Egy téves írás margójára
Hajnal Jenő, a Magyar
Nemzeti Tanács (MNT) elnöke a hétvégi Magyar Szóban szerzői írást
jelentetett meg, Merre haladjon a vajdasági magyar média a stratégia
felülvizsgálása tükrében[1]
címmel.
A testület elnöke
arról próbálkozik írni, mit kell figyelembe venni „a vajdasági magyar
médiastratégia 2011-2016 felülvizsgálatakor”. A főleg általános, közhelyeket
tartalmazó, jobbára érdektelen írás teljesen mellőzi a vajdasági magyar sajtó
jelenlegi – a teljes leépítés felé tartó – helyzetének még az említését is.
A valós helyzet bemutatása helyett, Hajnal Jenő arról
cikkezik, hogy „a közszolgálatiság és a helyi érdekeltség szempontjából
Vajdaságban több mint száz tartományi, regionális, községi, helyi médium
található, amelyek teljes egészében vagy részben magyar nyelven, nyomtatott,
elektronikus vagy internetes formában, különböző megjelenési dinamikával magyar
nyelvű tartalomszolgáltatást végeznek.”
Ezzel nem csak, hogy rózsaszínben mutatja be a magyar
nyelvű tájékoztatást, de hamis jövőképet is fest az olvasó elé.
Hajnal Jenő írásában, nem hogy nem „verte félre a harangot”, de meg sem
említi, hogy – a „kötelezőnek hazudott
magánosítása”[2] okán – példátlan
leépítés előtt vannak az önkormányzati alapítású, kisebbségi nyelveken is
műsorokat készítő tájékoztatási eszközök. Ezek privatizálási határideje utóbb október
31-ére tolódott ki. (Emlékeztetőül: „Július 1-én tizennégy olyan önkormányzati
rádió és televízió szűnt volna meg a Vajdaságban, amelyek magyar nyelven is
sugároznak műsort.”[3])
–
A Szabadkai
Rádió Magyar Nyelvű Műsorok Szerkesztőségének
tagjai (2015. június 29-én – B. A.) nyílt levéllel fordultak Pintér Attilához,
Magyarország belgrádi nagykövetéhez, Babity János
szabadkai magyar főkonzulhoz és Pásztor Istvánhoz, a Vajdasági
Magyar Szövetség (VMSZ) elnökéhez, s segítséget
kértek a médium fennmaradása érdekében.[4]
A
temerini „községi hatalom és az általa megbízott tisztségviselők manipulációi
és mulasztásai folytán gyakorlatilag megszűnt a Temerini Rádió”. A Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) Temerini
Körzeti Szervezetének intézőbizottsága 2015. július 3-ai ülésén úgy döntött,
hogy „a nyilvánossághoz fordul, és aláírásokat gyűjt a helyi és dél-bácskai
magyar és szerb lakosság tájékoztatásában évtizedekig fontos szerepet játszó
intézmény újraélesztéséért”.[5]
Megszűnés előtt van a Törökbecsei NB Rádió is. „A magánosítását a községi
képviselő-testület nem szavazta meg, október végéig sem jogosultak az
önkormányzattól származó támogatásra. Az illetékesek ismertették a dolgozókkal
az előállt helyzetet, és közölték azt is, hogy két hónapra még talán tudják
biztosítani a fizetéseket”.[6]
A Magyar Szó ugyanabban a számában, amelyben az MNT
elnökének az írását is megjelentette, olvasható a Vajdasági Magyar Újságírók Egyesületének (VMÚE) legújabb
közleménye, amelyben „a Nagybecskereki Rádió kilátástalan helyzetére hívta fel
a figyelmet”. Ez a rádió sem került be a magánosítási folyamatba. „A 28 dolgozó
közül (12 újságíró, 6 technikus (köztük 4-5 újságíró) önként jelentkeztek, hogy
felveszik az állam által ígért végkielégítést.”[7]
Hányan maradnak munka nélkül a többi megszűnőben lévő médiumban? Van-e erről az
MNT elnökének tudomása?
2008. augusztus 31-én, a műsorszórási törvény hatályba
lépésével, az akkori 34 vajdasági, magyar nyelven is sugárzó rádió közül 11
megszűnt.[8]
Józsa László, a VMSZ akkor egyik
vezető tisztségviselőjének az MNT-ben való elnökösködése alatt elhallgatott a Topolyai Rádió, a muzslyai Zeppelin Rádió, a zentai Fox Rádió, a Bajmoki Rádió, a Palicsi
Rádió, a hajdújárási Rádió 90[9]
is, az 1970-től működő Szabadkai Rádió
magyar műsora regionális frekvencia nélkül maradt.[10] A megszűnt szerkesztőségek tagjai pedig munka nélküliek
lettek.
Amennyiben az állami szervek a kitűzött határidőig nem találnak
megoldást,[11] a nemzeti kisebbségi nyelveken is
sugárzó rádióknak az éterből való eltűnésével további felbecsülhetetlen kár éri
a vajdasági magyarságot, szűkül a magyar nyelvnek az elektronikus médiában való
használata és csorbul a magyar kisebbség tagjainak (a szerb alkotmány által is
biztosított, szerzett) joga az anyanyelven való tájékoztatáshoz. Ez már Szerbia
nemzetközi kisebbségvédelmi kötelezettségei teljesítésének a felülvizsgálását
is megkövetelné.
Az MNT elnökétől, ha
már vállalkozott arra, hogy ezzel a témával foglalkozzon, jogos lett volna az
elvárás, hogy valamiféle értékelést adjon a „médiastratégia” öt éves
megvalósulásról, illetve meg nem valósulásáról, tekintve, hogy már csak egy év
maradt hátra az érvényesítéséig. Valamint, hogy rámutasson a jelenlegi súlyos
helyzetből való kiútra. Ennyire nincs politikai érzéke az MNT elnökének?
Mit tett/tesz egyáltalán az MNT és elnöke ebben a –
jogköréhez szorosan tartozó – kérdésben? Azon kívül, hogy arról cikkezik, „mi a
közszolgálati média jellegzetessége”…
Újvidék, 2015. július 12.
BOZÓKI
Antal
[1] Magyar
Szó, 2015. július 11., 7. o.
[2] Szabó Angéla: „Mások osztják a mi pénzünket”. http://bozokiantal.blogspot.com/search/label/Sajt%C3%B3,
2015. június 17.
[3] Nyílt levélben kér segítséget a Szabadkai Rádió Magyar Nyelvű Műsorok Szerkesztősége. http://www.vajma.info/cikk/vajdasag/18772/Nyilt-levelben-ker-segitseget-a-Szabadkai-Radio-Magyar-Nyelvu-Musorok-Szerkesztosege.html, 2015. június 29. [14:14]
[4] Uo.
[5] Aláírásgyűjtés a Temerini Rádióért. A VMDP
közleménye. http://bozokiantal.blogspot.com/search/label/Sajt%C3%B3,
2015. július 4.
[6] A VMÚE elnöksége: Heti 19 óra magyar műsor megy
veszendőbe?
http://www.vajma.info/cikk/kozlemenyek/2692/Heti-19-ora-magyar-musor-megy-veszendobe.html,
2015. július 9. [17:50]
[7] Veszélyben a Nagybecskereki Rádió is. Magyar Szó, 2015. július 11, 5. o.
[9] Miklós Hajnalka: Az internetes adásban
reménykednek. Magyar Szó, 2010. február 13. 18.; Kiss Ágnes, S.: Sarokba
szorítva. Családi Kör, 2010. március 25. 12–13.
[10] A Szabadkai Rádió támogatás híján kénytelen
néhány műsort egy ideig szüneteltetni, áll a rádió Magyar Nyelvű Műsorok
Szerkesztőségének akkori közleményében. Sztojanovity Lívia: Egyes műsorok szünetelnek.
Magyar Szó, 2010.
november 30. 1., 7.
[11] A Nemzeti Kisebbségek Tanácsán a kormányfő
arra szólította fel az állami szerveket, hogy lássanak neki a kisebbségeket
érintő oktatási és tájékoztatási gondok megoldásához. Magyar Szó, 2015. július 11., 5. o.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése