LESZ-E KÖZVITA
AZ MNT JELENTÉSRŐL?
Ki lesz az MNT új elnöke?
A július 9-én tartott 44. rendes
ülésén a Magyar Nemzeti Tanács (MNT)
elfogadta a négyéves tevékenységéről szóló beszámolót. „A dokumentum 160
oldalon át ecseteli, hogy mivel foglalkozott 2010. június 30-án történt
megalakulása után a tanács. A beszámoló – amelyet „22 igen és 2 tartózkodás
mellett” fogadott el a tanács[1]
– az MNT honlapján is elérhetővé válik majd.”[2]
Mivel az MNT honlapján hiába
keressük, csak a sajtójelentésekből szerezhetünk (felületes) tudomást, hogy mit
tartalmazhat a jelentés (habár azt a tanácsüléssel egy időben közzé kellet
volna tenni). Valójában az ülésen elhangzott felszólalásokból kaptunk ízelítőt,
nem pedig értékelést arról, a tanács milyenek ítéli meg a magyar közösség
helyzetét.
A (megalakulásakor) 35 tagú testület munkáját 78%-os
támogatottságának köszönhetően a Magyar Összefogás lista képviselői irányíthatták. „A hatalmi lista
fele-fele arányban oszlott meg a Vajdasági Magyar Szövetség, illetve független értelmiségiek, civilek és az
egyház képviselői között. Ezen 28 tag mellett 4 a Vajdasági Magyarként
Európába, 1-1
képviselő pedig a Kézfogás a magyarságért, a Magyar Liga és a Magyar Remény Mozgalom listákról került a testületbe.”[3]
„Stratégiai tervezés és cselekvés”
Korhecz Tamás, az MNT elnöke „a stratégiai
tervezés és a stratégiai cselekvés időszakaként jellemezte az elmúlt négy
esztendőt”, amelyet a mostani összetételű nemzeti tanács „örökségének” nevezett.[4]
– Várkonyi Zsolt, a tanács Közigazgatási Hivatalának elnöke számokban
is meghatározta az eddigi tevékenységet: 43 rendes ülésre és egy ünnepi ülésre
került sor, amelyen 479 napirendi pontot vitattak meg a képviselők és 611
döntést hoztak meg. A tanács hat munkatestülete és egy állandó konzultatív
testülete mintegy 400 ülést tartott. A költségvetésről szóló beszámolóból
kiderül, hogy az eltelt négy évben a Magyar Nemzeti Tanács 923.600.396 dinárt
költött el a köztársasági, tartományi, önkormányzati és magyarországi
támogatásoknak köszönhetően – olvasható az ülésről szóló tudósításban.[5]
A beszámolót – amit
felszólalásaikban a tanács megbízott hivatalnokai részleteztek – nem követte élénkebb
és érdemi vita.
Magyar Összefogás listához
tartozó Mérges Sándor, aki Torontálvásárhelyen
él, „úgy érzi, hogy az MNT tevékenységének köszönhetően előrelépések történtek
településén és környékén: több gyermeket íratnak magyar osztályba, a
közintézményeken magyarul is feltüntetik az intézmény elnevezését, valamint a
helységnévtáblán is szerepel már a magyar felirat”.[6]
Az ún. ellenzékiek közül Širková Anikó[7]
„a kevésbé pozitív pillanatok között az MNT és a zentai önkormányzat között az
oktatási intézményekben való kinevezések miatti konfliktusokat említette”.[8]
Rácz Szabó László (Kézfogás a Magyarságért –
Polgári Mozgalom) szerint „a legnagyobb gondok a tájékoztatással voltak, úgy
véli, hogy az MNT alapította médiumok – elsősorban a Magyar Szó – cenzúrázottá
váltak”.[9]
László Bálint (Magyar Remény Mozgalom) „az el nem végzett munka
között említette a szerb nyelv oktatásának a reformját, az ifjúsági stratégiát
és a diplomahonosítás megkönnyítését, majd Rácz Szabóhoz hasonlóan a médiát
illette kritikával, mondva, hogy az politikailag irányítottá vált.[10]
Lesz-e érdemi közvita?
Mindent összegezve, az MNT jelentését
nem követte egy tartalmas, a magyar közösség helyzetének alakulásáról szóló
bíráló-elemző vita, amely útmutatóul szolgálhatott volna a következő
összetételű testületnek. Más szóval, hiábavaló még a legjobb stratégia is, ha a
helyzet nem változik, nem fordul jobbra. Ez mellett, a sajtóhírekből az derül
ki, hogy az MNT Közigazgatási Hivatalának a munkamódszeréről még csak szó sem
esett, holott az elmúlt időben több kifogás is érte.
Korhecz Tamás, az MNT elnöke, beszédében „a beszámoló fölötti
ítéletet a magyar közösségre bízta, amelyet az ősszel esedékes választásokkor
szavazatokkal is kifejezhetnek a kisebbség tagjai”.[11]
Kérdés azonban, hogy a választási kampány előtt lesz-e egyáltalán érdemi közvita
az MNT munkájáról? Bizonyára a 160 oldalas beszámolót is sokkal kisebb
terjedelemben meg lehetett volna fogalmazni.
Az,
ami az ülésen nem hangzott el, s ez mindenképpen hiányolható, hogy az utóbbi
négy évben rosszabbodott, elsősorban az általános gazdasági helyzet, ami miatt
folytatódott az elvándorlás és a népesség csökkenése, amely a nemzeti
kisebbségeket, így a magyarokat is súlyosabban érinti, mint a többségi
nemzetett.
A vajdasági magyarok számos problémája továbbra is megoldatlan (mint
például a teljes nemzeti autonómia megvalósítása, a kollektív bűnösség
eltörlése, a korábbi körzeti határok visszaállítása, stb.), sőt – a szerb
Alkotmánybíróság 2014. január 16-i döntése után – még visszalépés is történt a (korlátozott
kulturális) nemzeti autonómia megvalósításában.
A jelenlegi összetételű MNT-nek felróható az is, hogy egy párt (a VMSZ)
és nem a magyar közösség érdekében tevékenykedet. A testület hivatala elsősorban
közigazgatási- és pénzelosztó szervként lépett fel, miközben a munkában (a
pénzösszegek odaítélésénél) megnyilvánultak a párthovatartozás alapján való diszkrimináció
elemei is, ami miatt a testület figyelmeztetésben részesült a Köztársasági
Ombusdman részéről, stb. Ezért nem fogadható el Korhecz állítása, miszerint „az
emberek ma már jól ismerik, és nem keverik össze egyik politikai párttal sem az
MNT-t”.[12]
A Regionalizmusért Központ egy
korábbi projektumában „három fő hiányosságot észlelt a nemzeti tanácsok
munkájában: a nagymértékű politikai befolyásoltság jelenlétét, a nemzeti
közösségekkel való nem megfelelő összeköttetést és a munka átláthatóságában
megnyilvánuló problémákat”.[13]
Mindezek jelen voltak az MNT munkájában is, a jelentéről szóló vitában viszont említésre
sem kerültek.
Megy vagy marad?
Az
őszi MNT választások egyik sarkalatos kérdése, újabb megbízatást szerez-e/kap-e
Korhecz Tamás az aktuális elnök?
Az
eddigi jelzések szerint a nemzeti tanácsi választásokat augusztus elején írják
ki, ami azt jelenti, hogy ezeket október második vagy harmadik vasárnapján
ejtenék meg. Korhecz Tamás a
Vajdasági RTV-nek július 3-án azt mondta: az új MNT felállásáig ő már
„politikai nyugdíjas” lesz.[14]
Két nappal később, már óvatosabban fogalmazott: „meglehetősen erősödik bennem
az elhatározás és érzés, hogy politikailag nyugdíjba vonuljak”.[15]
Ágoston
András szerint „a vajdasági
magyaroknak nem érdeke, hogy Korhecz Tamás most, amikor kezdődik a munka
dandárja, kiszálljon a politikából. Akkor is így van ez, ha a tovább lépéshez
szemléletváltásra lenne szükség. Viszont az sem érdekünk, hogy Korhecz
politikai katarzis nélkül folytassa politikai tevékenységét”.[16]
Csengeri Attila (Humentis civilszervezet), az MNT legutóbbi
ülésén „sajnálatát fejezte ki az elnök ’politikai nyugdíjba vonulása’ miatt.[17]
Ez érthető is, hiszen együtt dolgoztak a tartományi kormányban.
Az októberi nemzeti tanácsi választások egyik tétje, ahogyan már
előrevetítődik, Korhecz Tamás további politikai szerepe.
Korhecz csaknem másfél évtizede a nemzeti kisebbségi ügyek alakulásának
egyik felelőse – 2000 és 2010 júniusa között tartományi jogalkotási,
közigazgatási és nemzeti kisebbségi titkár, 2010. július 3-tól a Magyar Nemzeti
Tanács elnöke.[18] Időközben a magyarság
létszáma 39 400 fővel csökkent, rosszabbodott a gazdasági helyzet,
folytatódott ez elvándorlás stb. Még a legfontosabb kérdések tekintetében sem sikerült
neki egybefoglalni a vajdasági magyarság különböző politikai áramlatait, sőt
azt is lehetne mondani, hogy ezeket az ellentéteket tovább élezte. Ezért csak
támogatni lehet Korhecz „nyugdíjba vonulását”.
Egyébként is, 15 év felelős vezetői pozícióban nem kevés, különösen ha
elmaradnak az eredmények. Hasznos lenne, tehát, ha az új összetételű MNT élére az
itteni magyarok érdekeit egy határozottabban megfogalmazó, az egész közösség
érdekeit kifejező és érvényre juttató személy kerülne. Az ellenzéki pozícióból
való esetleges politizálás bizonyára még Korhecznak is jót tenne.
Újvidék, 2014. július 13.
Bozóki
Antal
[1] Basity Gréta: Korhecz: Stratégiai tervezés és cselekvés jellemezte az MNT elmúlt négy évét. http://www.vajma.info/cikk/vajdasag/17394/Korhecz-Strategiai-tervezes-es-cselekves-jellemezte-az-MNT-elmult-negy-evet.html, 2014. július 9. [21:46]
[2] P. E.: A szakmai politizálás
megalapozása. Magyar Szó, 2014.
július 10., 1. és 4. o., vagy
http://www.magyarszo.com/hu/2396/kozelet/113422/A-szakmai-politiz%C3%A1l%C3%A1s-megalapoz%C3%A1sa.htm,
2014. július 10. [06:01] >>
2014. július 10., 20:38
[3] Basity Gréta, az l-es alatt idézett írás.
[4] Uo.
[5] Uo.
[6] P. E., a 2-es alatt idézett írás.
[7] Širkovát, aki megválasztásakor Zenta DS-es polgármestere volt, az MNT 5. rendes ülésén választották a testület tagjává, miután Muškinja Heinrich Anikót felmentették, aki a kisebbségügyi minisztérium államtitkáraként – a DS-es Humentis civilszervezet listáján – került be az MNT-be, majd vajdasági ombudszman lett. Ágoston András: „Némi következetlenség” árán, de megvan. http://www.vajma.info/cikk/tukor/3803/Nemi-kovetkezetlenseg-aran--de-megvan.html, 2010. november 30. [22:17]
[8] P. E., a 2-es alatt idézett írás.
[9] Uo.
[10] Uo.
[11] Basity Gréta, az 1-es alatt idézett írás.
[12] Pesevski Evelyn: Megpróbáltunk
élni a lehetőséggel. Magyar Szó,
2014. július 5., 20. o., vagy http://www.magyarszo.com/hu/2392/hetvege/113233/Megpr%C3%B3b%C3%A1ltunk-%C3%A9lni-a-lehet%C5%91s%C3%A9ggel.htm,
2014. július 6. [14:32]
[13] v-ár: Nyomon követhető az MNT munkája. Magyar Szó, 2014. július 10., 5. o.
[14] Októberben tarthatják a nemzeti tanácsi választásokat. RTV: http://www.rtv.rs/hu/vajdas%C3%A1g/okt%C3%B3berben-tarthatj%C3%A1k-a-nemzeti-tan%C3%A1csi-v%C3%A1laszt%C3%A1sokat_500201.html, 2014. július 03. [19:52]
[16] Rossz döntés lenne. Kisebbségi Fórum – Temerin, KIFO
HÍRLEVÉL, I. évf. 162. szám, 2014. július 8.
[17] Basity Gréta, a 2-es alatt idézett írás.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése