Az Európai Parlament,
– tekintettel az Európai Tanács 2003.
június 19–20-i theszaloníki ülésének a nyugat-balkáni államok Európai Unióhoz
való csatlakozásáról szóló elnökségi következtetéseire,
– tekintettel a Szerbiával létrejött
Európai Partnerségben szereplő elvekről, prioritásokról és feltételekről,
valamint a 2006/56/EK határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008.
február 18-i 2008/213/EK tanácsi határozatra(1),
– tekintettel a Bizottság Szerbia
európai uniós tagságra irányuló kérelméről szóló 2011. október 12-i véleményére
(SEC(2011)1208),
– tekintettel az egyrészről az Európai
Közösségek és tagállamai, másrészről a Szerb Köztársaság közötti stabilizációs
és társulási megállapodásra, amely 2013. szeptember 1-jén lépett hatályba,
– tekintettel az ENSZ Biztonsági
Tanácsának 1244(1999). számú határozatára, a Nemzetközi Bíróság 2010. július
22-i tanácsadó véleményére Koszovó függetlensége egyoldalú kinyilvánításának a
nemzetközi joggal való összhangjáról, és az ENSZ Közgyűlésének 2010. szeptember
9-i A/RES/64/298. számú határozatára, amely elismerte a vélemény tartalmát és
üdvözölte az Unió készségét a Belgrád és Pristina közötti párbeszéd
elősegítésére,
– tekintettel az EU–Szerbia
Stabilizációs és Társulási Parlamenti Bizottság 2014. november 26–27-i második
ülésének nyilatkozatára és ajánlásaira,
– tekintettel az Európai Tanács 2013.
június 28-i következtetéseire,
– tekintettel a Bizottságnak a Szerbia
által elért haladásról szóló 2014. október 8-i 2014. évi jelentésére
(SWD(2014)0302),
– tekintettel az Általános Ügyek
Tanácsa 2014. december 16-i következtetéseire,
– tekintettel a Szerbiáról szóló 2013.
évi eredményjelentésről szóló 2014. január 16-i állásfoglalására(2),
– tekintettel a „Szerbia: a háborús
bűnökkel vádolt Šešelj ügye” című, 2014. november 27-i állásfoglalására(3),
– tekintettel David McAllister, a
Külügyi Bizottság Szerbiáért felelős állandó előadója által végzett munkára,
– tekintettel eljárási szabályzata 123.
cikkének (2) bekezdésére,
A. mivel 2013. június 28-i ülésén az
Európai Tanács úgy döntött, hogy csatlakozási tárgyalásokat kezd Szerbiával;
mivel az első kormányközi konferenciára 2014. január 21-én került sor;
B. mivel a Szerbiáról szóló 2014. évi
eredményjelentésében a Bizottság beszámolt a Szerbia által az európai
integráció területén elért előrelépésekről és értékelte az ország koppenhágai
kritériumoknak, valamint a stabilizációs és társulási folyamat
feltételrendszerének való megfelelésre irányuló erőfeszítéseit;
C. mivel Szerbiát, mint minden uniós
tagságra törekvő országot, a saját maga által elért eredmények alapján kell
megítélni a tekintetben, hogy miként teljesíti, hajtja végre és tartja be
ugyanazokat a kritériumokat, és mivel a csatlakozási ütemtervet a szükséges
reformok gyorsasága és minősége határozza meg;
D. mivel az EU a jogállamiságot
bővítési politikájának központi elemévé tette;
E. mivel a Bizottság kiemelte, hogy
valamennyi nyugat-balkáni országban meg kell erősíteni a gazdasági kormányzást,
a jogállamiságot és a közigazgatási kapacitásokat;
F. mivel Szerbia fontos lépéseket tett
Koszovóval való kapcsolatainak rendezésére, aminek eredményeképpen 2013.
április 19-én létrejött a kapcsolatok normalizálását vezérlő elvekről szóló
első megállapodás; mivel haladéktalanul további lépésekre van szükség annak
érdekében, hogy a két ország között függőben lévő valamennyi kérdéssel
foglalkozzanak;
G. mivel a jó szomszédsági kapcsolatok
bármely ország sikeres európai integrációjának alapvető elemét jelentik és
mivel a csatlakozási folyamat során a kétoldalú a kérdéseket a tárgyalási
kerettel összhangban, konstruktív módon és a jó szomszédság szellemében kell
rendezni, figyelembe véve az általános uniós érdekeket és értékeket; mivel
Szerbia és szomszédai között a közelmúltban fontos lépések történtek a
történelmi megbékélési folyamatban;
H. mivel a kisebbségek védelmére
vonatkozó jogi keret teljes körű végrehajtását biztosítani kell, különösen az
oktatás, a nyelvhasználat, valamint a média- és vallási szertartásokhoz
kisebbségi nyelven való hozzáférés területén;
I. mivel Szerbia 2015-ös soros
EBESZ-elnöksége a Kelet-Ukrajnában állandósult konfliktusok idejére esik, és a
szervezet ez idő alatt ünnepli a Helsinki Záróokmány 40. évfordulóját is;
1. üdvözli a csatlakozási tárgyalások
2014. január 21-i hivatalos megkezdését az első EU–Szerbia kormányközi konferencián
és a szerb kormány által az uniós joganyag átvilágítási folyamata során
tanúsított magas fokú felkészültséget és elkötelezettséget;
2. üdvözli az előrehozott parlamenti
választások lebonyolítását, amelyet a nemzetközi megfigyelők pozitívan
értékeltek; sürgeti a hatóságokat, hogy részletesen foglalkozzanak az
EBESZ/ODIHR legutóbbi és korábbi választási megfigyelő misszióinak
ajánlásaival;
3. hangsúlyozza az EU és Szerbia
közötti stabilizációs és társulási megállapodás megfelelőbb megvalósítása
tekintetében elért előrelépéseket és annak fontosságát; hangsúlyozza, hogy a
megállapodás általános keretet biztosít mind Szerbia, mind az Unió számára az
együttműködés megerősítésére;
4. üdvözli az új szerb kormány által
az európai integrációs folyamat iránt tanúsított elkötelezettséget, valamint
felszólítja Szerbiát, hogy határozottan és eltökélten hajtsa végre a
rendszerszintű és társadalmi-gazdasági reformokat; hangsúlyozza, hogy a
jogszabályok és szakpolitikák pontos végrehajtása továbbra is a sikeres integrációs
folyamat egyik kulcsfontosságú mutatója; sürgeti Szerbiát, hogy javítsa az új
jogszabályok és szakpolitikák végrehajtásának tervezését, összehangolását és
figyelemmel kísérését; hangsúlyozza, hogy javítani kell a csatlakozási folyamat
befogadó jellegét és átláthatóságát; hangsúlyozza, hogy Szerbiának további
előrelépést kell elérnie elsődleges fontosságú reformterülete, a jogállamiság
tekintetében;
5. sürgeti, hogy a tárgyalási
fejezetek megnyitásakor figyelembe kell venni a technikai szintű fejlemények
mellett a Szerbia és az Unió közötti kapcsolatok politikai hátterét is;
hangsúlyozza, hogy a 23. fejezettel (Igazságszolgáltatás és alapvető jogok) és
a 24. fejezettel (A jog érvényesülése, szabadság és biztonság) a tárgyalások
korai szakaszában kell foglalkozni; kitart amellett, hogy az uniós vívmányok
35. fejezetét a Koszovóval fennálló kapcsolatok tekintetében világosan meg kell
határozni; hangsúlyozza, hogy a tárgyalási keret jelenti a zsinórmértéket annak
megállapításához, hogy egy adott fejezettel kapcsolatos előrehaladás jelentős
mértékben elmarad-e az átfogó tárgyalások terén elért előrehaladáshoz képest,
ami lehetővé teszi a Bizottság számára, hogy más tárgyalási fejezetek későbbi
megnyitását vagy lezárását ajánlja;
6. megjegyzi, hogy az Európai
Számvevőszék közelmúltban közzétett jelentése megállapította, hogy az
Előcsatlakozási Támogatási Eszköz (IPA) keretében biztosított finanszírozás –
más támogatási formákkal együtt – elősegítette Szerbiában a társadalmi és
gazdasági reformok végrehajtását és az államháztartási gazdálkodás javítását;
megjegyzi azonban, hogy az igazságügyi ágazat reformja jelentős lemaradást
mutat; sürgeti Szerbiát, hogy az állami támogatások terén hangolja össze
jogszabályait az uniós vívmányokkal; üdvözli az uniós pénzügyi és nem pénzügyi
támogatás általában hatékony felhasználását, ahogy azt az Európai Számvevőszék
is megjegyezte, valamint ösztönzi a hatóságokat, hogy alakítsanak ki jó
kormányzási gyakorlatokat és foglalkozzanak a projektek megtervezése,
végrehajtása és fenntarthatósága terén még meglévő hiányosságokkal; sürgeti a
Bizottságot, hogy az IPA keretében hatékony és átlátható módon nyújtson további
segítséget Szerbiának;
7. aggasztónak tartja, hogy a legtöbb
törvényt a sürgősségi eljárás keretében fogadják el, amely nem minden esetben
teszi lehetővé az érintettekkel és a nyilvánossággal folytatott megfelelő
egyeztetést;
8. megjegyzi, hogy a 2014 májusában
Szerbiát sújtó árvizek súlyosan érintették a lakosságot és kedvezőtlen hatással
voltak a gazdaságra; részvétét fejezi ki az áldozatok családjának; üdvözli az
Unió és az egyes tagállamok Szerbia kérésére nyújtott azonnali és jelentős
mentési és katasztrófaelhárítási erőfeszítéseit, és hogy az Unió 2014
júliusában adományozói konferenciát rendezett; hangsúlyozza, hogy a Bizottság
felkérte Szerbiát, hogy csatlakozzon az uniós polgári védelmi mechanizmushoz és
üdvözli, hogy 2014. október 16-án Szerbia érdeklődését fejezte ki a csatlakozás
iránt;
9. üdvözli a kapcsolatok
normalizálását vezérlő elvekről szóló első megállapodást, amely a szerb és
koszovói miniszterelnökök 2013. április 19-i magas szintű párbeszéde során jött
létre; üdvözli, hogy Szerbia elkötelezett a Koszovóval fenntartott kapcsolatok
normalizálási folyamata iránt, és határozottan bíztatja a szerb hatóságokat,
hogy játszanak konstruktív szerepet e folyamatban, illetve a jószomszédi
kapcsolatok kialakításában, ami mind Szerbia, mind Koszovó érdekeit
szolgálhatja; megjegyzi, hogy az átfogó tárgyalások üteme többek között a
Szerbiában és Koszovóban tartott előrehozott választások miatt lassult le;
üdvözli az új koszovói kormány megalakulását, ami fontos lépés a 2015. február
9-én lezajlott magas szintű párbeszéd újraindítása szempontjából, amelynek
eredményeképpen megállapodás született a mitrovicai igazságszolgáltatási
rendszerről, és e tekintetben szintén üdvözli, hogy a szerb kormány konstruktív
szerepet játszik abban, hogy Pristinában az új koalíciós kormányon belül
előmozdítsák a szerb kisebbségek megválasztott képviselőinek részvételét és
felelősségvállalását; sürgeti egyrészt Szerbiát és Koszovót, hogy jóhiszeműen
és időben kezdjék meg a már elfogadott valamennyi megállapodás teljes körű
végrehajtását, másrészt az Uniót, hogy végezze el a pártok teljesítményének
értékelését kötelezettségeik végrehajtása tekintetében; sürgeti a szerb és
koszovói hatóságokat, hogy folytassák a kapcsolatok normalizálását; mindkét
oldal részéről további erőfeszítéseket szorgalmaz annak érdekében, hogy az
albán és szerb közösségek közelebb kerüljenek egymáshoz; hangsúlyozza, hogy a
tárgyalási keret értelmében párhuzamosan kell előrelépést elérni egyrészt a 35.
fejezet alapján a Koszovóval folytatott kapcsolatok normalizálási folyamata,
másrészt az átfogó tárgyalások terén; hangsúlyozza, hogy a 35. fejezetet a
tárgyalások korai szakaszában kell megnyitni; úgy véli, hogy a Szerbia és
Koszovó közötti kapcsolatok teljes normalizálása meggyorsítaná Szerbia uniós
csatlakozását;
10. sürgeti a szerb és koszovói
hatóságokat, hogy kezdjenek együttműködést a Koszovóból Szerbián keresztül
egyes uniós tagállamokba tartó illegális bevándorlókat ellenőrzés alatt tartó,
kihasználó és csempésző bűnözői hálózatok megfékezése és felszámolása céljából;
11. sürgeti Szerbiát, hogy fokozza
erőfeszítéseit annak érdekében, hogy kül- és biztonságpolitikáját összhangba
hozza az Unióéval, beleértve Oroszországgal kapcsolatos politikáját;
sajnálatosnak tartja, hogy a felkéréskor Szerbia nem támogatta az
Oroszországgal szembeni korlátozó intézkedések bevezetéséről szóló tanácsi
határozatokat, szem előtt tartva azonban a két ország között hagyományosan
meglévő erős gazdasági, társadalmi és kulturális kötelékeket; úgy véli, hogy
Szerbia kulcsfontosságú szerepet játszhat az EU és Oroszország közötti
kapcsolatokban; üdvözli Szerbia aktív szerepvállalását a nemzetközi
békefenntartó műveletekben; megjegyzi, hogy Szerbia tisztelettel vendégül
látott néhány, uniós vízumtilalom hatálya alá tartozó személyt, és az orosz
haderővel közös hadgyakorlatokat szervezett;
12. üdvözli Szerbia 2015-ös soros
EBESZ-elnökségét és kiemelt témaköreit; megjegyzi, hogy az EBESZ soros
elnökeként Szerbia hajlandó valamennyi eszközt támogatni az EBESZ területén
fennálló konfliktusok békés rendezésére irányuló erőfeszítések fokozására;
ösztönzi Szerbiát, hogy az elnökségből előnyt kovácsolva közvetítőként járuljon
hozzá a kelet-ukrajnai helyzet stabilizálásához; tudomásul veszi továbbá, hogy
Szerbia kész a regionális együttműködés további előmozdítására; Szerbia mint az
EBESZ soros elnöke segítségét kéri abban, hogy az EBESZ Európában ismét a
biztonságpolitikai kérdések kezelésére szolgáló széles körű platformmá váljon;
13. sürgeti Szerbiát, hogy a
továbbiakban is működjön együtt a volt Jugoszláviával foglalkozó nemzetközi
büntetőtörvényszékkel, erősítse meg a háborús bűncselekmények belföldi bűnvádi
eljárásait és fokozza a regionális együttműködésre irányuló erőfeszítéseit a
büntetlenség megszüntetése és a háborús bűnök áldozatai és családjaik számára
történő igazságszolgáltatás érdekében; hangsúlyozza, hogy sürgősen szükséges a tanúk
védelmére vonatkozó átfogó jogszabályok és politikák elfogadása, valamint az
áldozatok és családjaik kártérítéshez való jogának biztosítása; ismét
kijelenti, hogy támogatja a RECOM-kezdeményezést;
14. sürgeti Szerbiát, hogy a megbékélés
és a jószomszédi kapcsolatok szellemében az állami hatóságok háborús
bűncselekményekkel kapcsolatos eljárások szervezésében betöltött szerepéről és
az azokkal kapcsolatos hatásköréről szóló törvényt vizsgálja meg szomszédaival
és a Bizottsággal együttműködve;
15. felszólítja Szerbiát, hogy
erősítse meg együttműködését a szomszédos országokkal, fokozza az eltűnt
személyek keresésére irányuló erőfeszítéseit, valamint teljes körűen osszon meg
minden ezzel kapcsolatos adatot; e tekintetben sürgeti a szerb hatóságokat, hogy
nyissák meg a Jugoszláv Néphadsereg archívumát a múltbeli tragikus eseményekkel
kapcsolatos igazság kiderítése és az információgyűjtés érdekében; ösztönzi
továbbá a hatóságokat, hogy nyissák meg és átlátható módon tegyék
hozzáférhetővé a korábbi jugoszláv tagköztársaságokat érintő archívumokat és a
korábbi hírszerző ügynökség (UDBA) dokumentumait, beleértve azoknak a különböző
kormányok számára történő rendelkezésre bocsátását;
16. üdvözli az Eltűnt Személyek
Nemzetközi Bizottsága (ICMP) által kiadott, „Az állam szerepe a fegyveres
konfliktusokban és emberi jogi visszaélések következtében eltűnt személyekkel
kapcsolatos kérdések kezelésében” című nyilatkozat aláírását; kiemeli, hogy
fokozott erőfeszítésekre van szükség az eltűnt személyek megtalálásához és
azonosításához, a háborús tömegsírok helyének Horvátországban,
Bosznia-Hercegovinában és Koszovóban való meghatározásához, valamint az
áldozatok családjai ahhoz fűződő jogának biztosításához, hogy megismerjék
eltűnt családtagjaik sorsát;
17. értékeli a szerb kormány
konstruktív hozzáállását a szomszédos országokkal fenntartott kapcsolatok
tekintetében, mivel ez jelentős előrelépést tesz lehetővé a regionális
együttműködés és az Unióval fenntartott kapcsolatok szorosabbra fűzése terén;
ösztönzi Szerbiát, hogy még szorosabban működjön együtt a szomszédos
országokkal és kezdeményezzen a határon átnyúló együttműködésre irányuló
további lépéseket többek között a határ menti térségek és a kisebbségek lakta
területek gazdasági fejlődése érdekében; hangsúlyozza a csereprogramokra és a
fiatalok közötti kapcsolattartásra irányuló politikák megbékélés keretében
történő előmozdításának fontosságát; üdvözli, hogy Szerbia általában eleget
tesz nemzetközi kötelezettségeinek és tovább javította a szomszédjaival
fennálló kétoldalú kapcsolatait; ismételten hangsúlyozza a megbékélés alapvető
fontosságát; szorgalmazza, hogy Szerbia teljes körűen hajtsa végre a szomszédos
országokkal kötött kétoldalú megállapodásokat, a lezáratlan kétoldalú kérdések
esetében pedig alkalmazzon gyakorlatias megközelítést; üdvözli a szerb és albán
miniszterelnökök 2014. november 10-i belgrádi találkozóját; ösztönzi Szerbiát,
hogy tevékenyen támogassa Bosznia-Hercegovina európai integrációs folyamatát és
konstruktív módon járuljon hozzá e folyamathoz; ugyancsak üdvözli, hogy Szerbia
továbbra is tevékenyen részt vett az olyan regionális kezdeményezésekben, mint
a délkelet-európai együttműködési folyamat (SEECP);
18. hangsúlyozza a szerb parlamentnek
és a civil társadalomnak a csatlakozási tárgyalások folyamatában betöltött
alapvető szerepét; üdvözli, hogy a Parlament 2014. június 4-én elfogadta a
tárgyalási állásponttal kapcsolatos javaslatok csatlakozási tárgyalások során
történő megvizsgálására irányuló eljárás szabályozásáról szóló parlamenti határozatot;
üdvözli a civil társadalmi szervezeteknek a szabályozáselfogadási folyamatba
történő bevonására vonatkozó iránymutatások 2014. augusztus 26-i elfogadását,
és sürgeti a civil társadalom integrációs folyamatba való nagyobb mértékű
bevonását; felkéri a kormányt, hogy tartózkodjon az Unió-ellenes retorikától és
a tárgyalások teljes körű átláthatóságának biztosítása érdekében folytasson
rendszeres párbeszédet és nyilvános konzultációt minden érintett érdekelt
féllel, továbbá bocsásson rendelkezésre az Unió működéséről és az uniós
tagságról folytatott konstruktív vitához szükséges minden információt és
segítse elő az e folyamatban való széles körű részvételt;
19. nagyra értékeli a független
szabályozó testületek munkáját és az állami intézmények jogi keretének és
elszámoltathatóságának javításához való hozzájárulását; hangsúlyozza, hogy az
állami intézményeknek átlátható és elszámoltatható módon kell eljárniuk;
támogatja a független állami hatóságok, köztük az ombudsman, a lakosság
szempontjából fontos információkért felelős biztos és mások munkáját;
felszólítja az állami hatóságokat, hogy védjék meg e hivatalok függetlenségét
és teljes körűen működjenek együtt velük hatáskörük gyakorlása során; úgy véli,
hogy a hatóságoknak biztosítaniuk kell az előbbiek munkájához szükséges minden
pénzügyi és adminisztratív erőforrást; hangsúlyozza, hogy ajánlásaikat
megfelelő módon nyomon kell követni, függetlenségüket pedig maradéktalanul
tiszteletben kell tartani;
20. elítéli, hogy kormányminiszterek
alaptalanul nyilvánosan elítélték az ombudsmant, hangsúlyozza, hogy az
ombudsman szerepe központi jelentőségű a kormányra vonatkozó fékek és
ellensúlyok rendszerében és sürgeti a hatóságokat, hogy biztosítsák az
ombudsman függetlenségének és integritásának megőrzését; sürgeti a hatóságokat,
hogy biztosítsák az ombudsman számára a munkájához szükséges teljes körű
politikai és adminisztratív támogatást és szavatolják a hivatalos iratok
kérvényezéséhez fűződő jogát a köztájékoztatásról szóló törvénynek megfelelően;
21. hangsúlyozza, hogy Szerbia
ratifikálta a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal fő munkajogi egyezményeit és az
átdolgozott Európai Szociális Chartát; felhívja a figyelmet arra, hogy a
munkaügyi és szakszervezeti jogok az alkotmányos garanciák ellenére továbbra is
korlátozottak, ezért felszólítja Szerbiát e jogok megszilárdítására; megjegyzi,
hogy az egyértelműség érdekében a szakszervezetekkel és a sztrájkhoz való
joggal kapcsolatban további eljárásokra van szükség; megjegyzi, hogy csak
néhány ágazati kollektív szerződés létezik, azonban közülük számos lejárt és
megújításra szorul; aggodalmát fejezi ki a társadalmi párbeszéd gyengesége és a
szociális partnerekkel való rendszertelen konzultáció miatt; további lépéseket
szorgalmaz a szociális párbeszéd és az említett szereplők jogalkotásban
betöltött konzultatív szerepének erősítése érdekében;
22. ismételten hangsúlyozza az emberi
jogok és az alapvető szabadságok bármilyen megkülönböztetés nélküli
előmozdításának, védelmének és érvényesítésének fontosságát a szerb társadalom
minden szintjén az európai és nemzetközi normáknak megfelelően; megjegyzi, hogy
2014. október 2-án cselekvési tervet fogadtak el a megkülönböztetés tilalmáról
szóló stratégia megvalósítására, és sürgeti a nők, a fogyatékossággal élő
személyek, az LMBT-személyek, minden – nemzeti, etnikai és szexuális –
kisebbség tiszteletben tartását és jogaik biztosítását; ösztönzi a szerb
hatóságokat, hogy tegyenek további lépéseket a nők politika és közéletben
megvalósuló egyenlő képviseletének szavatolására; megjegyzi, hogy a nemek
közötti egyenlőséggel kapcsolatos igazgatási kapacitás továbbra is csekély
mértékű, és sürgeti a szerb hatóságokat, hogy fokozzák erre irányuló
erőfeszítéseiket; üdvözli a szerb kormány döntését, amelynek értelmében
engedélyezte a „meleg méltóság” felvonulás megrendezését 2014. szeptember 28-án
Belgrádban, amely komolyabb incidensek nélkül zajlott le és nagyra értékeli,
hogy a kormány támogatta, a rendőrség pedig elősegítette a rendezvényt;
23. helyesli a gyermekek jogaival
foglalkozó nemzeti tanács létrehozását, és ösztönzi e testületet, hogy
maradéktalanul használja ki megbízatását annak biztosítása érdekében, hogy a
gyermekek jogaival kapcsolatos prioritások teljes egészében megjelenjenek a
szerb kormány által a csatlakozási folyamat részeként kidolgozott cselekvési
tervekben;
24. megjegyzi, hogy intézkedések
születtek a 2013–2018-as időszakra szóló igazságügyi reformra vonatkozó
stratégia és cselekvési terv végrehajtására; üdvözli a bírák és ügyészek
munkájának értékelésére vonatkozó szabályok elfogadását; hangsúlyozza a
független igazságszolgáltatás rendkívüli jelentőségét, és kiemeli, hogy a bírák
és ügyészek teljes függetlenségének és pártatlanságának biztosítása érdekében
végre kell hajtani az igazságszolgáltatás reformját; sürgeti a hatóságokat,
hogy ne halogassák a jogsegélyről szóló törvényjavaslat elfogadását, biztosítva
azonban, hogy a legkiszolgáltatottabb polgárokat nem zárják ki az ingyenes
jogsegélyszolgálatból; hangsúlyozza a hivatali visszaélésekkel kapcsolatos
probléma megoldásának jelentőségét, és aggodalmának ad hangot az ilyen esetek
tömeges átminősítése miatt; hangsúlyozza, hogy az igazságszolgáltatás
függetlenségének biztosítása érdekében alkotmányos reformokra van szükség;
25. üdvözli a korrupció elleni
küzdelemre irányuló határozott politikai lendületet és a Korrupció Elleni
Államok Csoportja (GRECO) ajánlásainak további végrehajtását; üdvözli, hogy a
szerb parlament 2014. november 25-én elfogadta a visszaéléseket bejelentő
személyek védelméről szóló törvényt; üdvözli a magas szintű ügyekkel
kapcsolatos számos nyomozást és azt, hogy erőfeszítések történtek a koordináció
javítására; hangsúlyozza, hogy jelentős erőfeszítésekre van szükség a korrupció
elleni küzdelem jogi keretének javítására és maradéktalan végrehajtására és a
reformok megfelelő forrásokkal való támogatására; hangsúlyozza, hogy a
folyamatban lévő nyomozások részleteinek média számára történő
kiszivárogtatása, ami az ártatlanság vélelmének megsértését jelenti, súlyos
aggodalomra ad okot és ezeket a törvénynek megfelelően ki kell vizsgálni, az
ilyen esetekben vádat kell emelni és az ilyen gyakorlatot fel kell számolni;
helyteleníti továbbá, hogy a média vagy a politikai pártok nyomást gyakorolnak
a független korrupcióellenes szervekre, és e tekintetben úgy véli, hogy meg
kell erősíteni a korrupcióellenes ügynökség hatáskörét, illetve növelni kell az
ügynökség részére biztosított erőforrásokat; megjegyzi, hogy az ilyen
gyakorlatok jelentősen lassíthatják a csatlakozási tárgyalások előrehaladását;
további intézkedést szorgalmaz az igazságügyi rendszer függetlenségének és
integritásának megőrzése, valamint az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés
biztosítása érdekében;
26. megjegyzi, hogy a korrupció és a
szervezett bűnözés széles körben elterjedt a térségben, és akadályozza Szerbia
demokratikus, társadalmi és gazdasági fejlődését; úgy véli, hogy egy régiós
stratégia és a térségbeli valamennyi ország közötti fokozott együttműködés
elengedhetetlen e kérdések hatékonyabb kezeléséhez;
27. aggodalommal állapítja meg, hogy a
politikai pártok és a választási kampányok finanszírozása terén hiányzik az
átláthatóság, és ezért nagy a korrupció kockázata; hangsúlyozza, hogy a
politikai pártok finanszírozásának átláthatónak kell lennie és összhangban kell
állnia a legmagasabb szintű nemzetközi normákkal;
28. üdvözli a közérdekű
tájékoztatásról és médiáról, az elektronikus médiáról és a közszolgálati
műsorszolgáltatásról szóló törvények elfogadását és sürgeti haladéktalan
végrehajtásukat; hangsúlyozza, hogy az új médiacsomag végrehajtásakor
biztosítani kell a kisebbségi nyelveken történő közszolgálati műsorszolgáltatás
fenntarthatóságát, valamint a közszolgáltatások, illetve a regionális és helyi
média fenntarthatóságát és pénzügyi stabilitását; aggasztónak tartja a véleménynyilvánítás
szabadságának teljes körű gyakorlására vonatkozó romló feltételeket Szerbiában
és hangsúlyozza, hogy a média tulajdonosi szerkezetének teljes mértékben
átláthatónak kell lennie; aggasztónak tartja az újságírókra gyakorolt nyomást
és az ellenül irányuló fenyegetéseket, ami fokozottabb öncenzúrához vezet, és
sürgeti a szerb hatóságokat, hogy tegyenek intézkedéseket az elkövetők bíróság
elé állítása érdekében; aggodalommal állapítja meg, hogy a politikai nyomás
aláássa a média függetlenségét; ismételten kiemeli a szabad média mint az egyik
uniós alapérték jelentőségét; felszólítja a szerb hatóságokat, hogy teremtsenek
a véleménynyilvánítási és médiaszabadságot támogató médiabarát környezetet;
29. felszólítja a szerb kormányt a
rehabilitációs törvény teljes körű, megkülönböztetéstől mentes végrehajtására;
javasolja továbbá a kárpótlási törvény további módosítását a természetbeni
kárpótlással kapcsolatos minden eljárási és jogi akadály megszüntetése
érdekében;
30. üdvözli a Nemzeti Kisebbségi
Tanácsok 2014. október 26-án történt megválasztását; hangsúlyozza, hogy a
Nemzeti Kisebbségi Tanácsok fontos szerepet töltenek be a nemzeti kisebbségek
egyéni és kollektív jogainak érvényesítésében, és felhívja Szerbiát, hogy
biztosítsa a szerzett jogok és a hatáskörök szintjének fenntartását azoknak a
szerb alkotmánybíróság döntésével való jogi összehangolását célzó folyamat
során, továbbá szorgalmazza megfelelő szintű és ellenőrizhető
finanszírozásukat; sürgeti Szerbiát, hogy az ország teljes területén biztosítsa
a kisebbségek védelméről szóló jogszabály következetes végrehajtását, többek
között az oktatással, a nyelvhasználattal, valamint a médiához és vallási
szertartásokhoz kisebbségi nyelveken való hozzáféréssel kapcsolatban, valamint
a nemzeti kisebbségek közigazgatásban, helyi és regionális testületekben és a
nemzeti parlamentben való megfelelő képviselete tekintetében; ösztönzi
Szerbiát, hogy a 23. fejezettel kapcsolatos cselekvési terv keretében vállaljon
kötelezettséget egy, a nemzeti kisebbségek helyzetéről szóló külön cselekvési
terv elkészítése iránt; ösztönzi a szerb hatóságokat, hogy hozzanak további
intézkedéseket a romák helyzetének javítására, különösen az oktatás, a lakhatás
és a foglalkoztatás terén; sürgeti a kormányt, hogy a roma népesség körében
növelje a polgári jogokkal kapcsolatos ismereteket, valamint a romák számára is
biztosítson ugyanolyan védelmet; hangsúlyozza a romák közéletben való
részvétele ösztönzésének a jelentőségét; felszólítja a szerb hatóságokat, hogy
javítsák a romák befogadására irányuló szakpolitikák, illetve nemzeti és helyi
szintű fellépések végrehajtásának tervezését, összehangolását és figyelemmel
kísérését;
31. hangsúlyozza a kommunista rezsim
idején elkobzott ingatlanok kisebbségi egyházak és vallási közösségek számára
történő visszaszolgáltatásának fontosságát; hangsúlyozza, hogy az államnak
fontos szerepe van az országban található történelmi egyházak – köztük a
kisebbségi egyházak – iránt tanúsított pártatlan politika megteremtésében;
hangsúlyozza, hogy az ilyen visszaszolgáltatások nélkül nem garantálható a
vallási szabadság;
32. megjegyzi, hogy a Vajdaság
kulturális sokszínűsége Szerbia identitásához is hozzájárul, ezért alapvető
érdek az ott élő kisebbségek védelme és támogatása, valamint az évszázados,
hagyományosan jól működő nemzetiségi sokszínűség megőrzése és elősegítése;
sürgeti a többnyelvűség és a kulturális sokszínűség megőrzését; hangsúlyozza
továbbá, hogy a Vajdaság autonómiája nem gyengülhet és emlékezteti a kormányt,
hogy hogy haladéktalanul terjessze elő a Vajdaság Autonóm Tartomány
hatásköreiről és finanszírozásáról szóló törvényt;
33. az európai területi együttműködési
csoportosulás által az uniós tagállamok és szomszédaik közötti határokon
átnyúló együttműködés továbbfejlesztésében betöltött jelentőségével
összefüggésben felszólítja a szerb kormányt, hogy biztosítsa a Szerbia európai
területi együttműködési csoportosulásban való részvételét lehetővé tevő
szükséges jogi hátteret;
34. a hatékonyabb közigazgatás
irányában tett lépésekként üdvözli a közigazgatási reformra vonatkozó új
stratégiát, a külön Közigazgatási és Helyi Önkormányzati Minisztérium
létrehozását és a politikai tervezésre és koordinációra irányuló fokozottabb
összpontosítást a közpolitikákkal foglalkozó államtitkárság létrehozását
követően; aggodalmát fejezi ki a közigazgatásban dolgozók kiválasztásával
kapcsolatos átláthatóság, valamint a helyi szintű igazgatási és irányítási
kapacitás hiánya miatt; sürgeti a hatóságokat, hogy a közalkalmazottak és a
köztisztviselők tekintetében átlátható és érdemeken alapuló kinevezési és
előléptetési eljárást biztosítsanak;
35. ösztönzi a szerb hatóságokat, hogy
hajtsák végre a strukturális gazdasági reformokat a növekedés támogatása, az
üzleti és beruházási környezet egész Szerbiában való javítása, minden régióban
kiegyensúlyozott társadalmi és gazdasági fejlődés biztosítása, a nagyarányú
munkanélküliség és szegénység elleni küzdelem, az államháztartási konszolidáció
végrehajtása, valamint az üzleti környezetet továbbra is jelentős mértékben fenyegető
korrupció elleni küzdelem érdekében; aggodalommal veszi tudomásul a fiatalokat
érintő magas munkanélküliségi számadatokat, és sürgeti a kormányt e kérdés
kezelésére azáltal, hogy megfelelő lehetőségeket nyújt a fiataloknak, valamint
a munkaerő-piaci szükségleteknek megfelelő oktatást biztosít; hangsúlyozza,
hogy a fiatalok számára biztosítani kell a munka- és képzési lehetőségeket
tartalmazó, hozzáférhető oktatási rendszert, továbbá elérhetővé kell tenni az
olyan európai tanulmányi programokat, mint az ERASMUS program; üdvözli a
munkajogi törvény, a csődtörvény, a privatizációs törvény, valamint a tervezési
és építési törvény elfogadását, amely jogi keretet biztosít a strukturális
reformokhoz, illetve az üzleti környezet javításához;
36. sürgeti a vállalkozói környezet
fejlesztését az ezen a területen tervezett szerkezeti reformok végrehajtásával,
a jogi rendszer megerősítésével és a törvények következetes végrehajtásának
biztosításával; ragaszkodik ahhoz, hogy meg kell szüntetni a vállalkozások, különösen
a kis- és középvállalkozások előtti adminisztratív akadályokat, és rámutat,
hogy a részvénytársaságok szerkezetét szükségszerűen át kell alakítani,
tiszteletben tartva azonban a munkavállalók jogait, az állami foglalkoztatás
szerb polgárok életében betöltött jelentőségét, valamint a szerb polgárok
jólétét, és hogy képesek legyenek támaszkodni az alapvető közszolgáltatásokra;
37. tudomásul veszi a büntető
törvénykönyv módosítása érdekében végzett munkát; megjegyzi azonban, hogy az
elfogadott módosításokat követően továbbra is fennáll a jogbizonytalanság a
magánszektorban; ismételten kijelenti, hogy aggasztónak tartja a hivatali
visszaélésről szóló új 234. cikk rendelkezéseit, amelyek továbbra is módot
adnak az önkényes értelmezésre; megjegyzi, hogy úgy tűnik, hogy a hivatali
hatalommal való visszaéléssel kapcsolatos korábbi esetek többségét megfelelő
vizsgálat nélkül „felelős beosztással való visszaélésnek” minősítették át,
ezért a tömegesen átminősített esetek független és alapos vizsgálatát szorgalmazza,
hogy a régóta fennálló jogtalan büntetőeljárásokat azonnal be lehessen
szüntetni;
38. gratulál Szerbiának a Kína,
valamint Kelet- és Közép-Európa közötti belgrádi csúcstalálkozó
megszervezéséhez; üdvözli a megerősített együttműködésre vonatkozó terveket, és
reméli, hogy az összhangban áll majd az európai normákkal; tekintettel a
csúcstalálkozó során elfogadott, energetikai és infrastrukturális projektekről
szóló kezdeti megállapodásokra, emlékezteti Szerbiát és a térség többi
országát, hogy a projekteknek figyelembe kell venniük az uniós politikák hosszú
távú célkitűzéseit;
39. megjegyzi, hogy az energiaügy
területén való felkészülésben mérsékelt előrehaladás történt; hangsúlyozza,
hogy Szerbiának fokoznia kell erőfeszítéseit a közösségi joganyaggal való
energiaügyi jogharmonizáció tekintetében, különösen az energiahatékonysággal és
a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos célok teljesítése, valamint a
barnaszénágazat állami támogatásának megelőzése terén, és kiemelt
célkitűzésként meg kell valósítania a szétválasztást a gázszektorban és az
állami gázszolgáltató szerkezetátalakítását; arra kéri a Bizottságot, hogy
támogassa a szerb kormány arra irányuló erőfeszítéseit, hogy az energiaforrások
változatosabbá tételével csökkentsék az ország energiabehozataltól való
függőségét; ösztönzi Szerbiát, hogy kezdje meg a javasolt energiastratégiájának
felülvizsgálatát; sürgeti a kormányt, hogy fokozza a megújuló energiával
kapcsolatos erőfeszítéseit, különös tekintettel a megújuló energiáról szóló
irányelvre, amely szükséges lépést jelent az energiabiztonság megvalósítása és
a megújuló energiaforrásokra vonatkozó Európa 2020 célkitűzések elérése
érdekében;
40 sajnálatát fejezi ki a
környezetvédelem és az éghajlatváltozás terén megvalósult igen csekély előrelépés
miatt, és felszólítja a szerb hatóságokat, hogy az uniós célokkal összhangban
sürgősen fogadjanak el átfogó, országos éghajlati politikát és stratégiát;
41. aggódik amiatt, hogy a tudományos
intézetek – az állami hatóságokkal és a hatósági személyekkel együtt – az
egyetemeken nem foglalkoztak a plagizálási vádakkal;
42. utasítja elnökét, hogy továbbítsa
ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint Szerbia kormányának
és parlamentjének.
_________
(1)
HL L 80.,
2008.3.19., 46. o.
(2)
Elfogadott
szövegek, P7_TA(2014)0039
(3)
Elfogadott
szövegek, P8_TA(2014)0065
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése