak” 3 milliárdan éltek a Földön,de a népesség azóta megduplázódott, s (évenként több mint 80 millióval nőve) 2011 októberében elérte a hétmilliárdot.

A legnépesebb Kína és India, amelyek külön-külön egymilliárdnál is több lakost számlálnak. (Kínában a túlnépesedés jelenti az egyik legnagyobb kihívást – a népesség várhatóan 2015-re eléri az 1,4 milliárdot. Bár érvényben van az 1979-ben bevezetett, s a köznyelvben „születésszabályozásnak”, vagy „egykepolitikának” is nevezett családtervezési politika, egyre több kínai pár számára engedélyezik a második gyermek vállalását. A túlnépesedés mellett jelentős gondot jelent a nemek arányában keletkezett aránytalanság és a lakosság gyors öregedése is: 2010-ben minden 100 leánygyermekre 118 fiú jutott, s a lakosság 13,26 százaléka 60 éves vagy afeletti.)

Az ENSZ előrejelzése szerint az évszázad közepén 9,3 milliárd ember él majd a Földön, 90 százalékuk a fejlődő országokban.

Magyarország népesedési szempontból a negatív példák közé tartozik, de mind több fejlett ország kerül hasonló helyzetbe. Nálunk a halálozások számának több mint három évtizede tartó folyamatos növekedését a születések száma nem tudja ellensúlyozni, ennek következtében 1981-től folyamatosan fogy a népesség.

Magyaroszág lélekszáma immár 10 millió alá csökkent
 – 2012. áprilisban 9 millió 944 ezer volt –, s az előrejelzések szerint 2050-re kilencmillió alá csökken, ha nem sikerül a kedvezőtlen folyamatokat megállítani.


A srebrenicai áldozatok emléknapja / Dan sećanja na Srebrenicu / Srebrenica Remembrance Day

2009. január 15-én ezt a napot az Európai Parlament július 11-ét a srebrenicai áldozatok emléknapjává nyilvánította. Srebrenicában 1995-ben a boszniai szerb fegyveres erők alig néhány nap leforgása alatt több mint nyolcezer muzulmán polgári személyt öltek meg a város környéki hegyvidéki erdőkben.
A parlament kezdeményezését az Európai Bizottság is támogatta. A javaslat szövegére 556-an szavaztak, kilencen ellenezték, 22 képviselő pedig tartózkodott a szavazástól. Az Európai Parlament arra kérte az EU 27 tagállamát és az Európai Bizottságot, hogy támogassák a parlament határozatát.
A montenegrói és a horvátországi parlament 2009-ben határozatban ítélte el a srebrenicai tömegmészárlást és nyilvánította gyásznappá július 11-ét. Szerbiában és Bosznia-Hercegovinában azonban politikai konszenzus híján erre eddig nem kerülhetett sor, mivel a szerbség egy része még ma sem hajlandó szembenézni a tényekkel. Sokan még ma is hősként éltetik a vérontásért felelős két főbűnöst, a hágai nemzetközi törvényszék börtönében lévő egykori boszniai szerb elnököt, Radovan Karadžićot, és Ratko Mladićot, a boszniai szerb hadsereg volt főparancsnokát.

A Szerbiai Képviselőház 2010. március 30-án sürgősségi eljárás keretében elfogadta a Srebrenica-határozatot, amely kimondja, hogy a parlament erélyesen elítéli a srebrenicai bűntetteket, valamint, hogy le kell tartóztatni Ratko Mladićot. A határozat szövegéből azonban kimaradt, hogy Srebrenicán népirtás történt.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése