A VMSZ szerint nem fontos mindkét nyelv ismerete a zentai Közigazgatási Hivatalban!
Ez hihetetlen! - hallottam képviselőtársaim megrökönyödött, hitetlenkedő sóhajtásait jobbról, balról, mögöttem, a zentai képviselő-testület november 17-i ülése második napirendi pontjának lezárása után. Alig egy-két perccel korábban zajlott le a szavazás a napirendi pont kapcsán, melynek végeredménye kiváltotta ezeket a reakciókat.
Sarnyai Rózsa Edit, a Közigazgatási Hivatal október 15-én kinevezett új vezetője ismertette a napirendi pontra vonatkozó javaslatot felvezetőjében. A Hivatalt (köznyelven: a „városházát”) át kell szervezni, mert erre törvényes határidők köteleznek minden önkormányzatot. Ennek következtében például a jövőben elnöki kabinet jön létre, ide fognak tartozni a polgármester tanácsadói, akiknek mandátuma csak addig tart majd, ameddig a polgármesteré. A Hivatalban dolgozók vagy köztisztviselői, vagy közalkalmazotti besorolásba kerülnek, ezt szintén törvény írja elő. Az eddigi négy helyett az átszervezés után öt (általános közigazgatási és társadalmi tevékenységi, képviselő-testületi és végrehajtási, költségvetési és pénzügyi, gazdasági és helyi gazdaságfejlesztési, építésügyi és kommunális tevékenységi) osztályra tagolódik majd a Hivatal.
A tényeket és törvényes kötelezettségeket mindenki tudomásul vette, az ellenzék is. A módosító javaslatok is jobbító szándékúak voltak, a törvényes kereteket nem érintették. Zsoldos Ferenc (MM) például javasolta, a politikamentesítés szellemében a rendeletbe kerüljön bele, hogy a Közigazgatási Hivatal dolgozója nem lehet egy pártnak sem a tagja. Nagy Zoltán (DP) azt javasolta, hogy Felsőhegyen és Bogarason is legyen helyi irodája az önkormányzatnak. Rácz Szabó László (MPSZ) azt javasolta, kerüljön bele a rendeletbe, hogy aki a zentai önkormányzatban munkaviszonyt akar létesíteni, annak – tekintettel a lakosság nemzeti összetételére – mindkét nyelvet (magyar, szerb) beszélnie kell. Sarnyai Rózsa Edit válaszában elmondta, a felsőhegyi és bogarasi iroda megnyitására jelenleg, szintén a törvényes korlátok miatt, nincs lehetőség, a kétnyelvűségre vonatkozó kitétel pedig benne van a munkahelyi besorolásban, de válaszából az is kiderült, nincs akadálya annak, hogy ez ebbe a rendeletbe is belekerüljön.
A vita lezárása és a módosító javaslatok elhangzása után következett a szavazás. Zsoldos Ferenc javaslata a „párttalanításra” vonatkozóan csak 8 szavazatot kapott, és nem ment át. A magyar és szerb nyelv kötelező ismeretére vonatkozó javaslat 12 szavazatot kapott, és szintén elbukott. Jelen állás szerint ez 12 ellenzéki szavazatot jelent. Az talán még valahol könnyebben érthető és megemészthető, hogy három haladó a javaslat ellen szavazott (habár ezen belül is érdekes, hogy hatuk közül csak hárman szavaztak ellene), azt azonban már valóban nagyon nehezen lehet feldolgozni és értelmezni, hogy a jelen levő 11 VMSZ-es képviselő közül egyetlen egy sem tartotta fontosnak, hogy a zentai önkormányzatban dolgozó köztisztviselő, vagy közalkalmazott tudjon kommunikálni az ügyfelekkel magyar és szerb nyelven is! Sőt, a jelek szerint erről nincs is véleményük, mert valamennyien tartózkodtak.
Elnézést kérek ezen a ponton a kedves olvasótól, mert nagyon szorosan nem tartozik bele egy képviselő-testületi tudósításba, de egyszerűen nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy hogy foglal állást ebben a kérdésben a VMSZ jelenleg érvényes, a saját honlapján található programja. A következőképpen:
„A VMSZ különös jelentőséget tulajdonít annak, hogy biztosított legyen a magyar nyelv széleskörű használata a közéletben. Erélyesen fellép minden olyan elképzeléssel, intézkedéssel és gyakorlattal szemben, amely a magyar nyelvnek a közéletből, a közigazgatásból és az igazságszolgáltatásból történő kiszorítására irányul. Felismerve, hogy nyelvében él nemzetünk, tudatosan harcolunk az ellen, hogy nyelvünk csupán a négy fal között, családi és baráti körben vagy a piacon éljen, hiszen pusztulásra van ítélve az a nyelv, amely alkalmatlan a mindennapi hivatali és közéleti kommunikációra. Ennek érdekében kiemelten fontosnak tartjuk megteremteni a magyar nyelv hivatalos használatának jogi, intézményes és anyagi feltételeit. Harcolunk azért, hogy a magyar nyelv minden olyan területi önkormányzatban hivatalos legyen, ahol a magyarság aránya meghaladja az 5%-ot, vagy ahol a létszáma több mint 2000 fő. Ezekben a területi közösségekben minden közhatalmi szervben szavatolni kell magyar nyelven a szóbeli és írásbeli kommunikációt, valamint a törvényszéki és közigazgatási eljárások lefolytatását. Ugyancsak szavatolni kell a magyar nyelvű közokiratok kiadását és a közfeliratok feltüntetését. A felsorolt jogok következetes alkalmazása érdekében javasoljuk a kétnyelvű tisztviselők munkájának külön javadalmazását, valamint nyelvi és szakmai képzését.”
Vagyis, a hivatalosan kitűzött programcél még a két nyelven beszélő tisztviselők külön javadalmazását is szorgalmazza! Nos, nem biztos, hogy ez a november 17-i szavazás épp a pártprogram szellemében történt…
Hihetetlen, valóban hihetetlen.
2016. 11. 18.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése