Nincs elég fordító a magyar nyelv szélesebb körű használatához képviselőházi szinten
Portálunk (a DélHír portál – B. A.) beszámolt róla, hogy a VMSZ nem szavazta meg a szélesebb körű magyar nyelvhasználatot a Tartományi Képviselőházban. (A cikk ITT érhető el.). Csonka Áron, a VMDK elnöke és képviselője elmondta, hogy a képviselőházban a jelenlegi ügyrendi szabályzat értelmében csak arra van joguk a magyar és a többi nemzeti közösség képviselőinek, hogy felszólaljanak és módosítási indítványokat adjanak be a saját anyanyelvükön. A napirendi pontokhoz tartozó anyagok fordítását nem kapják kézhez. Vagyis csak a látszat szintjén valósul meg a nyelvhasználati jog. Csonka emiatt kezdeményezte az ügyrendi szabályzat módosítását, de a VMSZ ezt nem szavazta meg. Íme, hogyan mentegetőzött, és mire hivatkozott Pásztor István, a VMSZ és a Tartományi Képviselőház elnöke.
(Fotó: Telegraf)
Beszédében Pásztor kiemelte, hogy a
szerbiai többpártrendszer bevezetése óta, tehát 1991-től a képviselőház
első alapszabályában meghatározta öt nyelv hivatalos használatát
Vajdaság Autonóm Tartomány területén, majd 2002-től a horvát nyelvet is,
hatodik “kisebbségi” nyelvként ugyanez a státusz illete meg. (Igen,
Pásztor azt mondta, hogy “autonóm”, noha Délvidéktől már akkoriban a
minimális látszatautonómiát is megvonták – K. P. megj.).
Pásztor szavai szerint Csonka indítványa
“ésszerűségi okok” miatt mégsem fogadható el. Mint mondta, a VMSZ
alapjában véve támogatja a javaslatból kiszűrődő ötletet, de uganakkor
figyelembe kell venni, hogy a jog és az élet mégis két különböző
fogalom. A VMSZ számára sokkal egyszerűbb lenne politikai értelemben
megalkuvó magatartást tanúsítani, de ők soha sem álltak hozzá a
kisebbségi jogok védelméhez úgy, hogy ne ügyeltek volna az élet által
diktált korlátozásokra, szögezte le. Hozzáfűzte: tisztában van vele,
hogy ezzel az állásponttal a VMSZ hozzájárul azoknak a tényezőknek az
érveléséhez, amelyek quislingeknek és árulóknak tartják a párt tagjait.
Pásztor tévesnek és kiábrándítónak
tartja Csonka lépését, mert szerinte azzal “címkézésnek teszi ki a
kisebbségi közösségeket és azok képviselőit, holott vitathatatlan, hogy
mindannyian azonos ügyért küzdenek”. Mint mondta, számára különösen
sértő az, hogy ebből kifolyólag elsőre úgy tűnik, a többségi nemzet
képviselői jobban törekszenek a kisebbségi jogok érvényesítésére, mint ő
(Pásztor).
A VMSZ elnöke elmondta, a Tartományi
Képviselőház egyszerűen nem rendelkezik fordítói szolgálattal. A
Tartományi Oktatási, Közigazgatási és Nemzeti Közösségi Titkárságnak
ugyan van ilyen szolgálata, de annak kapacitása nem elegendő ahhoz, hogy
minden anyag fordításra kerüljön. (Felmerül az az egyszerű kérdés,
vajon a sok mihaszna, naplopó pártkáder mellett, miért nem alkalmaznak
több fordítót? Amúgy pedig évente mindössze néhány ülésre kerül sor
tartományi képviselőházi szinten. Nem igaz, hogy azt a pár sablonos
anyagot nem lehetne lefordítani – K. P. megj.).
Pásztor köszönetet mondott a Szerb
Haladó Párt és a Szerbiai Szocialista Párt képviselői csoportjai
elnökeinek, mert azt mondták (az említett módosítási javaslattal
kapcsolatban) úgy cselekszenek (szavaznak), ahogy a VMSZ mondja.
Pásztorék végül úgy döntöttek, a magyar (és a többi nemzeti közösségi
nyelv) szélesebb körű használatát illetően tartózkodnak (ami ez esetben
egyenlő a nemleges válasszal). Máskülönben “megbénulna a képviselőház
munkája”.
Pásztor felszólította Csonkát, ne
használja fel a témát napi politikai pontszerzésre, vonja vissza az
indítványát és egyeztessen a VMSZ-szel az ügyrendi szabályzat
módosításáról. Csonka ezt természetesen elutasította.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése