A polgárok úgy érzik, ismételten meglopják őket, mert a lecsapolási illeték nem más, mint parafiskális teher, amelynek legfőbb célja: zsebüknek a megcsapolása
Az elmúlt hónapban Vajdaság-szerte
kézbesítették a vízlecsapolási járulékra vonatkozó végzéseket. Sokan
méltatlankodnak a nagy összeg miatt, (hiszen a földadójuk megközelítően
annyi, mint amennyi a vízlecsapolási járulék), különösen pedig azért
elégedetlenek az emberek, mert egyes községekben egyszerre két évre,
2015-re és 2016-ra állították ki a végzéseket.
A Köztársasági Adóhivatal a 2011-ben meghozott
Vizekről szóló törvény 170. szakaszára hivatkozva még október folyamán
közleményt adott ki, melyben értesíti a nyilvánosságot, az érintetteket,
hogy folyamatban van azoknak a végzéseknek a meghozatala és
kézbesítése, melyekkel pontosítja a 2015. és 2016. évre szóló
vízlecsápolási illeték nagyságát, majd hozzáfűzi, hogy a szóban forgó
térítményt mezőgazdasági rendeltetésű földterületek, erdők és építkezési
telkek tulajdonosai, haszonélvezői kötelesek fizetni. Az állam
különféle trükkök alkalmazásában szinte kifogyhatatlan: a fizetési
kötelezettség alól a törvény mentesíti a lakóépületek alatt lévő telkek
tulajdonosait. Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy az urbánus
környezetekben, városokban élő polgárokat nem terhelik ilyenfajta
kiadásokkal! Ki tudja milyen okból?
Mit mond az ombudsman?
A vízlecsapolási járulékkal kapcsolatos kérdésekről kikértük Vukašinović Éva, tartományi ombudsman-helyettes véleményét:
– 2010-ig a vízlecsapolási járulék magasságát valóban
a Vode Vojvodine közvállalat igazgatóbizottsága határozta meg minden
évben, ám 2011-ben meghozták a Vizekről szóló törvényt, így ennek a
törvénynek a hatáskörébe került át a járulék pontosítása. Félreértés ne
essék, nem obligációs, kötelmi, hanem adó jellegű teherről van szó. Ez
pedig azt jelenti, hogy megtérítése kötelező jellegű, és nem kötődik a
másik fél semmilyen kötelezettségéhez, ellenszolgáltatásához, mondjuk
lecsapolási munkálatok elvégzéséhez!
Vajon jogszerű-e a vízlecsapolási járulék visszamenőleges, egyszerre két évre való megfizettetése?
– Igen, mert a törvény erre lehetőséget ad. Tudni kell azt is, hogy a
kifizetési kötelezettség alól nem mentesül az, aki megtagadja a végzés
átvételét, és aki nem fizet, kényszerbehajtással számolhat. A befizetés
határidejének a számítása, a 15 nap, akkor kezdődik, amikor az
adóhivatal a végzést átadja a postának. A határidő számítása tehát nem a
kézbesítés pillanatától kezdődik. Ez a gyakorlat jogi szempontból
megkérdőjelezhető az alkotmánybíróság előtt, mint ahogyan az is, hogy az
említett illetéket megfizettetik az építkezési telkekre, holott a
telekrendezési illetéken keresztül már előzőleg megfizettették a
lecsapolási díjat. Így hát a gazdaszervezetek jogosan követelhetik az
említett két kérdés kapcsán az illeték megfizettetésének az
alkotmányosságát a bíróság előtt. A vízlecsapolási illeték
megfizettetése egyébként öt év elteltével évül el. Ami pedig a
kényszermegfizettetést illeti, nagyon valószínű, hogy a tartozások
gyorsan behajthatók, hiszen manapság a végrehajtók már igen hatékonyan
végzik az effajta adósságok behajtását, hallottuk az
ombudsman-helyettestől.
Illusztráció
Mindenkinek megvan a saját igaza...
Az ügyben megszólaltattuk a Vode Vojvodine
közvállalatot is, amelynek sajtószolgálata a szerkesztőségünkbe
elküldött levélben megerősíti azt a megállapítást, hogy a vízlecsapolási
járulék nem közvetlenül az említett közvállalat számlájára érkezik:
– A vízlecsapolási járulék nagyságát a köztársasági
kormány rendelettel pontosítja, míg a végzéseket az adóhivatal állítja
ki a kataszterből kapott adatok alapján. Az illetékből eredő pénz a
tartományi Vízalapba folyik be, amelynek legnagyobb részét a Vode
Vojvodine tevékenységének a lebonyolítására használnak fel. A Vajdaság
területén lévő 2 165 474 hektár meliorációs területről 2 017 288
hektárról kell elvégezni a vízlecsapolási munkálatokat. A tartomány
területén 315 vízlecsapolási rendszer van, 20 703 kilométer csatornával,
155 állandó telephelyű és 38 mobil szivattyúállomás működik, melyeknek
kapacitása másodpercenként 417 köbméter víz. Ezenkívül 16 000 (hidak,
zsilipek, gátak) vízgazdálkodási objektum van, melyeknek karbantartását
is el kell végezni. Összegezve, ezekre a munkálatokra évente mintegy
3,65 milliárd dinárra lenne szükség. A vízlecsapolási illetékből, amely
hektáronként mintegy 1200 dinár, csupán a szükséges összegnek a 32
százaléka valósul meg. Tavaly az önkormányzatok és a tartományi
titkárság hozzájárulása révén a befektetések 60 százaléka gyűlt össze,
azaz 2 150 000 000 dinárt költöttek el a csatornarendszer
karbantartására –, áll a Vode Vojvodine levelében.
Az elmondottakhoz hozzá kell fűzni azt is, hogy
Szerbia területén 5,1 millió hektár mezőgazdasági rendeltetésű
földterület van. Hogy mennyi pénz folyik be az államkasszába a
vízlecsapolási illeték, földadó, az újratermelési alapanyagok után
fizetett áfa címén, azt nem tudni, de azt már igen, hogy az agrárium a
teljes 2016-os évre mintegy 23 milliárd dinár támogatást kap.
Magyar Szó, 2016. november 19.5., vagy 1. és 2016. november 19. [15:02]
>> 2016. november 19. [17:17]
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése