2017. szeptember 29., péntek

(Más) Napló 87.

Sajtószabadság és autonómia!

Kisebbségjogi témák

Szeptember 21.

Sajtószabadság

Az Európai Unió (EU) emlékeztette Belgrádot, figyelemmel kíséri a sajtószabadság tiszteletben tartását Szerbiában a csatlakozási folyamat során, írja a Danas c. belgrádi napilap.[1]

Foto: Bojan Cvejić

Az EU sajtószolgálata emlékezteti Szerbiát, amely az Unió tagja szándékozik lenni, hogy a véleménynyilvánítás szabadsága az európai közösség fontos értéke, és hogy a csatlakozás folyamán figyelmesen megvizsgálja, hogy Szerbia tiszteletben tartja-e, közli a Balkán Kutatási Hálózat (BIRN).

Az EU közleményben reagált a Szocialista Mozgalom (PS) vádjára, amelynek a vezetője Aleksandar Vulin honvédelmi miniszter, miszerint Stevan Dojčinović „kábítószerfüggő”, valamint Vukašin Obradović, a Vranjske novine tulajdonosának és szerkesztőjének esete kapcsán, aki éhségsztrájkba lépett az újság megszűnése és a sajtószabadság elfojtása miatt.

Az újságírók integritása elleni támadás és munkájuknak az akadályozása a sajtószabadság megsértése. A független, pluralista és erős médiák képezik minden demokratikus társadalom alapkövét, írja a közleményben.[2]

Szeptember 21.

Megvont támogatás

Fatmir Hasani, a Demokrata Akció-párt (PDD) képviselője, aki szavazatával a szerb képviselőházban eddig támogatta a hatalmi többséget és Ana Brnabić kormányfővé választását, a továbbiakban nem támogatja ezt a többséget a köztársasági parlamentben, jelentette ki Preševóban Riza Haljimi a párt elnöke.[3]

Haljimi a sajtókonferencián elmondta, hogy a PDD képviselője, Szerbia kormányának megalakulása óta első alkalommal, nem fog az oktatási törvényre szavazni, és hogy ennek az oka az a mód, ahogyan a kormány Preševóban ideiglenes testületet nevezett ki, a helyi községi képviselő-testület feloszlatása után.

Fotó: http://www.istinomer.rs/akter/477/Riza-Halimi

– 2007-től, amióta a PDD-nek képviselője van Szerbia képviselőházában, először ebben a mandátumban támogatta szavazatával albán képviselő Szerbiai kormányát, éspedig nem abból azért, hogy elvártuk volna, hogy abban részesek legyünk, hanem, hogy lehetőséget kapjuk a tényleges részvételre a felgyülemlett problémák megoldásában, azokban a községekben, amelyben az albánok többségben élnek – mondta Haljimi.

– Soha nem törekedtünk arra, hogy helyet kapjunk Szerbia kormányában, de normális volt az elvárásunk, hogy egy kormányszervben, amelyik az albánok problémáival foglalkozik, lényegi részvételünk legyen, ne pedig egy nyugdíjas tábornok vezesse, vagy, hogy valaki a koordinációs testületben dogozzon, aki azt sem tudja, hol van Preševo – tette hozzá Haljimi.

Haljimi úgy véli, hogy Szerbia kormánya, az által, hogy ideiglenes testületet nevezett ki Preševo községben, megszakította a PDD-vel való együttműködést, mint ahogy, a szavai szerint, megszakította a 2013 júniusában létrejött párbeszédet a preševói és bujanovaci albán pártokkal, amikor elfogadták az összes albán párt platformját, hogy még annak az évnek a novemberében ez a dialógus megszakadjon a preševói községi bíróság megszüntetése miatt.

– A képviselőnkkel most a miloševići rezsim szintjén beszélgettek, csak a probléma kifejtéséről, azok megoldásának lehetősége nélkül, de ez most akkor történik, amikor Szerbia az EU-hoz való csatlakozás útján van. Nincs politikai akarat arra, hogy az albánoknak lehetőségük legyen a problémáik megoldására a Koordinációs Testületet által – mondta Haljimi.

A hatalmi többség támogatásnak megszűnésére a PDD által az után került sor, hogy Szerbia kormánya ideiglenes testületet nevezett ki Preševóban, amelynek a községi képviselő-testület feloszlatása után elő kell készíteni az előrehozott választásokat, amelynek vezetője nem Ardita Sinani, Preševo község eddig elnöke lett, aki egyúttal a PDD alelnöke is.[4]

Szeptember 22.

A kisebbség biztonsági kockázat?

Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács (KMAT) Nagyváradon rendezett autonómiakonferencián, az első napon (szeptember 22-én délután) a „hozzászólók”[5] között kapott felszólalási lehetőséget.

Felszólalásában Pásztor – az Erdély Online írása szerint – „kiemelte: Az autonómia tekintetében a politikai elitnek kell egyezségre jutni, és csak ha már kialakult a konszenzus, akkor lehet hozzáfogni a megvalósításhoz, de hogy végül is mi válik valóra az elképzelésekből, az mindig a többségi társadalomtól függ. Ezért aztán elengedhetetlen egy minimális bizalom a többség és kisebbség között, aminek megkerülhetetlen velejárója az, hogy a többség ne tekintsen biztonsági kockázatként a kisebbségre. A továbbiakban kijelentette: „Nem hiszek a nemzetközi nyomásgyakorlásban, mert ha ez létezne, akkor Ukrajnában nem lenne olyan törvény, amilyen van” – utalt a most elfogadott, a nemzeti kisebbségeket súlyosan érintő ukrajnai oktatási törvényre. Majd így folytatta: „a brüsszeli politikusok fogékonysága a nemzeti kisebbségek tekintetében nulla. Ezt a csatát nekünk kell megvívnunk azokkal, akikkel együtt élünk”.[6]

Pásztor az autonómia témaköréhez való „hozzászólásában” – a honlapon megjelent szöveg alapján – egy szóval nem említette a délvidéki/vajdasági magyar közösség autonómia-igényét. Még pártjának ebben a témában való állásfoglalását sem ismertette. Ezen azonban nem kell csodálkozni – ismerve a hatalmi koalícióban részes tevékenységét.

Az elégé ellentmondásos szövegből azt lehet kihámozni, hogy „az autonómia tekintetében a politikai elitnek kell egyezségre jutni”. Mintha ez az egység az itteni magyarok esetében már számtalan alkalommal nem alakult volna ki. A magyar pártok szintjén is. Csak a megvalósításhoz – első sorban a VMSZ részéről – való tevékeny hozzáállás hiányzik. Pásztor számára azonban az a fontos, hogy „a többség ne tekintsen biztonsági kockázatként a kisebbségre”.

A nemzeti kisebbségi autonómia nem „a többség és kisebbség közötti minimális bizalom” kérdése, mint ahogy Pásztor állítja. A nemzeti kisebbsége(ke)t ugyanis alanyi jogon – és a nemzetközi jog szerint is – megilletik az autonómia különböző formái.

Ha az autonómia témáját fel sem vetjük, akkor bizony soha megvalósulni nem fog. Ahhoz, hogy valaki megtegyen ezer mérföldet, meg kell tennie az első lépést – tartja a kínai közmondás. A VMSZ elnökének beszédjéből viszont nem látni, hogy érdekelné a vajdasági magyarok bárminemű vagy szintű autonómiája.

Ezért bizony kár volt akkora utat megtenni Nagyváradra!

2017. szeptember 22.

Hiányzó önrendelkezés

A Kárpát-medencei Magyar Autonómiatanács (KMAT) Nagyváradon megtartott ülésének részvevői Zárónyilatkozatot fogadtak el.

A dokumentum aláírói tiltakoztak az ukrán oktatási törvény ellen és a marosvásárhelyi katolikus iskola ellehetetlenítése miatt.

A Kárpát-medencei autonómiatörekvések helyzetét áttekintve, a KMAT megállapította, hogy „gondjaink többsége az önrendelkezés hiányára vezethető vissza”. Az autonómia tekintetében Erdélyben se nincsen közös álláspont, ezért a testület erőfeszítéseket szorgalmaz „egy közös erdélyi autonómiatervezet kidolgozására”.

A KMAT támogatta a Minority SafePack néven ismertté vált európai polgári kezdeményezést, és felkérte a tagszervezeteken keresztül a Kárpát-medencei magyar közösségeket, valamint nemzetközi partnereiket, hogy tagjaik aláírásával segítsék a kezdeményezés sikerre vitelét. Az egymillió aláírást igénylő európai szintű kezdeményezés fontos eszköz lehet az őshonos nemzeti kisebbségek helyzetének rendezésében.

A részvevők végül fontosnak tartották arra buzdítani a „honosítási eljárás révén magyar állampolgárságot szerző magyarokat”, hogy vegyenek részt a 2018. évi a magyar országgyűlési választásokon.[7]

Az autonómiája megvalósításának magyar közösségek szerint állásról és az önrendelkezésért folytatott küzdelem további irányaival azonban a KMAT zárónyilatkozata adós maradt.

Nagyváradon nem történt komolyabb előrelépés a magyar közösségek autonómiája ügyében.

Szeptember 26.

Szerbia és az EU

A magyar külügy sikertelenségét jól bizonyítja, hogy számos alkalommal éltek vissza a környező országok azzal a megelőlegezett bizalommal, amit Magyarország mutatott az irányukba, éppen ezért konkrét követeléseket kell megfogalmazni a határon túli magyarság érdekében, véli a Jobbik Magyarországért Mozgalom.[8]

A kárpátaljai és romániai magyarokat érő folyamatos jogsértések és támadások kapcsán a parlamenti felszólalásban Szávay István jobbikos képviselő hangoztatta, hogy a külhoni magyar közösségek megmaradását a megelőlegezett bizalom kontra-produktív politikájával szemben, egyedül a Kárpát-medencei magyar közösségek autonómiája nyújthatna valódi megoldást.

A Jobbik álláspontja ennek kapcsán a kezdetektől fogva világos: a tömbmagyarság számára a területi, a szórványmagyarság számára pedig a kulturális autonómia a cél.

„Csak az autonómia, csakis az autonómia jogi, gazdasági, oktatási vagy nyelvhasználati garanciái szavatolhatják a külhoni magyar közösségek hosszú távú megmaradását és gyarapodását. Ezeket a mondatokat rendre meghallgatjuk Semjén Zsolttól is a Magyar Állandó Értekezlet ülésén, csak sajnos a szavakat nem követik tettek” – mondta el Szávay István.

A jövő évi választásokat követő időszakra utalva az ellenzéki képviselő kifejtette: „Egy Jobbik-kormány Ukrajna és Szerbia EU-csatlakozásának feltételeket fog szabni: déli szomszédunknak a magyar közösség számára a koszovói szerbeket megillető autonómiát kell biztosítania, Ukrajnának pedig érvényt kell szereznie a kárpátaljai autonómiáról és a magyar autonóm körzet létrehozásáról szóló, az igenek elsöprő többségével zárult 1991-es népszavazásnak.”[9]

BOZÓKI Antal

Újvidék, 2017. szeptember 29.

[1] EU podseća Srbiju na slobodu medija. http://www.danas.rs/drustvo.55.html?news_id=357148, 2017. szeptember 21. [16:10]

[2] Uo.