Nemzetközi igazságügyi nap (Svetski
dan pravosuđа / International Justice Day)
Július
17. Nemzetközi igazságügyi nap, annak emlékére, hogy a római ENSZ-értekezlet részvevői 1998. július 17-én
fogadták el a világszervezetnek a népirtás, a háborús bűncselekmények és az
emberiség elleni bűntettek kivizsgálására felállítandó első állandó Nemzetközi
Büntetőbíróság (angol nyelven International Criminal Court, ICC)
Statútumát, amely 2002. július 1-jén lépett hatályba.
Az ICC állandó
bíróság a népirtással, emberiesség elleni bűncselekményekkel, háborús bűncselekményekkel és az agresszió bűntettével – az
agresszió bűntette felett azonban jelenleg nincs hatásköre – vádolt személyek
ügyeinek lefolytatására. A Bíróság székhelye Hágában van,
ugyanakkor tárgyalásait bárhol folytathatja.
Az emberi jogi
aktivisták ezen a napon minden évben világszerte eseményeket és tevékenységeket
szerveznek a nemzetközi igazságszolgáltatás ismertetése és az ICC támogatása
céljából.
A Nemzetközi Amatőr Atlétikai
Szövetség megalakulásának napja (Dan osnivanja Međunarodne asocijacije atletskih federacija / Founded day of the International Amateur Athletic Federation)
A Nemzetközi Amatőr Atlétikai Szövetség, a világ legnagyobb
sportszervezete 100 éve, 1912. július 17-én alakult meg Stockholmban.
A svéd parlament épületében tartott alakuló ülésen 17 ország – közöttük Magyarország – képviselőinek részvételével jött létre a Nemzetközi Amatőr Atlétikai Szövetség (International Amateur Athletic Federation, IAAF), amely 212 tagállamával mára a világ legnagyobb sportszervezetévé vált. Irányító szerve a Tanács, amely a főtitkárból és a kongresszus által négyéves terminusra megválasztott 27 tagból áll (1 elnök, 4 alelnök, 1 pénztáros, a 6 területi csoport 1-1 képviselője és 15 egyéni képviselő). 1993 októbere óta a szervezet székhelye Monacóban található.
1982-től a szervezet változtatásokat hozott alapszabályzatában, amelyek lehetővé tették, hogy az atléták ún. rajtpénzt fogadhassanak el a szervezőktől nemzetközi versenyeken való indulásukért. A 2001-es kongresszus ezért elhagyta nevéből az amatőr jelzőt, s azóta a hivatalos elnevezés a Nemzetközi Atlétikai Szövetség (International Association of Athletics Federations, IAAF).
A szervezet elnöki tisztségét 1981-1999 között az olasz Primo Nebiolo töltötte be. Az ő halála után lett ügyvezető elnök a szenegáli Lamine Diack, akit a 2001-es kongresszuson megválasztották a szövetség elnökévé.
1991 és 2006 között a magyar Gyulai István volt atléta és sportriporter a szervezet főtitkáraként dolgozott.
A svéd parlament épületében tartott alakuló ülésen 17 ország – közöttük Magyarország – képviselőinek részvételével jött létre a Nemzetközi Amatőr Atlétikai Szövetség (International Amateur Athletic Federation, IAAF), amely 212 tagállamával mára a világ legnagyobb sportszervezetévé vált. Irányító szerve a Tanács, amely a főtitkárból és a kongresszus által négyéves terminusra megválasztott 27 tagból áll (1 elnök, 4 alelnök, 1 pénztáros, a 6 területi csoport 1-1 képviselője és 15 egyéni képviselő). 1993 októbere óta a szervezet székhelye Monacóban található.
1982-től a szervezet változtatásokat hozott alapszabályzatában, amelyek lehetővé tették, hogy az atléták ún. rajtpénzt fogadhassanak el a szervezőktől nemzetközi versenyeken való indulásukért. A 2001-es kongresszus ezért elhagyta nevéből az amatőr jelzőt, s azóta a hivatalos elnevezés a Nemzetközi Atlétikai Szövetség (International Association of Athletics Federations, IAAF).
A szervezet elnöki tisztségét 1981-1999 között az olasz Primo Nebiolo töltötte be. Az ő halála után lett ügyvezető elnök a szenegáli Lamine Diack, akit a 2001-es kongresszuson megválasztották a szövetség elnökévé.
1991 és 2006 között a magyar Gyulai István volt atléta és sportriporter a szervezet főtitkáraként dolgozott.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése