Hihetetlen
dilettantizmusról és főleg rosszindulatról tesz tanúságot Dejan Bradasnak
Temerin község művelődési felelősének és Branislav Zukicnak, a Lukijan Musicki
Művelődési és Tájékoztatási Központ megbízott igazgatójának közleménye a
Temerini Újság múlt heti számában, amely lényegében kórképe Temerin minden
eddigi legrosszabb hatalmának. Ebben a közleményben a megmagyarázhatatlant, a
Temerini Rádió megszűnésének körülményeit akarják megmagyarázni, vagyis lényegében a korábbi igazgató, ergo a korábbi hatalom
nyakába varrni. Tisztázzuk le rögtön az elején, a Temerini rádió azért szűnik
meg önkormányzati alapítású médiumként, mert a jelenlegi köztársasági hatalmi
többség, mindenki tudja kik alkotják, ezt így akarta. Sorsa akkor pecsételődött
meg amikor tavaly augusztusban törvénybe iktatták hogy az állami, tartományi,
vagy önkormányzati alapítású rádióállomásokat privatizálni kell, mert ellenkező
esetben az intézménytől megvonják a frekvenciahasználat jogát és törlik a
médiumok listájáról.
Emlékeztetőül,
akkor, tehát tavaly augusztusban, a Temerini Rádió mint önálló intézmény nem
létezett, a Művelődési és Tájékoztatási Központ részeként működött és mint
ilyen, nem kerülhetett volna sehogyan sem privatizációra. Úgy okoskodtunk az
önkormányzatban, hogy nem segítünk a köztársasági hatalomnak, egye meg saját
maga azt a kását, amit főzött, nincs mit
felkínálni eladásra, a Temerini Rádió még egyszer megmenekülhet, mint ahogyan
történt az a múlt évtizedben is, amikor a Tájékoztatási és Művelődési Központ
éppen azért lett kitalálva, hogy megmentsék egy akkor is fenyegető
privatizációtól, amelynek áldozata lett egyebek között a zombori rádió. Akkor
az elképzelés bejött, most viszont jött egy végsőkig dilettáns hatalom, amelynek
egyik első lépése az volt, hogy szétválasztotta a kulturális központ két
tevékenységét, a tömegtájékoztatást és a művelődést, és a Tájékoztatási és
Művelődési központnak egyetlen tevékenysége maradt a rádiózás. Innentől kezdve
már nem lehetett elkerülni ennek privatizálását, vagy megszüntetését. És erre tavaly szeptember után is volt néhány
határidő. Például a privatizációs ügynökség igazgatója az idei márciusban
levelet intézett mindegyik helyi önkormányzathoz, hogy 2015 április elsejéig el
kell indítaniuk a magánositási folyamatot. De még ez sem a végső határidő volt,
ugyanis ugyanez a privatizációs ügynökség 2015 június kilencedikén, alig egy
hónappal ezelőtt közleményben hozta nyilvánosságra, hogy ismét átiratban
szólította fel a tömegtájékoztatási eszközöket, hogy legkésőbb június 19-éig
adják a magánosításhoz szükséges minden dokumentációt. De valójában még ehhez a
határidőhöz sem tartotta magát, hiszen a sabaci önkormányzat 2015 július 28-án,
vasárnap ! rendkívüli ülésen döntött a magánosítás mikéntjéről és határozta meg
a sabaci rádió és televízió tőkéjének értékét, a topolyai önkormányzat pedig,
ugyancsak rendkívüli ülésen 2015 június 30-án, tehát kedden délután tette meg
ugyanezt.
Tehát abban az esetben, ha tényleg vevőt
szerettek volna a Temerini Rádió számára, a községi hatalom el bírta és el is
tudta volna indítani még időben ezt a folyamatot, mint a mellékelt példából is
látni, akár néhány órával is a július elsején lezáruló végső határidő előtt. De
a szándék nem az volt. Egyértelműen látszott, hogy a Rádióval egyetlen személy
foglalkozott Bojan Torbica, a cég korábbi igazgatója, a Szocialisták
Mozgalmának tartományi vezetője, az újvidéki polgármester tanácsosa. Ítélkezett
elevenek és holtak felett, tartotta a két művelődési központ igazgatótanácsi
üléseit, kézi vezérléssel irányított a többi koalíciós partner hallgatólagos
támogatásával. Repülőből is lehetett látni hogy a rádiót ő, vagy valaki hozzá
közel álló szeretné privatizálni, de ez a szándék egy pillanatban elillant és
innentől kezdve szándékosan hozták a rádiót ebbe a helyzetbe, pótolhatatlan
kárt okozva az ott dolgozóknak, valamint Temerin magyarságának és szerbségének.
A dolog nagyon úgy nézett ki, hogyha már ők nem lehetnek a vevők, mást nem
engednek közelbe, sőt kizárják a jelenlegi helyzetben talán egyetlen
elfogadható lehetőséget, azt, hogy a dolgozók között osztják ki a részvényeket.
Ebben az esetben projektum alapon tovább lehetett volna éltetni a rádiót.
Innentől tényleg kisebb méretű csoda kellene, hogy az intézményt ne szüntessék
meg és a képmutatás csúcsa az írás elején említett két úriembernek az a
reménye, hogy az előttünk álló időszakban sikerül kialakítani egy új,
felismerhető és sajátos koncepciójú, kétnyelvű elektronikus tájékoztatási
formát, amely méltó utódja lesz a gazdag hagyományokkal rendelkező Temerini
Rádiónak. Nem tudjuk, hogy kinek a nevében nyilatkoznak, ha az általuk
képviselt intézmények nevében, akkor ámítanak bennünket, mert többé nem
lehetnek állami alapítási önkormányzati rádiók, ha pedig magánszemélyként,
akkor még rosszabb, mert éppen most bizonyították hogy milyen tájékoztatásra
képesek.
A Vajdasági Magyar Demokrata Párt temerini körzeti szervezete
Temerin, 2015. július 3.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése