Három oka is lett volna a vajdasági magyar médiának arra, hogy
felhorkanjon. Legalább egy kommentár erejéig.
– Észrevettük, nyilatkozta Vukasinovic Éva, a tartományi magyar
ombudsman magyar helyettese, hogy a nemzeti közösségek bezárkóznak. Azt
szeretnénk, hogy megnyíljanak más nemzeti közösségek, s a többségi nép felé.
A helyettes asszony elmés megoldást kínál. Szerinte „lehetővé kell
tenni, hogy kétnyelvű iskolai osztályok nyíljanak a Vajdaságban. A többségi és
kisebbségi nyelvek egyikén, ott ahol erre érdeklődés nyilvánul meg”.
Ha valaki a humoros oldaláról fogná fel ezt az ombudsman-helyettes
önkéntes megfelelési törekvését (lévén, hogy az országban hatalomváltás zajlott
le), azt gondolhatná, hogy zajlik a visszatérés. Tévedésből nem a 90-es évek
elejéhez, hanem az egypártrendszerhez. A kétnyelvű oktatás Jugoszláv Kommunista
Szövetség által a 80-s években elindított „projektumához”. Amely Szerbiában
szerencsére hamvában holt, Szlovéniában viszont megmaradt, s következményeként
az ottani magyarság mára megfeleződött.
De, térjünk vissza a mába. Néhány hónappal ezelőtt a magyarverések
problémáját a tartományi ombudsman Temerinben úgy javasolta megoldani, hogy
csapják össze a magyar és a szerb elemi iskolát. Akkor a temerini magyar
vezetők ezt a támadást derekasan (átmeneti?) sikerrel visszaverték.
Most, a vajdasági parlament által megválasztott ombudsman nyilatkozó
helyettese, újabb magyarellenes javaslattal rukkolt elő.
Vukasinovic Évának talán nem is róhatjuk fel, ha – koránál fogva – nem
ismeri a történelmi VMDK majd politikai örökösének a Vajdasági Magyar Demokrata
Pártnak a magyar iskolahálózat ügyében folytatott küzdelmeit. Hiszen ezt a
küzdelmet a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) létrejötte óta igyekszik
elsikkasztani. Az általa befolyásolt Magyar Nemzeti Tanácsban (MNT) az önálló
magyar iskolahálózat, s a tényleges magyar autonómia gondolata fel sem merült. Holott,
magyar iskolahálózat a Kárpát-medencében – különösen az elemi iskola szintjén –
mindenütt működik.
Elfogadhatatlan, hogy e kisebbségi közösségünk számára húsbavágó
kérdésben az ombudsman és helyettese nem fordultak legalább egy konzultáció
erejéig a pedagógustársadalmunk legjobbjaihoz.
Erre még most is lenne idő, különösen, ha az MNT és annak elnöke
felébrednének csipkerózsika álmukból, s végre nem úgy, mint a Jogi Karon pórul
járt magyar felvételizők esetében, hangzatos megnyilvánulásaik nem lennének
eleve eső után köpönyeg.
Hosszú a nyár, s ha nem vakációzzuk át, e politikai pótvizsgánkra igazán
felkészülhetnénk. Annál is inkább, mert látnunk kell: a vajdasági magyar
politikai elit egészének kell eredményeket elérnie a szerb politikai elit
egészével szemben. A VMSZ egyedül nem juthat egyről a kettőre.
Még egyszer a Jogi Karon pórul járt diákokról
Apropó asszimilációserkentő kétnyelvű oktatás.
Vukasinovic Éva a tartományi ombudsman-helyettese a Tanjugnak, a
hivatalos belgrádi hírügynökségnek a minap megerősítette: „Nekünk jogunk van
ahhoz, hogy saját kezdeményezésre eljárásokat indítsunk, de ebben az esetben (a
Jogi Karon magyarul, a szerb irodalomból felvételező elbukott diákok ügyében)
úgy véljük, ilyesmire nincs szükség. Miután betekintettünk a tartomány, de az
Egyetem vonatkozó jogszabályaiba is, megállapítottuk: nem volt szabálytalanság”.
Most aztán megnyugodhatunk!
Ez lenne magyarázható, hogy az MNT elnöke a Jogi Karon történtek
ügyében az első felbuzdulása után, hallgat, mint hal? Emlékezetes, hogy Korhecz
Tamás a magyar diákokat súlyosan megkárosító felvételi botrány kipattanása
után, nagy mellénnyel bizonygatta, ezt nem hagyja annyiban: jogi eljárásokkal
fenyegetőzött. Rájött volna, hogy rossz volt a jogi értékelése? Hogy végül is
minden rendben van. Akkor meg miért várt az ombudsman helyettesének a
felvilágosítására?
Mindenki mossa kezeit, csupán a diákok kerültek szinte kilátástalan
helyzetbe. Akik, az MNT elnökével együtt abban a tévhitben éltek, hogy csakúgy,
mint elődeik az elmúlt években, az idén is magyar nyelvből és irodalomból,
magyarul kell felvételizniük. Most meg, ha ezt a Jogi Kar illetékesei
egyáltalán lehetővé teszik, készülhetnek a „pótvizsgára”. Jogszerűen, szerb
nyelvből és irodalomból – magyarul.
A vitatható jogi megoldás tehát marad! Mint ahogy a kérdés is: ki a
hibás a diákok vesszőfutásáért? A síri csöndben vakációzó MNT? A VMSZ elnöke,
aki helyesen követelte a helyzet világos bemutatását, de nem tette szóvá, hogy
erre nem került sor? Az újvidéki Jogi Kar illetékesei? Az ombudsman helyettese,
aki csak a médiából értesült az esetről, de rögvest megállapította, hogy nem
volt szabálytalanság? Netán a (magyar) média, amely pillanatok alatt
megfeledkezett az újabb nemzeti színezetű incidensről? Vagy a szerencsétlen
diákok, akik ahelyett, hogy izgatottan várnák, mikor rajtolhatnak az egyetemen,
készülnek, vagy nem készülnek a pótfelvételire? Amely csak annyira biztos, mint
a kutya vacsorája?
Szabad találgatni.
Ágoston András
Vajdasági Magyar Demokrata Párt,
HÍRLEVÉL, X. évf. 158. szám, 2012. július 25.
Hozzászólás
Egyértelmű lehet az a felvételizést érintő szabályozás, ha „eddig jól bevált szokásra” kell hivatkozni, nem a paragrafusra?
Az ombudsman szerint, ha így jogszerű, akkor az eddigi gyakorlat jogszerűtlen volt?
Az ombudsmannak nem abba az irányba kellene lépéseket tenni, hogy a jogszabály azt a szándékot tükrözze, minek alapján megalkották? – az pedig nyilván az, hogy a kisebbségi felvételiző saját anyanyelvéből és irodalmából saját anyanyelvén, vagy szerb nyelvből és irodalomból szerb nyelven felvételizhessen, választása szerint.
Az ilyen ombudsmani hozzáállás a felmerült problémához, úgy érzem visszafelé húzza a kisebbség szekerét.
Ombudsman- helyettes asszony nem érzi, hogy sérül az esélyegyenlőség az miatt, hogy a szerb nyelvet kevesebb óraszámmal tanulják a kisebbségiek, mint a saját nyelvüket, irodalmukat? – kivéve azokat, aki szerb tagozaton végezték a középiskolát.http://www.vajma.info/cikk/tukor/5083/Ombudsmanok-a-hatalom-oldalan.html, 2012. 07. 26. [14:30:29]
Hozzászólás
viera
Az ombudsmannak arra nem terjed ki hatásköre, hogy kérje a tartományi jogszabály felülvizsgálatát?Egyértelmű lehet az a felvételizést érintő szabályozás, ha „eddig jól bevált szokásra” kell hivatkozni, nem a paragrafusra?
Az ombudsman szerint, ha így jogszerű, akkor az eddigi gyakorlat jogszerűtlen volt?
Az ombudsmannak nem abba az irányba kellene lépéseket tenni, hogy a jogszabály azt a szándékot tükrözze, minek alapján megalkották? – az pedig nyilván az, hogy a kisebbségi felvételiző saját anyanyelvéből és irodalmából saját anyanyelvén, vagy szerb nyelvből és irodalomból szerb nyelven felvételizhessen, választása szerint.
Az ilyen ombudsmani hozzáállás a felmerült problémához, úgy érzem visszafelé húzza a kisebbség szekerét.
Ombudsman- helyettes asszony nem érzi, hogy sérül az esélyegyenlőség az miatt, hogy a szerb nyelvet kevesebb óraszámmal tanulják a kisebbségiek, mint a saját nyelvüket, irodalmukat? – kivéve azokat, aki szerb tagozaton végezték a középiskolát.http://www.vajma.info/cikk/tukor/5083/Ombudsmanok-a-hatalom-oldalan.html, 2012. 07. 26. [14:30:29]
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése