A Magyar Nemzeti Tanács (MNT) kedden
tartotta 21. rendes ülését, ahol a délvidéki magyarság tömegmigrációja
is szóba került. Az ülésen Joó-Horti Lívia hívta fel a figyelmet, hogy
az elvándorlásról egy objektív, szociológiai eszközökkel készített
felmérésre lenne szükség, erre válaszul Hajnal Jenő, az MNT elnöke
elmondta, hogy 2015 óta folyik egy, az elvándorlást vizsgáló kutatás,
csak eddig ezt valamiért titokban tartották.
Sosem fogytunk még ilyen ütemben
Joó-Horti emlékeztetett arra is, hogy
már a 2002 és 2011 közötti időszakot feldolgozó szerbiai népszámlálási
adatokból kiderült, hogy a délvidéki magyarság napi 12 fővel csökkent,
ez a népességfogyás pedig megközelíti a '90-es években mért számokat.
Fontos megemlíteni azt is, hogy még a
legutóbbi népszámlálásból kiderült, hogy az államalkotó szerbek aránya
országos szinten 2,5-3 százalékos csökkenést mutatott, addig ez a szám a
magyarság körében ennek többszöröse: 12-15 százalék között mozgott. A
leggyorsabb fogyás pedig épp a magyarság szempontjából leginkább
veszélyeztetett községekben volt mérhető, így például az utolsó magyar
többségű bánáti községként számon tartott Csókán érte el az említett 15
százalékos magyar népességcsökkenési arányt.
Azonban nem szabad arról sem
megfeledkezni, hogy a magyar Országgyűlés csak 2010. május 26-án hozott
döntése tette lehetővé az egyszerűsített honosítást, és 2011. január
3-tól lehet kérelmezni azt. Vagyis az első eskütételekre 2011
márciusában került sor Délvidéken, az útlevélre pedig további hónapokat
kellett várni az első kérvényezőknek. Vagyis a legutóbbi szerbiai
népszámlálási adatokban még nem jelennek meg az elvándorlás sebességét
ötödik menetből egyből fénysebességre kapcsoló magyar állampolgárság és
útlevél megszerzésének lehetősége.
Minél feljebb kerül a politikában a VMSZ, a délvidéki magyarok annál jobban menekülnek
Nem lehet szó nélkül elmenni azon
megállapítás mellett sem, hogy a magyarság politikai érdek képviseleti
szintjének növekvésével szinte egyenes arányosságban nőtt a kivándorlás
gyorsuló dinamikája is. Vagyis amióta a legerősebb délvidéki magyar
politikai szervezet, a VMSZ minél több vezető tisztséget tölt be, annál
több délvidéki magyar érzi úgy, hogy élhetetlenné válik számára a
szülőföldje.
A VMSZ tanácsnokai több mandátum óta
hatalmon vannak a szerb köztársasági parlamentben, a kormányban, ahol
számos államtitkárt adnak, jelen vannak és Pásztor István elnököl a
tartományi parlamentben, több magyar polgármestert és
képviselő-testületi elnököt adnak, küldöttel jelen vannak az Európa
Tanács Parlamentáris Közgyűlésében, sőt Deli Andor személyében a
VMSZ-nek Európa Parlamenti képviselője is van.
Mindeközben Pásztor István májusban a
Nemzeti összetartozás bizottságának a tagjai és Potápi Árpád János,
nemzetpolitikai államtitkár előtt számolt be a tavasszal Szerbiában tartott választásokról,
ahol elmondta, hogy a VMSZ saját terepi felmérései azt mutatják, hogy
évente mintegy 5-6 ezer délvidéki magyarral van kevesebb.
"A tények a következők: egyrészről a
mi fölmérésünk alapján, terepismeretünk alapján mintegy 10-12 ezerrel
vagyunk ma kevesebben, mint 2 évvel ezelőtt voltunk - ezek olyan
emberek, akik valahol külföldön vállalnak munkát és életszerűen nem ott
élnek már." - mondta Pásztor a NÖB ülésén. Ez nagyjából egy Horgos,
Péterréve, vagy csantavérnyi magyart jelent évente.
A politikai vezetők nem vállalnak felelősséget a népességfogyásért
Megfigyelhető az is, hogy a délvidéki
magyar politikum igyekszik teljesen kivonni magát a népességfogyás
felelőssége alól, így például Jerasz Anikó az MNT Végrehajtó
Bizottságának elnöke a tanács szeptemberi ülésén indulatosan beszélt arról,
hogy szerinte elég már a kioktatásból, és ahogy fogalmazott "nem
korrekt" számon kérni rajtuk a tömeges kivándorlást. Jerasz arra is
emlékeztetett, hogy a jelenlegi ellenzéki képviselő társainak, így épp
Joó-Hortinak, vagy épp az MNT korábbi elnökének Korhecz Tamásnak is lett
volna lehetősége az előző mandátumban bizonyítani.
"Kérdezem én, hogy akkor az előző
összetételű Magyar Nemzeti tanács mit tett annak érdekében, hogy a
magyarság ne ilyen nagy számban vándoroljon ki, mert ugye én is tagja
voltam ennek a nemzeti tanácsnak akkor, és nem emlékezem semmi ilyen
különös lépésekre, amelyek megtörténtek ez ügyben." - mondta Jerasz,
ezzel pedig az MNT VB elnökének az ellenzék ekézése mellett sikerült egy
önvallomást is tennie, hogy a VMSZ-es politikusok által akkor és most
is irányított MNT semmit nem tesz a kivándorlás meggátolása ellen.
Felvetődhet a kérdés, hogy miért
titkolták eddig a kutatást, illetve, hogy egyáltalán a megoldást
mennyire szolgálja egy felmérés? A tegnapi ülésen ismertetett
alapítványok, intézmények és szakemberek neveinek megismerése után
látható, hogy azt nem független, hanem jellemzően a VMSZ és a Fidesz
holdudvarába tartozók végzik. Így a kutatás költségei is "sajátjaik"
zsebében landolnak majd, de azért is kifogásolható ez a hozzáállás,
mivel így a megrendelő érdekeit kiszolgáló felmérés végzők valószínű nem
fognak olyan adatokat nyilvánosságra hozni, amely kompromittálná
kenyéradóikat, vagy esetleg csak tompítva fogják tálalni az
eredményeket. Hiszen ha feltárnák az okokat, akkor azok mögött
felelősöket is lehetne keresni, ezt pedig sem az MNT, sem az azt
irányító VMSZ, sem pedig az Orbán-féle magyar kormány nem szeretné.
Épp ennek lehet az oka az is, hogy az
MNT megfordította a készülő felmérést és nem azt kutatják, hogy az
emberek miért mentek el, hanem, hogy miért maradtak, amely egyrészt
előreláthatóan igen haszontalan, másrészt pedig a napnál is világosabb,
hogy a politikai felelősségelhárítást szolgálja. "Az MNT célja nem az
elvándorlás mértékének kutatása, hanem a fiatalok szülőföldön való
boldogulásának és hazahívásának az ösztönzése" - mondta Hajnal.
Jól látható az a tendencia is, hogy a
szülőföldjüket elhagyókról mind a VMSZ, mind a Fidesz lemondott, azokat
megveti, hiszen ők is érzik valahol, hogy a kényszerű migrációs
folyamatokban ott van az ő kezük is. Erre utal, hogy a magyar kormány
velünk határon túli magyarokkal ellentétben, a külföldre vándorolt
anyaországi magyaroknak nem engedélyezi a levélszavazást, hiszen tudják,
hogy azok az emberek nemfeltétlen hálásak az ország jelenlegi
vezetőinek, amiért el kellett hagyniuk a hazájukat. Ugyanígy a kelebiai
gasztro-celeb plébános, Paskó Csaba is arról beszélt az MNT tegnapi
ülésén, hogy nem Londonban kell kutatni, hogy valaki miért ment el
itthonról, hanem csak azokat támogatni, akik itthon vannak.
Kutatások, felmérések, politikai
purparlék ide vagy oda tény, hogy a délvidéki magyarság sosem fogyott
ilyen mértékben. A szerbiai magyarság helyzetének megértéséhez elég csak
megnézni, hogy a főbb politikai vezetőink hány gyermeket vállaltak, és
meglehet érteni, hogyan eshet meg az, hogy alig akadt idén szeptemberben
1500 kisdiák, akik magyar nyelven kezdték meg az általános iskolát.
Ezen pedig nem fog változtatni az az eljárás sem, hogy a délvidéki
magyar politikum jelenleg is leginkább az acsarkodással van elfoglalva
és több erőt fordít a pártemberek pozícióba juttatására és a saját
ellenzékének az ellehetetlenítésére és kiszorítására, mint a délvidéki
magyarság köddé válásának a megállítására.
R. J.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése