Leépítések a közszférában, spinnelés a részarányos foglalkoztatással

A kisebbségi kormánypárt arra készül, hogy megszavazza a közszféra tömeges leépítéséről szóló törvényt, ami egyben számos magyar családot is érint. A cselekedetükkel járó felelősséget pedig a részarányos foglalkoztatás kérdésének „spinnelésével”1szeretnék palástolni Eddig már több esetben rámutattunk a felemás megoldások „hasznosságáról”. Rehabilitáció, vagyon-visszaszármaztatás, nemzeti tanácsokról szóló törvény etc. mind ebbe a kategóriába sorolható. Van egy törvényes keret, amelyre lehet hivatkozni, azonban igazi, hosszú távú, teljes körű és érdemleges megoldást nem tesz lehetővé. Arra viszont tökéletes, hogy a mindenkori szerb politikum tisztázza magát Brüsszel előtt. De miért is írjuk ezt? Azért mert a napokban ismét szemtanúi vagyunk egy ilyen „megoldás” elfogadásának. Történetesen, a szerbiai szkupstina minap tárgyalta annak a törvénynek a javaslatát, amellyel szabályoznák a közigazgatásban/ közszférában dolgozók létszámát. A törvényt eredetileg azért hozzák meg, hogy elvégezhessék az IMF által kért elbocsájtásokat. A kisebbségi kormánypárt képviselői módosító indítványokat adtak be a törvény tervezetére, amit a szerb kormány támogatott. A javaslatadók máris dicshimnuszokat zengenek saját munkájukról. Szerintük „megvalósult a délvidéki magyarság 25 éves követelése a részarányos foglalkoztatás terén”, ilyen senkinek sincs a Kárpát-medencében etc. Szokásos propagandisztikus szöveg. De nézzük csak meg mi is van/ volt eddig ezen a téren: A kisebbségek részarányos foglalkoztatása a közigazgatásban, rendőrségben és az igazságszolgáltatási szervekben szavatolva van Horvátországban (gyakorlatban nem igazán működik). Tehát nem igaz az az állítás, hogy „ilyen senkinek sincsen a Kárpát-medencében”. Szerbia alkotmánya lehetőségként tartalmazza a „gondot kell viselni a kisebbségek részarányos képviseletéről az állami szervekben” mondatot. A 2009-ben elfogadott törvényes rendelkezések szerint ( a helyi és köztársasági közigazgatásban dolgozók maximális létszámát szabályozó törvények) 1000 lakosra 4 foglalkoztatott lehetett a közigazgatásban, azaz a létszámot 0,1% lehet korrigálni azokban a községekben ahol hivatalos használatban vannak kisebbségi nyelvek. Mindez eddig a gyakorlatban nem igazán működött. Az előirányozott számokat nem tartották be. A foglalkoztatás politikai alapon ment, és a részarányos foglalkoztatásra nem fordítottak kellő figyelmet. Még azokban a községekben, illetve tartományi szervekben sem, ahol a kisebbségi kormánypárt volt/ van hatalmon kb.20-25 éve. A jelenlegi javaslat szerint: A közszférában dolgozó tisztségviselők és alkalmazottak számát szabályozó törvény javaslata a 0,1% százalékot 0,3%-ra növeli, ami első olvasatra jól hangzik és élőrélepésnek tűnik. Azonban, ez a növelés egy kiszélesített közalkalmazotti bázist takar. Tehát, azt lehet mondani, hogy ha a számokat/arányokat nézzük, akkor nem történt előrelépés. 2016 szeptemberétől nyilvántartásba fogják venni-többek között- a közalkalmazottak nemzeti hovatartozását ( önkéntes alapon), kisebbségi nyelvek ismeretét, valamint azt, hogy milyen nyelven fejezte tanulmányait. A kisebbségi kormánypárt szerint ennek az adatbázisnak a létrehozása, valamint az alkotmány és a törvény által előlátott lehetőségek a nemzetiségi arányok figyelembe vételét fogja szavatolni, ami majd hozzájárul a részarányos foglalkoztatás növeléséhez. Abban az esetben ha egy munkahely betöltésénél (elbocsájtások esetében is) két jelöltnek egyforma pontszáma van, az „részesül előnyben” akinek kisebbségi nyelvismerete van. Mit is jelent ez? Ez valójában azt jelenti, hogy a mostani leépítések, amelyek nagy valószínűséggel már 2015. szeptember elsejétől beindulnak, nem kerülik el a közszférában dolgozó magyarokat. Ugyanúgy elbocsájthatják őket mint bárki mást. A leépítések az amúgy is alacsony százalékban foglalkoztatott magyar közalkalmazottak és tisztségviselők számbéli csökkenéséhez vezethet. A törvény tervezete nem lát elő semmilyen garanciát a részarányosság elve alapján szavatolt kisebbségi helyek kötelező feltöltésére, illetve nem lát elő büntető rendelkezéseket arra az esetre ha a munkahelyek betöltésénél nem tartják be az „előnyjog” alkalmazását. Tisztázatlan kérdésnek számít a hivatalos használatban lévő (kisebbségi) nyelv/ nyelvek ismeretének igazolása. Tehát a kisebbségi kormánypárt arra készül, hogy megszavazza a közszféra tömeges leépítéséről szóló törvényt, ami egyben számos magyar családot is érint. A cselekedetükkel járó felelősséget pedig a részarányos foglalkoztatás kérdésének „spinnelésével” szeretnék palástolni, amit a haladókkal kötött koalíciós szerződés betartásával/ megvalósulásával fűszereznek. Hátha így ízletesebb lesz a falat és könnyebben lenyeljük. 1 (Vagyis az a kommunikációs technika, ahogy kitervelt narratívákat, üzeneteket próbálnak észrevétlenül célba juttatni, hogy azok elkezdjenek széles körben véleménnyé válni – a szerk.)