A VMSZ nem szavazta meg a magyar nyelvhasználatot a tartományi parlamentben

 

 

A tartományi parlament a múlt héten (szeptember 30-án – B. A.) a 14. ülésén tárgyalta azt a napirendi pontot, amely biztosította volna, hogy megvalósuljon a magyarok és más nemzeti kisebbségek számára az egyenlő nyelvhasználati jog  a képviselőházban. Azonban Pásztor István kérésére a VMSZ és a haladók ezt nem szavazták meg.

A téma kapcsán tartott ma sajtótájékoztatót a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége, a párt új zentai irodájában.

Csonka Áron a párt elnöke elmondta, hogy a tartományi képviselőházban a jelenlegi ügyrend értelmében csak arra van joguk a képviselőknek, hogy felszólaljanak és indítványokat adjanak be a saját kisebbségi anyanyelvükön. Ám ez csak egy egyirányú jogosultság, ugyanis irányukba már nem működik a nyelvhasználati jog, hiszen csak az ülés összehívásáról és napirendjeinek felsorolásáról szóló anyagokat kapják meg a kisebbségi képviselők anyanyelvükön, a napirendi pontokhoz tartozó anyagokat már nem. Sőt, a bizottsági üléseken még erre sincs lehetőség. Vagyis épp csak a látszat szintjén valósulnak meg a nyelvi jogok. 

Éppen ezért a VMDK képviselői még május 15-én a képviselőház elnökénél, Pásztor Istvánnál indítványozták, hogy napirendi pontban tárgyalják, hogy a tartományi képviselőházban és annak bizottságaiban is egyenrangú nyelv használat valósuljon meg, vagyis magyar és más kisebbségi nyelveken is küldjék ki az anyagokat.

Azonban a VMSZ számára nem volt sürgős a nemzeti jogaink biztosítása, hiszen a javaslattal több mint 90 napig nem foglalkoztak és már csak a törvényi kötelezettségükből tűzték végül napirendre azt.

Csonka Áron visszásnak nevezte, hogy a beterjesztését megvizsgáló, nemzetek egyenrangúságával foglalkozó bizottságban, a javaslat megvitatása során a Vajdasági Magyar Szövetség tagjai kifogásolták leginkább a kezdeményezést. A bizottság két VMSZ-es tagja közül Erdélyi Lenke, aki egyben a VMSZ újvidéki elnöke is nem érezte elég komolynak a témát ahhoz, hogy egyáltalán részt vegyen az ülésen.

Míg a szintén VMSZ-es Szakállas Zsolt arról beszélt, hogy ha magyar nyelven is megkapnák a képviselők az anyagokat az egyenesen megbénítaná a tartományi parlament munkáját. Illetve kiemelte, hogy még az Európai Parlamentben sem fordítják le ezeket az anyagokat, így szerinte Vajdaságban sem kellene vesződni a kisebbségi nyelvekkel ilyen formában. 

Csonka Áron a mai sajtótájékoztatón elmondta, hogy Szakállas Zsolt állításai egyszerűen nem igazak, és azokat visszautasította.

A magyar nyelv használatára mint bürokratikus tehertételre gondoló Szakállas egyébként a

tartományi oktatási, jogalkotási, közigazgatási és nemzeti közösségi-nemzeti kisebbségi titkárság altitkára, ott ahol az a Nyilas Mihály a vezető, aki nemrégiben kiharcolta, hogy ne fordítsák le Vajdaság Hivatalos Lapját a nemzeti közösségek nyelvére!

Ezt megelőzően pedig a magyarkanizsai városvezetés szavazta le a magyar nyelv használatát a hivatalos dokumentumokban, mondván, hogy az felesleges pénzkidobás.

A VMDK javaslata végül múlt csütörtökön került szavazásra. Annak vitájában

Pásztor István is megszólalt és elmondta, hogy szerinte még a tartományi képviselő ház nincs felkészülve arra, hogy kisebbségi nyelven is kézhez kaphassák az anyagokat. 

Persze felvetődik a kérdés, hogy vajon mikor jön majd el ennek az ideje, ha már annyira elfogynak a nemzeti kisebbségek a Délvidékről, hogy nem lesz aki azt kérhetné?

Pásztor István arra kérte Csonka Áront, hogy vonja vissza a napirendi javaslatát, hiszen az további megvitatásra szorul.

“Nem tudtam elfogadni Pásztor úr javaslatát, hiszen nem azért javasoltam még májusban, hogy most visszamondjam.” – mondta el Csonka Áron, aki szerint a rendelkezésre álló közel 100 nap alatt a hatalmi koalíciónak bőven lett volna ideje megvitatni a lehetőségeket, amennyiben erre mutatkozott volna politikai akarat. Kompromisszumként ugyan javasolta a VMDK, hogy a javaslat elfogadása után további közös tárgyalásokkal és türelmi idők felállításával szavatolnák a rendszer felállítását, de erre a kormánytöbbség már nem volt nyitott.

A szavazáson végül a VMSZ, a szocialisták és a haladók az “illedelmes nem”, vagyis a tartózkodás mellett döntöttek, míg a teljes ellenzék, sőt még a Szerb Radikális Párt is támogatta a javaslatot.

A VMDK elnöke elmondása szerint a javaslatáról egyeztettet szinte az össze parlamenti frakcióval és azt korábban a Szerb Haladó Párt is támogatta. “A haladók szerint a kéréssel nyitott ajtókat döngetek” – mondta Csonka, így szerinte a szavazás napján csak a VMSZ tanácsára tartózkodtak a hatalmi pártok, így pedig nem lett meg a szükséges szavazatszám.

A zentai sajtótájékoztatón Csonka leszögezte, hogy sajnálattal vette tudomásul, hogy a VMSZ egy politikai presztízskérdést csinált a javaslatából és “csak azért se alapon” nem szavazta meg azt, ahelyett, hogy a vajdaságban élő nemzeti kisebbségek, így a magyarság nemzeti jogainak megvalósítása mellett döntött volna.

Sz. A. 

2017-09-04  

http://delhir.info/2017/09/04/vmsz-nem-szavazta-meg-magyar-nyelvhasznalatot-tartomanyi-parlamentben

Csonka: A VMSZ presztízskérdést csinált a VMDK módosító javaslatából

Egyfajta presztízsharc alakult ki a VMDK és a VMSZ között, ezért nem támogatta az utóbbi a VMDK beadványát, amely biztosította volna, a magyarok és más nemzeti közösségek egyenlő nyelvhasználati jogát a tartományi parlamentben – értékelte Csonka Áron a párt elnöke és tartományi parlamenti képviselője. Csonka zentai sajtótájékoztatóján számolt be arról, hogy frakciója a parlament májusi 15-i ülésén adott át egy módosító javaslatot, amelyben követelték, hogy a tartományi parlamentben és a bizottságokban teljes mértékű és egyenrangú nyelvhasználat valósuljon meg.
A parlament ügyrendi szabályzata lehetőséget ad arra, hogy a képviselők a hivatalosan is használatban lévő kisebbségi nyelveken is felszólaljanak az üléseken, s ezeken a nyelveken írásban is beadjanak indítványokat, viszont ez a kommunikáció az ellenkező irányban nem működik. Az ügyrend értelmében csak a napirendi pontok megnevezését és az ülés összehívásáról szóló értesítést kapták meg magyar nyelven, a napirendi pontok kísérőanyagait viszont nem. Vagyis csak részlegesen valósult meg az egyenrangú nyelvhasználat.
Csonka elmondta, hogy politikusaink egy-egy külföldi delegáció előtt előszeretettel hangoztatják azt, hogy tartományunkban a legfejlettebb az egyenrangú nyelvhasználat, s hat hivatalos nyelv van használatban, ezzel szemben a gyakorlatban ezt a jogot nem tudjuk megvalósítani. Csonka ennek az orvoslásaként adta be módosító javaslatát.
A nemzetek egyenrangúságával foglalkozó parlamenti bizottság ülésén nyolcan jelentek meg, hajszál híján voltak határozatképesek, távolmaradt Erdély Lenke, a bizottság VMSZ-es tagja is.  Szakállas Zsolt oktatási és nemzeti közösségi titkárhelyettes az egészről úgy vélekedett, hogy a jogi szempontokat figyelembe véve teljes mértékben igaza van a módosítás beterjesztőjének, azonban a képviselőház fordítószolgálata jelen pillanatban nincs felkészülve e feladat ellátására, s egyébként is egy ilyen javaslat elfogadása a képviselőház munkájának a blokádját is jelentheti.
„Szakállas azt is megjegyezte, hogy ilyesmi még az Európai Unióban sincs, s szerinte ott se fordítanak le mindent az összes hivatalos nyelvre – mesélte a VMDK elnöke, s megjegyezte, hogy ez nem igaz, s lényegében már ekkor érződött a politikai akarat hiánya. A bizottsági szavazáson a Szerb Haladó Párt, a Szerbiai Szocialista Párt és a VMSZ képviselői tartózkodtak, ellenben a Szerb Radikális Párt és a Vajdasági Szociáldemokrata Liga jelenlévő képviselői támogatták a VMDK javaslatát.
„A SZHP listáján, a vajdasági parlamentbe bejutott kisebbségi képviselők is tartózkodtak, amit képtelen vagyok megérteni, hiszen az ő érdeküket is szolgálta volna a javaslat elfogadása” – jegyezte meg a VMDK elnöke.
A parlament ülésén Pásztor István házelnök arra kérte meg a VMDK képviselőjét, hogy vonja vissza a javaslatot és a továbbiakban politikai konzultációk keretében vitassák meg, hogy miképpen, s milyen formában kerüljön az napirendre. Csonka erre nem volt hajlandó, mivel több, mint száz nap telt el a módosító indítványuk átadásától, s a hatalmi koalíció képviselőinek elegendő idejük lett volna ezt megvitatni.
„Szerintem egyfajta presztízsharc alakult ki a VMDK és a VMSZ között, hiszen az utóbbi vajdasági magyar párt már 2000 óta hatalmon van a képviselőházban, s egyszer sem jutott eszébe, hogy ilyen irányban megváltoztassa az ügyrendet, s csupán a beadvány ellehetetlenítése miatt kifogásolták ezt, mivel a módosítást egy ellenzékben lévő párt képviselője kezdeményezte, aki ráadásul egy másik vajdasági magyar párt tagja” – jegyezte meg Csonka.
A VMDK módosító javaslatát a parlament ülésén a Demokrata Párt, a Vajdasági Szociáldemokrata Liga, az Elég Volt, az Alternatíva a Vajdaságért VMDK – Magyar Mozgalom, Új Szerbia és a Szerb Radikális Párt képviselői támogatták, Az SZHP, az SZSZP és a VMSZ képviselői viszont tartózkodtak, vagyis lényegében nem támogatták a javaslatot.
Csonka szerint már csak azért is aggasztó az SZHP, a szocialisták és a VMSZ képviselőinek a tartózkodása, mert lényegében ez egy kötelező törvényes kategória, a tartomány statútumában is szerepel és Szerbia alkotmánya is szavatolja ezeket a jogokat, de más szerbiai törvények és az ország által ratifikált nemzetközi egyezmények is.
A VMDK elnöke elmondta, hogy a történtek ellenére nem tartják lezártnak a témát és a továbbiakban is arra törekednek, hogy biztosítsák ezeket a jogokat.
Makai Ákos
Szabad Magyar Szó, https://szabadmagyarszo.com/2017/09/04/csonka-a-vmsz-presztizskerdest-csinalt-a-vmdk-modosito-javaslatabol/, 2017. szeptember 4. [19:02]