Jog a (külön)véleményre
Az idei nyár kisebbségi
magyar vonatkozású politikai „slágere” kétségtelenül Varga Lászlónak, a
Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) menesztett alelnökének, a párt köztársasági
parlamenti képviselőjének Mi történik? c. szerzői írása.[1]
(Az írás címe egyébként a Mit tettünk? is lehetett volna).[2]
A
már eddig is nagy meglepetést kiváltott szöveg nemcsak némi betekintést adott a
pártban uralkodó viszonyokba, de a szervezet eddigi nemzeti kisebbségi
politikájának a felülvizsgálását is megköveteli.
Mit
is mond az alelnöki tisztségre való megválasztása után 49 nappal „leváltott” Varga?
A
16 pontba foglalt, önvallomásnak is nevezhető írás, valójában egyfajta vádirat
a VMSZ vezetősége és politikája ellen. Megírására a szerzőt az késztette, hogy
„nem tudott továbbra is azonosulni azzal, ami a közéletünkben zajlik”.
Varga
értékelése szerint a pártban „a konfliktuskeresés és a közösségi ügyek erőből
való intézése került előtérbe”, ami miatt „a VMSZ az elmúlt 12 hónapban számos közéleti
konfliktusnak vált a főszereplőjévé”. A szervezetben „a személyi konfliktusok
mellett a tartalmi törésvonalak is felszínre kerültek”. „A VMSZ értékrendje is
válságba került”, a párt „politikai iránytűje is elveszett”, a magyarcsernyei tisztújító
közgyűlés (2015. április 26.)[3]
utáni napon a gazdaságfejlesztési programjáról „kirobbant
botrány”[4]
pedig „súlyosan megtépázta a VMSZ tekintélyét” – írja Varga.
A
magyar közösség helyzettét a politikus „súlyosnak” értékeli, „demográfiailag,
az elvándorlás és a közösségi összetartozás meggyengülésének szempontjából”.
„Az új összetételű Magyar Nemzeti Tanács a megalakulása óta botrányt botrányra
halmozott. Megrendült a testületben a magyar közösség bizalma. Szakmailag és
intézményirányítási szempontból is”. Mindez azonban csak a „jéghegy csúcsa” –
hangoztatja írásában a párt volt alelnöke.
Az írás talán legsúlyosabb mondatokat
tartalmazó része az, amelyben Varga elmondja: „Az elmúlt 10 hónapban
egyetlenegy törvényjavaslatról nem szólalt fel, egyetlen képviselői kérdést nem
tett fel, sem a VMSZ frakcióvezetője (Pásztor
Bálint – B. A.), sem a frakcióvezető-helyettese, azaz jómagam. Pedig voltak
olyan pillanatok, amikor lett volna mit mondanunk, kérdeznünk.
A vajdasági autonómiával kapcsolatos
korábbi határozott kiállásunk is eltűnt. Belgrádban is, Újvidéken is. Úgy
tettünk, mintha nem látnánk, hogy a szemünk előtt erodálódik Vajdaság megmaradt
autonómiája is.
A kormányzati szerepvállalásunknak az
elmúlt fél évben nemigen volt kézzelfogható eredménye. A 2015-ös évben egyetlen
olyan kulcsfontosságú kérdés sem oldódott meg, amely része a koalíciós
megállapodásnak. Ezzel is szembesülni kell – állapítja meg írásában Varga.
A
VMSZ vezetőinek most válaszolni kellene arra a kérdésre, hogy mit is tettek,
illetve mit nem tettek a vajdasági magyarok érdekében, milyen károkat okoztak a
közösségünknek?
A VMSZ ranglistán harmadik tisztségviselő részéről
elhangzott súlyos szavakról, megfogalmazásokról, értékelésekről, vádakról a
pártnak széleskörű vitát kellett volna nyitnia, levonni az ilyenkor szokásos
következtetéseket és elvégezni a szükséges személyi és egyéb változásokat.
A párt Elnöksége azonban csak lapos közleménnyel[5] válaszolt Varga szerzői
írására, miszerint „érdeklődéssel olvasta (sic!!) a parlamenti
képviselő sajtóhoz eljuttatott véleményét és részben a jövőt érintő vízióját
általános politikai értékekről és társadalmi jelenségekről”. Vagyis megkerülte
a lényeget.
Az Elnökség szerint „Varga írásának
komolyságát megkérdőjelezi az a tény, hogy az elmúlt egy évben megtartott 24
elnökségi ülésen javasolt minden döntést és záradékot megszavazott. Nem
tartózkodott, nem szavazott ellene, nem fogalmazott meg kritikát”. (Vargának ezt
valóban fel lehet róni, de ezzel nem csökken írásának fontossága a párton és a
magyar közösségen belüli állapotok értékelésekor.)
A VMSZ Elnökségén kívül, vannak még olyan magyarországi
és itteni közéleti szereplők, akikhez nem jutott még el, akinek nem tetszik, vagy
aki számára éppen nem elfogadható Varga László „kritikus hangja”.
Potápi Árpád János, a
Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára, újságírói kérdésre,
hogyan látja a
vajdasági magyarság helyzetét, így válaszolt:
– Én Vajdaságban azt látom, hogy van egy
nagyon erős VMSZ, és ezzel párhuzamosan van egy erős Magyar Nemzeti Tanács. Ezt
a politikai összhangot és erőteljes jelenlétet nem szabad különböző
kezdeményezésekkel tönkretenni. Elhiszem, hogy másoknak is vannak politikai
ambícióik, azt viszont látni kell, hogy Vajdaság területén egy kisebb megyényi
magyarságról beszélünk. Ez a magyarság nem akkora, hogy elbírjon egy
többpártrendszert és nincs még egyszer 25 évünk arra, hogy ilyen eredményeket
elérjünk. Ha a VMSZ nem lenne ilyen erős, és ha Pásztor István nem lenne ilyen
erős, akkor a két ország közeledése sem érte volna el azokat a sikereket,
amiket elért. Úgy gondolom, hogy a vitáknak addig szabad helyt adni, amíg azok
demokratikus keretek között zajlanak, de viszont ha elfogadtunk célokat, akkor
azt közösen kell képviselni. Még inkább igaz ez a kisebb közösségekre, mert
ahol van 10 millió vagy 1,5 millió magyar, ott lehet többpártrendszer, hiszen
elbírja az adott közösség száma. Én itt ezt nem látom, és ha szétverjük ezt az
erőteljes VMSZ-t és nemzeti tanácsot, akkor nem tudunk alternatívát felmutatni.
Ezért szeretném innen is kérni azokat, akik így gondolkoznak, hogy az
aknamunkájukat fejezzék be, fogadják el ezt a helyzetet. Majd lesz tisztújítás,
ott kell megpróbálni, de addig a teljesen demokratikusan megválasztott elnököt
és elnökséget hagyják dolgozni és támogassák a munkájukat.[6]
Az idézett szövegből sok mindent ki lehetne
elemezni, ami a vajdasági magyarok iránti egyoldalú viszonyulásra utal, de nem
érdemes. Röviden: Potápi még mindig egypárti rendszerben gondolkodik és
„aknamunkának” nevezi azt, ha valaki bírálni merészel. Feltétel nélkül
támogatni valakinek a munkáját, függetlenül attól, hogy az mire vezet? Mindannyian
legyünk szolgalelkűek? Ez lenne a Fidesz demokrácia?
Potápival merőben ellentétes álláspontot
fogalmazott meg a helyettese, Wetzel
Tamás, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős helyettes
államtitkára, aki a Martosi Szabadegyetemen a magyar kormány külhoni magyar
politikai partnereit firtató nézői kérdésre úgy vélekedett: „helytelen lenne,
ha a magyar kormány próbálna igazságot tenni a külhoni magyar közösségek
képviseletei között”.[7]
Mindez arról tanúskodik, hogy már a magyarországi
vezetők között is vannak, akik nem csak Pásztorban és a VMSZ-ben gondolkodnak.
Ágoston András, a
Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) volt elnöke, a temerini Kisebbségi Forum
civil szerzet vezetője, a Varga írásának megjelenése óta már legalább három
alkalommal bírálta a szerző álláspontjait.[8]
(Ugyanez nem mondható el a Pásztor iránti viszonyulásáról, habár az többször is
kijátszotta.)
– Mára bebizonyosodott: a budapesti
mintára tevékenykedő balliberális ellenzék nem tudta megbuktatni Pásztor
Istvánt, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnökét. Az elnök pozíciója számottevően
nem ingott meg a párt vezető testületeiben sem. Közleményekkel vívott
állóháború alakult ki, melyben az egyik oldalon a VMSZ elnöke és a Magyar
Nemzeti Tanács áll, a másikon leginkább csak Varga László, a VMSZ parlamenti
képviselője, aki a régi jó szokás szerint belülről igyekszik bomlasztani a
pártot, melynek vezető testülete megfosztotta őt az alelnöki tisztségtől. A
balliberális megmondó emberek elhallgattak. Vagy úgy gondolják, Varga maga is
elbír a politikai ellenfeleivel, amiben van némi igazság, vagy, s ez
biztonsággal állítható, háttérből figyelik az eseményeket és várják az újabb
kedvező pillanatot – véli legutóbbi írásában Ágoston.[9]
A nyugdíjas politikus szerint – bizonyára
a Fideszhez való kötődöttsége miatt, amelynek stratégiai partnere a VMSZ – a
VMSZT-t és elnökét nem szabad bírálni, mivel ez egyenlő a „belső bomlasztással”.
„El kell fogadni a helyzetet” – hangoztatta Potápi is.
Bizonyára lesznek, akik elfogadják a
jelenlegi helyzetet, mint Ágoston és Potápi, de vannak, és kell is hogy
legyenek „szófogadatlanok”, „fekete bárányok”, vagy (Ágoston szavaival) „belső
disszidensek”, akik nélkül bizony nincs fejlődés, előrehaladás, sem demokrácia.
Azt, hogy milyen nehéz a megkövesült
állapotok megváltoztatása, hogy a VMSZ vezetősége mennyire nincs tudatában,
vagy nem érzi a változtatások szükségességét, igazolják Dudás Károlynak, a párt tanácsa elnökének (második emberének) a
megnyilatkozásai is.[10]
Miközben Dudás a párt ellenőrzése alatt
lévő napilapban arról regél, hogy „a VMSZ teljesítményével vált egyeduralkodóvá
a délvidéki magyar pátok között”, ugyanazon az oldalon arról olvashatunk, hogy
„egy újságíróra marad a Nagybecskereki Rádió magyar szerkesztősége”,[11]
és hogy a Verbászi Rádió, „ahol napi egy órás magyar adás volt, már nem sugároz
műsort”[12]…
Varga László bátor döntés hozott, amikor
vállalta, hogy tovább nem „azonosul azzal, ami a közéletben zajlik”. (Egyébként
Varga nem mondott valójában semmi olyat, amire egyes politikai elemzők korábban már nem hívták fel
a figyelmet. Írásának jelentősége abban rejlik, hogy szembe mert szegülni a párt
látszólagos egységével, elnökének módszereivel, hogy annak hivatalos
politikájától eltérően látja az itteni magyarság helyzetét.)
Döntésekor bizonyára tisztában
volt/kellett volna, hogy legyen: politikai karrierje, már ami a VMSZ-t illeti, ezzel
az írással befejeződött. Aki a pártok működését ismeri, az tudja, hogy további
együttműködése a VMSZ vezetőségével és a parlamenti nemzeti kisebbségi
frakcióval (amelynek vezetője éppen a pártelnök fia Bálint) ellehetetlenült. A
pártok ugyanis általában nem bocsátják meg, hogy a tagjaik közül valaki –
legalábbis nyilvánosan – a hivatalos állásponttól eltérő véleményen legyen, hogy
bírálja az elnököt, stb. (Más kérdés, hogy Varga egyáltalán kiérdemelte-e a
köztársasági parlamenti képviselői tisztséget? Ez a dilemma egyébként indokolt
a többi VMSZ képviselővel kapcsolatban is, de most nem ez a téma.)
Varga
írásában kifejezte ugyan abbéli szándékát, hogy munkáját „parlamenti
képviselőként folytassa”. (Volt) pártjának elnöksége viszont bizonyára nem fogja
eltűrni, hogy a frakción kívüli álláspontokat képviseljen. Vargának ezért már
most gondoskodni kellene arról, mivel fog foglalkozni miután megszűnik a
képviselői mandátuma? Esetében is bebizonyosodott, hogy szakmai tapasztalat és
biztos megélhetés nélkül politikával foglalkozni eléggé kockázatos dolog. Különösen,
annak, aki önállóan is próbál
gondolkodni.
***
Varga László képviselői munkáját számos alkalommal
bíráltam, különösen mert a vajdasági magyarság érdekeit nem megfelelően
képviselte Szerbia Európai Uniós csatlakozási folyamatában, a nemzeti
kisebbségi jogok érvényesítése terén, a vagyon-visszaszármaztatási és a
rehabilitálási törvény rossz megoldásai miatt. Szerzői írása most mégis
támogatást érdemel, mivel elindíthatja a közösségi problémák és megoldatlan
kérdések megnyitását, a VMSZ esetleges átalakulását.
Mindenkinek joga van a külön véleményre,
amikor úgy érzi, hogy valami össze nem egyeztethető a tisztességgel, az
erkölcsi értékekkel. Ez természetesen Vargát sem mentesíti a parlamenti
semmittevés és a nem megfelelő (érdek)képviselet miatti felelősség alól…
Újvidék, 2015. július 20.
BOZÓKI Antal
[1] Magyar Szó, 2015. június 27., 13. o., vagy Családi Kör, 2015. július
2., 10-11. o.
[2] Lásd még Balla Lajos: Talán azt is mondhatnánk: Mi történt? http://www.vajma.info/cikk/olvasok/229/Talan-azt-is-mondhatnank-Mi-tortent.html, 2015. június 28. [11:16]
[3] Pásztor István marad a VMSZ élén. Magyar Szó,
http://www.magyarszo.com/hu/2686/kozelet_politika/126180/P%C3%A1sztor-Istv%C3%A1n-marad-a-VMSZ-%C3%A9l%C3%A9n.htm,
2015. április 25., 16:46 >> 2015. április 25. [20:01]
[4] Erről lásd a Délvidéki botrány c. írásom. http://delhir.info/cimlap/friss-hireink/39825-2015-05-02-16-33-59,
2015. május 02. [18:30]
[5] VMSZ: Varga László a továbbiakban nem vállal
pártjával semmiféle közösséget. http://www.vajma.info/cikk/tukor/6452/VMSZ-Varga-Laszlo-a-tovabbiakban-nem-vallal-partjaval-semmifele-kozosseget.html,
2015. július 1. [13:36]
[6] L. J.: Megmaradásunkról. Magyar Szó, 2015. július 4., 1. ás 4. o.,
vagy http://www.magyarszo.com/hu/2756/kulfold_magyarsag/129647/Megmarad%C3%A1sunkr%C3%B3l.htm,
2015. július 4., 11:51 >> 2015. július 4. [13:49]
[7] Közösségeik elmúlt egy évét értékelték a
külhoni magyar pártok vezetői a Martosi Szabadegyetemen. http://www.vajma.info/cikk/karpat/10794/Kozossegeik-elmult-egy-evet-ertekeltek-a-kulhoni-magyar-partok-vezetoi-a-Martosi-Szabadegyetemen.html,
[8] Nemcsak kibictémák. Kisebbségi Fórum – Temerin,
KIFO HÍRLEVÉL II. évf. 171. szám, 2015. július 6.; Fából vaskarika? Kisebbségi
Fórum – Temerin, KIFO HÍRLEVÉL II. évf. 178. szám, 2015. július 13. és
Közleményekkel hadakozva. Kisebbségi Fórum – Temerin, KIFO HÍRLEVÉL II. évf.
182. szám, 2015. július 17.
[9] Közleményekkel hadakozva. Lásd az 6-os alatt.
[10] Fodor István: „A kis népeknek csak egy jó útjuk van”. Magyar Szó, 2015.
július 18., 5. o.
[11] K. I.: Szorongással teli várakozás. Magyar Szó, 2015. július 18., 5.
o.
[12] VMÚE: A Verbászi Rádióban nincs műsor. Magyar Szó, 2015. július 18.,
5. o.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése