Az MNT
elnöke elutasította a cselekvési tervre vonatkozó javaslatok megvitatását
Tari István, a VMK tanácsnoka a Magyar Nemzeti Tanácsban (másik
alkalommal is) sürgősségi indítványként terjesztette az MNT elé, hogy június
30-i 8. ülésén hozzon határozatot a vajdasági magyar közösség érdekeinek
képviseletéről Szerbiai Európai Uniós csatlakozási folyamatában.
– Négy délvidéki magyar párt, 11 délvidéki civil
szervezet szakértőinek egyeztetett javaslatait is tartalmazza indítványom,[1]
melynek sürgősségét az a közvetett értesülésem is igazolja, hogy az
akciótervnek már a harmadik változata is elkészült nélkülünk! Nélkülünk, a
Magyar Nemzeti Tanács jóváhagyása nélkül! Sőt – egyes források szerint –, ezt
(a májusi változatot) „a szerb hatóságok már el is küldték Brüsszelbe”.[2]
Az Európai Parlament (EP) a 2015. március 11-i állásfoglalásával
a Szerbiáról szóló 2014. évi eredményjelentésről (2014/2949(RSP) – az EU
csatlakozási tárgyalások sikeres folytatása érdekében – Szerbiát arra
ösztönözte, hogy a 23. fejezettel kapcsolatos cselekvési terv keretében
vállaljon kötelezettséget egy, a nemzeti kisebbségek helyzetéről szóló külön
cselekvési terv elkészítése iránt.
Tekintettel arra, hogy az MNT, a jelek szerint:
szellemileg kiskorúsított tanácsnokai az eddigiekben legfeljebb csak a sajtón
keresztül értesülhettek Hajnal Jenőnek, az MNT elnökének, az Akciótervet
kidolgozó munkacsoportban való tevékenységéről, s az MNT elnöke az MNT
felhatalmazása és irányadása nélkül, a kézi vezérléstől időnként elalélva,
időnként saját kútfejéből
erőszakosan merítve vett részt az eddigi munkában, segítve a Szerb
Kormány időhúzásos, a megoldatlan kisebbségi ügyek rendezésében mindent elodázó
magatartását! Pedig most mindennél sürgősebb, fontosabb feladat lenne: egy, az
MNT Tanácsa által megvitatott, megfogalmazott, határozat elfogadása. Az MNT
elnökének tevékenysége az MNT Tanácsa által meghozott vonatkozó döntés és
irányelv nélkül ellentétes az MNT Alapszabálya 14. szakaszának (g), (h), (j),
és (l) pontjaival.
Új helyzet van: sürgősen útját kell állnunk a törvényt
és alapszabályt sértő MNT-elnöki ámokfutásnak!
Az MNT elnökének ezen határozattal összhangban kell
képviselnie a magyar közösség érdekeit a folyamatban lévő akcióterv
kidolgozásában, mindazon testületek keretében, amelyeknek munkájában
tisztségénél fogva részt vesz – írja Tari az indítvány indoklásában.
Az ülésen, Tari István, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének
képviselője arra vonatkozó kérdésére, hogy „Hajnal Jenő milyen jogon képviselte
a kisebbségi akcióterv kidolgozásával megbízott testület belgrádi ülésén a
nemzeti tanácsot, az MNT elnöke kifejtette, hogy egy munkacsoportba való
részvételre kérték fel, amely az kisebbségi akcióterv kidolgozásáért felelős. A
kisebbségi akciótervben helyet kapnak a kisebbségek aktuális helyzetéről szóló
beszámolók, valamint az oktatásról, tájékoztatásról, nyelvhasználatról és
művelődésről szóló tervezetek. A munkacsoport második ülésén Hajnal Jenő a
részarányos foglalkoztatás külön pontban való tárgyalását javasolta. A
tárgyalások ebben a pillanatban nincsenek abban a szakaszban, hogy az Európa
Tanács által megszabott 35 tárgyalási fejezeten kívül más témával is
foglalkozzanak – hangzott el az ülésen. „Senkit nem akarunk megkerülni, főleg
nem a délvidéki magyarságot” – mondta Hajnal Jenő, hozzátéve, hogy a kisebbségi
akcióterv decemberi elkészítése után tudnak vitát nyitni az érintett
kérdésekről.[3]
A válaszából azt lehetne kihámozni, hogy „egy
munkacsoportba való részvételre kérték fel, amely az kisebbségi akcióterv
kidolgozásáért felelős”. Bizonyára nem szakértőként kérték fel erre, mivel ez
nem az ő szakterülete, hanem a Magyar Nemzeti Tanács elnökeként! Elnökként
pedig nem képviselhet mást, mint amire a testület meghatalmazza. Ilyen
meghatalmazása pedig – ismereteim szerint – nem volt és továbbra se nincsen.
Az, hogy a munkacsoport második ülésén „a részarányos
foglalkoztatás külön pontban való tárgyalását javasolta” rendben lenne, csak az
a kérdés, hogy milyen megfogalmazásban. Ehhez is testületi határozat szükséges.
Az ülésről közölt tudósításból nem derül ki, hogy Tari
indítványát egyáltalán napirendre tűzték volna.
Csak annyit tudtunk meg, hogy „a tárgyalások ebben a pillanatban
nincsenek abban a szakaszban, hogy az Európa Tanács által megszabott 35
tárgyalási fejezeten kívül más témával is foglalkozzanak”.
Senki nem is követelte,
hogy az MNT vagy a kormány munkacsoportja a „35 tárgyalási fejezeten kívül más
témával is foglalkozzon”. A négy vajdasági magyar párt és 11 civil szervezet
javaslata – amelyhez a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) jellemezően nem csatlakozott – minden pontja
a 23. csatlakozási fejezethez tartozik és megegyezik az Európai Parlament (EP) 2015. március 11-i állásfoglalásának a
Szerbiáról szóló 2014. évi eredményjelentés (2014/2949(RSP) 30.
pontjával, amelyben az EP – az EU csatlakozási tárgyalások sikeres
folytatása érdekében – Szerbiát arra „ösztönözte, hogy a 23. fejezettel
kapcsolatos cselekvési terv keretében vállaljon kötelezettséget egy, a nemzeti
kisebbségek helyzetéről szóló külön cselekvési terv elkészítése iránt”.[4]
Hallatlan, hogy az MNT elnöke semmibe veszi négy
magyar párt és 11 civil szervezet javaslatát, megkerülve a vajdasági magyarok
megoldatlan kérdéseit is.
A tisztségébe lépése idejétől kezdve mutatott, a
testület irányítására való alkalmatlansága miatt is, ez több mint elegendő ok a
leváltására irányuló kezdeményezés beindítására. Nincsen szükségünk olyan MNT
elnökre, aki még csak kísérletet tenni sem hajlandó az itteni magyarság helyzetére
vonatkozó javaslatok képviselésére.
Újvidék, 2015. július 1.
BOZÓKI Antal
[1] A VAJDASÁGI MAGYAR KÖZÖSSÉG ALAPÉRDEKEI
(SZERBIA EU-S CSATLAKOZÁSI FOLYAMATA ALATT)
– Javaslat a nemzeti kisebbségi akcióterv tartalmára
[2] A cselekvési terv harmadik változatásról
szóló, Szerzett jogok, halasztott határidők c. 2015. június 25-i írásom lásd a http://bozokiantal.blogspot.com/search/label/Kisebbs%C3%A9gi%20jogok
oldalon.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése