Ha
a cím alapján netán valaki azt gondolta, Pásztor Isvánnak elege lett a
szerb rezsim előtti hajlongásból és végre a "keménykedés" útjára lépett,
ki kell ábrándítanunk:
ismét a Preševo-völgyi albánok vezetői követelik népük számára a
függetlenséget.
Talán még soha sem tették ezt ilyen
hangosan. Ennek óka abban is keresendő, hogy napra pontosan 23 évvel
ezelőtt a preševói, medveđai és bujanováci albánok népszavazás útján
követelték községeik Koszovóhoz való hozzácsatolását.
A népszavazás kiírásáról dél-szerbiai albán pártok, szövetségek és egyesületek 96 küldöttje döntött együttes ülésen.
A polgárok egy kérdésre adhattak
választ: támogatja-e a területi autonómia bevezetését, amely nem zárja
ki a Koszovóhoz való hozzácsatolást? A polgárok 98 százaléka igennel
szavazott. Az akkori szerb kormány nem ismerte el a referendum
legitimitását.
Riza Halimi, a Demokratikus Cselekvés
Pártjának elnöke és köztársasági képviselő szerint az említett
népszavazáson a polgárok kimutatták politikai akaratukat és politikai
megoldást kínáltak fel saját státuszuk rendezésére a szerb állam
hanyatlása és a véres háborúk légkörében.
Mint mondta, a szóban forgó referendum
értéke és hatása ma sem kisebb, mint 23 évvel ezelőtt. Reményének adott
hangot, hogy Albánia és Koszovó vezetői minden tőlük telhetőt megtesznek
a Preševo-völgyi albánok akaratának érvényesítése érdekében.
Halimi úgy véli, hogy a legkevesebb, ami
a nemzettársait megilleti, az egy dél-tiroli típusú területi autonómia
vagy pedig egy olyan autonómia, mint amilyet a szerbek élveznek
Észak-Koszovón.
A képen: Riza Halimi
Tanjug és Telegraf nyomán K. P.
Közzétette: Szerkesztő 2.
2015. március 08. [11:00]
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése