Gondolatok Brüsszel után
Az Európai Parlament (EP)
március 11-én elfogadta a David
McAllister szerbiai jelentéstevő országjelentése alapján összeállított
Szerbiáról szóló határozatot (ang
resolution, amit a magyar szövegben állásfoglalásnak
neveznek).
A
dokumentum elfogadására a még tavaly október 8-i brüsszeli jelentés szolgált,[1]
amelyet az EP Bizottsága február 24-én hagyott jóvá.[2]
Ezt megelőzően „222 módosítási indítványt nyújtottak be az EP-képviselők. Ezeket
összegezték, és úgynevezett kompromisszumos módosítási indítványokat
fogalmaztak meg, amelyekben az Európai Parlament legnagyobb frakciói
egyetértettek”.[3]
A
parlament plenáris ülésére készített dokumentum-javaslatra „7 módosító
indítvány érkezett. Ezekből 3-at fogadtak el”.[4]
Horvátország az kérte, hogy
„Szerbia vizsgálja felül azt a törvényt, amely lehetővé teszi számára, hogy
igazságszolgáltatási eljárást indítson a horvátországi állampolgárokkal szemben
olyan háborús bűnök elkövetésének ügyében, melyeket horvát területeken
követettek el.”[5]
A
határozatba került másik két indítványt a Zöldek tették: Az egyik értelmében „Szerbia
nem gyakorolhat nyomást a köztársasági ombudsmanra, és lehetővé kell tennie
Saša Jankovićnak, hogy a törvénnyel összhangban végezze a munkáját”. A másik arra
vonatkozik, hogy „az Európai Bizottság részesítse elismerésben Szerbiát azért,
mert Brüsszelben februárban létrejött az igazságügyi megállapodás Belgrád és
Pristina között”.[6]
Az
EB Bizottsága által jóváhagyott határozat[7]
kisebbségi vonatkozású részében tehát az EP ülésén nem történt semmilyen
módosítás.
Az Európai Parlament megszavazta
Parlamenti vita
A
március 10-i, az eredményjelentésről tartott parlamenti vitában magyar
képviselők is felszólaltak (egy-egy percben), éspedig Morvai Krisztina
(Függetlenek Csoportja – NI), a délvidéki Deli Andor (Európai Néppárt –
Kereszténydemokraták) és Szanyi Tibor (Szocialisták és Demokraták Progresszív
Szövetsége – S&D).
Morvai Krisztina:
– Számomra ez a Szerbiáról szóló jelentés akkor lenne hiteles, hogyha tételesen
tartalmazná azokat az egyéni és kollektív emberi jogokat, amelyeket Szerbia
köteles biztosítani a területén élő őshonos nemzeti közösségeknek, így például
a háromszázezer főre tehető délvidéki magyarságnak, amely nélkül ki lenne
mondva, hogy nincs belépés az Európai Unióba.
Mire gondolok: például, hogy emberi jogként kötelesek biztosítani a teljes
körű nemzeti önrendelkezést, a területi autonómiát a dél-tiroli modell szerint
– mert hogyha már Európai Unió, akkor európai modelleket és európai értékeket
használjunk –, a teljes körű nyelvhasználatot. Ugye most a privatizáció kapcsán
meg fog szűnni, nem tudom, Biztos Úr és a jelentéstevő tud-e róla, hogy magyar
nyelvű rádiókat szüntetnek meg, önkormányzat által alapított magyar rádiókat,
merthogy privatizálják. Kérem, hogy ez ügyben is tegyenek valamit, és
biztosítsák a teljes körű diszkriminációmentességet, az egyenlő elbánást a
délvidéki magyarságnak. Itt vannak a követeléseik, átadom a jelentéstevőnek és
a Biztos Úrnak is.[8]
Deli Andor: – Az idei
eredményjelentésről már sok mindent elmondtunk, és elmondtuk azt, hogy milyen
kiegyensúlyozott, és ezért külön köszönet a jelentéstevőnek, McAllister úrnak.
Megtalálható benne a szerb kormány éves munkájának méltatása, de azok a
feladatok is, amelyek mielőbbi megvalósítását az EU elvárja Szerbiától.
Politikailag is fontos az EP határozata, mert szükséges a szerbiai kormány
további bátorítása abban az elhatározásában, hogy része legyen az európai népek
nagy családjának. Nagy politikai nyomás nehezedik Szerbiára, és ebben
szeretnénk mi segíteni innen a Parlamentből.
Magyarország szomszédos ország, és többszörösen érdekelt abban, hogy Szerbia
mielőbb EU-tag legyen. A külpolitikai, biztonságpolitikai és gazdasági
érdekeken túl a jószomszédi kapcsolatok is nagyot fejlődtek a két ország között
az elmúlt pár évben. Ami szintén teljesen nyilvánvaló, hogy rendkívül
érdekeltek vagyunk a szerbiai magyar közösség jövőjének vonatkozásában is,
amihez elengedhetetlen a kisebbségi jogok megvalósulásának további javulása. Ez
nekem személyesen is fontos, hiszen vajdasági származásúként tudatában vagyok
annak, hogy ettől nagyban függ az ottani magyar közösség jövője.[9]
Szanyi Tibor: – A magam részéről teljes
mértékig egyetértek Andrej Plenkovic kollégával, amennyiben ennek a jelentésnek
valóban vannak nagyon komoly érdemei, hiszen igen jól sorolja fel azokat az
előrehaladásokat, amiket a szerb kormány az elmúlt időszakban tett, illetve
nagyon jól és pontosan fogalmazza meg azokat az elvárásokat, ami az Európai
Unió részéről van.
Két dologra szeretném felhívni elsősorban a Biztos Úr figyelmét: az egyik
az az, hogy a tagjelöltektől igenis meg kell követelni, hogy ők is már most
csatlakozzanak a közös kül- és biztonságpolitikához, ebbe értem azt is, hogy
Szerbiától elvárjuk, hogy ő is csatlakozzon az Oroszországgal szembeni
szankciókhoz. A másik pedig: Horvátország, Magyarország egyaránt szomszédos és
soknemzetiségű ország, ugyanúgy, mint Szerbia. Legyen kedves Biztos Úr, a
továbbiakban is figyelje, hogy megfelelő szomszédságpolitika, és a nemzeti
kisebbségek, köztük a vajdasági magyarok jogainak az érvényesülése maradéktalan
legyen.[10]
Jellemző, hogy a vajdasági magyar sajtó egyetlen szóval nem említi meg
Morvai Krisztina és Szanyi Tibor felszólalását, csak a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) káderének, Deli Andornak a(z érdektelen,
felolvasott) szövegét idézi.[11]
Ez ugyancsak a VMSZ egypárti sajtómonopóliumának létezését igazolja.
Állásfoglalás
Az
Európai Parlament,
…
29. felszólítja
a szerb kormányt a rehabilitációs törvény teljes körű, megkülönböztetéstől
mentes végrehajtására; javasolja továbbá a kárpótlási törvény további
módosítását a természetbeni kárpótlással kapcsolatos minden eljárási és jogi
akadály megszüntetése érdekében;
30. üdvözli a
Nemzeti Kisebbségi Tanácsok 2014. október 26-án történt megválasztását;
hangsúlyozza, hogy a Nemzeti Kisebbségi Tanácsok fontos szerepet töltenek be a
nemzeti kisebbségek egyéni és kollektív jogainak érvényesítésében, és felhívja
Szerbiát, hogy biztosítsa a szerzett jogok és a hatáskörök szintjének
fenntartását azoknak a szerb alkotmánybíróság döntésével való jogi
összehangolását célzó folyamat során, továbbá szorgalmazza megfelelő szintű és
ellenőrizhető finanszírozásukat; sürgeti Szerbiát, hogy az ország teljes
területén biztosítsa a kisebbségek védelméről szóló jogszabály következetes
végrehajtását, többek között az oktatással, a nyelvhasználattal, valamint a
médiához és vallási szertartásokhoz kisebbségi nyelveken való hozzáféréssel
kapcsolatban, valamint a nemzeti kisebbségek közigazgatásban, helyi és
regionális testületekben és a nemzeti parlamentben való megfelelő képviselete
tekintetében; ösztönzi Szerbiát, hogy a 23. fejezettel kapcsolatos cselekvési
terv keretében vállaljon kötelezettséget egy, a nemzeti kisebbségek helyzetéről
szóló külön cselekvési terv elkészítése iránt; ösztönzi a szerb hatóságokat,
hogy hozzanak további intézkedéseket a romák helyzetének javítására, különösen
az oktatás, a lakhatás és a foglalkoztatás terén; sürgeti a kormányt, hogy a
roma népesség körében növelje a polgári jogokkal kapcsolatos ismereteket,
valamint a romák számára is biztosítson ugyanolyan védelmet; hangsúlyozza a
romák közéletben való részvétele ösztönzésének a jelentőségét; felszólítja a
szerb hatóságokat, hogy javítsák a romák befogadására irányuló szakpolitikák,
illetve nemzeti és helyi szintű fellépések végrehajtásának tervezését,
összehangolását és figyelemmel kísérését;[12]
…
Konklúzió
Johannes Hahn, a csatlakozásért felelős
uniós biztos, a meglehetősen szűkszavú és előre megírt „válaszában” a vitában
elhangzott képviselői kérdésekre, „kiegyensúlyozottnak és mélyrehatónak”[13]
nevezte a jelentést. Azt azonban, hogy mi benne a „kiegyensúlyozott” és a mi a „mélyreható”
nem tudtuk meg. (Nem valamiféle jin-jangról (yin-yang) van itt szó? A jelentésnek nem inkább tárgyilagosnak
kellene lenni?)
Az viszont most már tény,
hogy a vajdasági magyarok kifejezés egyetlen alkalommal sem jelenik meg az
eredményjelentésben, de a határozatban sem, ami botrányosnak is nevezhető. Ezért
nem csak David McAllistert lehet okolni, aki német néppárti politikusként[14]
bizonyára nem eléggé ismeri a tartomány történetét, hanem inkább a két Pásztort
és a Delit. Az ifjabbik Pásztor (Bálint)
február 20-án, Belgrádban „tárgyalt”,[15]
az idősebb (Pásztor István) pedig –
saját elmondása szerint – március 3-án Brüsszelben folytatott „négyszemközti
beszélgetéseket” David McAllisterrel.[16]
Az eredmény most itt van.
A felelősek listája nem
lenne teljes, ha nem említenénk meg a többi vajdasági magyar párt vezetőit is,
akik még csak a hangjukat sem hallatták a két említett dokumentum kapcsán. (Igaz,
más egyéb ügyekben is egyre ritkábban szólalnak fel.)
Függetlenül attól, hogy az
ún. szerbiai országjelentés „senkit sem kötelez semmire”,[17]
politikai szempontból azonban „meghatározó dokumentum az ország uniós
csatlakozásának folytatásában”.[18]
És tegyük hozzá: Ami nem kerül bele a jelentésbe/határozatba, arról később az
EU hallani sem kíván! Ezért az anyaország felelőssége sem csekély.
Mivel – Szerbiának az
Unióhoz való esetleges csatlakozásáig – minden évben készül majd ilyen jelentés,
vagyis a következőt várhatóan 2015 októberében mutatják be, a vajdasági magyar
pártvezérek valamelyikének, vagy valaki másnak (ha akadna ilyen) rövid időn
belül tanácskozást kellene összehívni, amelyen megvitatásra kerülnének az EP állásfoglalásai
és az itteni magyarok helyzete. Az ott elhangzottakat el kellene juttatni McAllisternek. Félő azonban, hogy erre nincsen vállalkozó
és mindez pusztába kiáltott szó. Pedig a közösség jövőjéről van szó!
Újvidék, 2015. március 14.
BOZÓKI Antal
[1] 2014 Izveštaj o napretku Republike Srbije [COM
(2014) 700 konačni] http://www.seio.gov.rs/upload/documents/eu_dokumenta/godisnji_izvestaji_ek_o_napretku/Izvestaj_o_napretku_dec14.pdf
A jelentésről szóló, „Kiegyensúlyozott határozat Szerbiáról” c. írásomat
[Más(napló 59)] lásd a http://bozokiantal.blogspot.com/search/label/Napl%C3%B3
honlapon.
[3] Az Európai Parlament megszavazta a Szerbiára
vonatkozó határozatot (videó). http://pannonrtv.com/web/?p=191189
[4] Uo.
[5] Uo.
[6] Uo. Lásd még: Az EP megszavazta a Szerbiára vonatkozó határozatot. http://www.vajma.info/cikk/szerbia/21787/Az-EP-megszavazta-a-Szerbiara-vonatkozo-hatarozatot.html, 2015. március 11. [15:54]
[7] Az Európai Parlament 2015. március 11-i állásfoglalása a Szerbiáról szóló 2014. évi eredményjelentésről (2014/2949(RSP)
[8] http://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?pubRef=-//EP//TEXT+CRE+20150310+ITEM-022+DOC+XML+V0//HU&language=HU
Morvai bizonyára a vajdasági magyar pártok és civil szervezete Felhívás a
magyar képviselőkhöz, az anyaországi vezetőkhöz és az Európai Unió magyar
képviselőihez című, 2012. február 27-i – ma is időszerű – dokumentumot adat át,
melynek szövege itt található: http://www.peticiok.com/peticio_a_vajdasagi_magyar_kozosseg_azonossaganak_megrzeseert.
A három
képviselő felszólalása videón is megtekinthető a http://www.morvaikrisztina.hu/ honlapon.
[11] P. E.: Kiegyensúlyozott határozat Szerbiáról. Magyar Szó, 2015. március 12., 1. és 4.
o.; Vajdaság Ma: Az EP megszavazta a
Szerbiára vonatkozó határozatot (hírösszefoglaló). http://www.vajma.info/cikk/szerbia/21787/Az-EP-megszavazta-a-Szerbiara-vonatkozo-hatarozatot.html,
2015. március 11. [15:54] és Deli Andor: Szerbia
pozitív és támogató határozatot kapott (videó). http://pannonrtv.com/web/?p=191189
[12] A határozat teljes szövegét lásd a http://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?type=TA&reference=P8-TA-2015-0065&language=HU&ring=B8-2015-0213
honlapon.
[13] Felszólalását lásd Morvai Krisztina honlapján,
a 10-es alatti jegyzetben.
[16] EU-tisztségviselőkkel tárgyalt
a VMSZ elnöke. Magyar Szó, 2015.
március 4., 4. o. és/vagy http://www.magyarszo.com/hu/2633/kozelet_politika/123243/EU-tiszts%C3%A9gvisel%C5%91kkel-t%C3%A1rgyalt-a-VMSZ-eln%C3%B6ke.htm
[17] Az EP megszavazta a
Szerbiára vonatkozó határozatot (videó). 2015. március 11. http://pannonrtv.com/web/?p=191189
[18] Uo.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése