Július 14.

Örs napja.

Török, magyar eredetű, régi magyar személynév. Törzsnévből keletkezhetett, a magyarokhoz csatlakozott három kabar törzs egyikének a nevéből. Jelentése: férfi, hős.
1602 – Az itáliai Pescinában megszületett Jules Mazarin (eredeti nevén: Giulio Raimondo Mazzarino) Franciaország vezető politikusa, aki 1641. óta bíboros volt, 1643-tól első miniszter.
1614 – Meghalt Lellissi szent Kamill, itáliai katolikus pap és rendalapító, akit az ápolónők és ápolók védőszentjeként tartanak számon.

1789 – A franciák függetlenségi napja, ezen a napon rombolták le a párizsiak a Bastille várbörtönt.
1801 – Megszületett Jane Welsh Carlyle skót írónő, Thomas Carlyle felesége, akinek a levelezése nem csak szórakoztató, hanem irodalmi és történelmi jelentőségű.

1817 – Párizsban – agyvérzését követő több hónapos gyötrelmes szenvedés után  –, 51 éves korában meghalt Anne Louise Germaine von Stael-Holstein bárónő (eredeti nevén: Necker), svájci származású francia írónő, akinek szalonja a politikai és irodalmi élet központja volt.
1858 – Manchesterben megszületett Emmeline Pankhurst (szül. Emmeline Goulden) angol szüfrazsett, a nők egyenjogúságáért harcoló mozgalom vezetője.
1910 – Megszületett William Hanna rajzfilmkészítő, a Hanna-Barbera páros egyike (Frédi és Béni).
1916 – Palermóban megszületett Natalia Ginzburg olasz szerző, aki számos családregényt írt, például 1987-ben a „La cittá e la casa”-t, amely magyarul 1990-ben jelent meg „A város és az otthon” címmel.
1928 – Argentínában, Rosario városában megszületett Ernesto „Che” Guevara de la Serna, aki a harmadik világ forradalmárainak példaképe, az imperializmus és az elnyomás ellen folytatott harc egyik kiemelkedő vezére volt.
2003 – 78. évés korában meghalt Janikovszky Éva, Kossuth-díjas író, a gyermek- és ifjúsági irodalom népszerű alkotója (Kire ütött ez a gyerek?).

25 éve történt a magyarországi rendszerváltozás, 1989. július 14-20. - KRONOLÓGIA
Magyarországi változások:
1989. július 14. – A KB székházában ravatalozták fel, majd a Kerepesi úti temetőben mintegy százezres tömeg előtt helyezték végső nyugalomra a július 6-án elhunyt Kádár Jánost, a Magyar Szocialista Munkáspárt nyugalmazott elnökét, az 1956 utáni magyar történelem meghatározó személyiségét.

1989. július 14. – Budapesten megalakult az egészségügyi dolgozók szociális ágazati, szakmai szakszervezete, amely fő feladatának a szociális területen dolgozó szakszervezeti tagok érdekvédelmét, érdekképviseletét és érdekérvényesítését tekinti.
1989. július 14. – A Magyar Radikális Párt előzetes bejelentés nélkül tüntetett a Münnich Ferenc utcában, az utcatáblát a régi Nádor utca felirattal ragasztották felül. Július 19-én a Fővárosi Tanács bejelentette: a demonstrációt utcanév változtatási kérelemnek tekintik és kikérik a helyi lakosság véleményét.
1989. július 15. – Budapesten megalakult a Magyar Gyógyszerész Kamara.
1989. július 17. Horn Gyula külügyminiszter a La Repubblica című olasz napilapnak adott interjújában a Románia tervezett rakétavásárlásáról kiszivárgott hírekre reagálva közölte: Románia részéről nincs konkrét katonai fenyegetés Magyarországgal szemben, de ennek lehetőségét nem szabad lebecsülni.
1989. július 17-19. - Magyar-csehszlovák tudományos szakértői tanácskozást tartottak Budapesten a bős-nagymarosi vízlépcsőről, amelyen magyar részről környezetvédelmi és vízügyi intézetek, intézmények, a Bajcsy-Zsilinszky Endre Baráti Társaság, a TDDSZ, a Duna Kör, s a Környezetvédelmi Egyesület képviselői vettek részt. A csehszlovák álláspont szerint haladéktalanul folytatni kell a beruházást, a magyar vélemény az volt, hogy az alapos, elemző vizsgálatok érdekében több évre fel kell függeszteni az építkezést. 18-án az Ellenzéki Kerekasztal nyílt levélben kérte Németh Miklós kormányfőt, vizsgálja felül a bős–nagymarosi beruházással kapcsolatos álláspontját.
1989. július 18. - A módosított honvédelmi törvény értelmében a felsőfokú végzettségű hadkötelesek sorkatonai szolgálatának időtartama 12 hónapra csökkent.
1989. július 18. – Pozsgay Imre államminiszter a Stuttgarter Nachrichtennek adott interjújában megerősítette, hogy Magyarország a Varsói Szerződés tagja marad, de szeretne nyitni a Nyugat és a nyugat-európai intézmények irányában.
1989. július 18. - A TASZSZ szovjet hírügynökség jelentése szerint a Morvai Ferenc magyar feltaláló vezette "Petőfi" expedíció állítólag megtalálta Petőfi Sándor földi maradványait a szibériai Barguzin településen, a Bajkál-tó körzetében.
1989. július 20. – Az amerikai Moody,s hitelminősítő a Magyar Nemzeti Bank által felvett, államilag garantált 2,1 milliárd dolláros hitelt a Baa2 osztályba sorolta, azaz az ország a közepesen megbízható adós országok kategóriájába került.
1989. július 20. - A győri Rába Magyar Vagon és Gépgyárban tartott gazdasági konferencián Horváth Ede vezérigazgató erőteljesen bírálta a pénzügyi politikát és gazdasági irányítást.
1989. július 20. - Antall József, a Magyar Demokrata Fórum egyik vezetője Brüsszelben tárgyalt Egon Klepsch-sel, az Európai Parlamentben működő európai néppárti frakció vezetőjével. Ez volt az első kapcsolatfelvétel az MDF és az európai parlamenti csoport között.
1989. július 20. Budapesten tárgyalt Németh Miklós magyar és Ladislav Adamec csehszlovák kormányfő, de nem sikerült rendezniük a bős-nagymarosi vízlépcsővel kapcsolatban kialakult vitát. A két miniszterelnök abban állapodott meg, hogy ősszel újra találkoznak és a környezeti hatásokra vonatkozó vizsgálatok eredményét figyelembe véve meghozzák a végső döntést, addig visszafordíthatatlan munkákat nem végeznek. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum

125 éve, 1889. július 14-én kezdődött Párizsban a II.Internacionálé alakuló kongresszusa.
A II. Internacionálét húsz ország szocialista és munkáspártjainak küldöttei 1889. július 14-én, a nagy francia forradalom kitörésének centenáriumán hozták létre Párizsban. A szervezet az 1864-ben alapított és 1876-ban feloszlott I. Internacionálé tevékenységét folytatta, de munkájából kizárták az akkor még befolyásos anarcho-szindikalista mozgalom és a szakszervezetek képviselőit. Az első, 1889-es kongresszus tette meg május 1-jét a nemzetközi proletariátus ünnepének, célkitűzésként fogalmazta meg az általános választójog kiharcolását, és kampányt indított a nyolcórás munkanap bevezetése érdekében. A szervezet célkitűzése volt, hogy minden országban egy pártja legyen a munkásosztálynak., 1910-ben a II. Internacionálé tette meg március 8-át nemzetközi nőnapnak.
A II. Internacionálé kongresszusai közötti munka összehangolására 1900-ban hozták létre a Nemzetközi Szocialista Irodát, amelynek elnöke a belga Emile Vandervelde lett, s 1905-től volt tagja Vlagyimir Iljics Lenin. A II. Internacionálé munkájában az 1905-ös orosz forradalom után egyre élesebbé váltak a centrista, a revizionista és a forradalmi baloldali irányzat ellentétei, az első világháború kitörése után már nem tudták összehangolni az egyes pártok álláspontjait. Az 1915-ös zimmerwaldi konferencián a baloldali szocialisták az egységes háborúellenes fellépést szorgalmazták, de többek között a német, francia és brit pártok nacionalista, "honvédő" álláspontot foglaltak el. A II. Internacionálé gyakorlatilag összeomlott, ezen a néven nem is működött tovább. Fennállásának negyedszázada alatt marxista szellemben orientálta tagpártjait, komoly tényezővé tette a nemzetközi munkásmozgalmat, hiszen négymillió párttagot és 12 millió szakszervezeti tagot tömörített.
A kommunisták 1919-ben megszervezték a Kommunista Internacionálét. Más baloldali pártok a II. Internacionálét kísérelték meg újjászervezni, a centristák 1921-ben létrehozták a Szocialista Pártok Nemzetközi Munkaközösségét, amelyet szoktak két és feles internacionálénak is nevezni. 1923-ban ez a két szervezet egyesült, s 1940-ig működött Szocialista Munkásinternacionálé néven, ennek utóda az 1951-ben megalakult Szocialista Internacionálé. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum