Az anyaország kemény kiállása az itteni magyarságért

Az ártatlan áldozatokra emlékeztek Zentán

Ma (november 1-jén – B. A. megj.) délután tartották meg a zentai Felsővárosi köztemetőben a zentai önkormányzat által mindenszentek ünnepe és a halottak napja alkalmából szervezett kegyeletadó ünnepséget. A kálváriadombon ft. Szeles Oszkár plébános celebrált ünnepi szentmisét, majd Širková Anikó, Zenta község polgármester asszonya köszöntötte az egybegyűlteket, aki a közös emlékezés fontosságára hívta fel a figyelmet.

– Együtt kell emlékeznünk elődeinkre, függetlenül attól, hol domborulnak sírjaik. Mi ugyanis nem teszünk különbséget, mint azok, akik úgy gondolják, a vajdasági magyarság egyedüli képviselőiként jogot formálhatnak arra, hogy jó és rossz magyarokként soroljanak be bennünket, ugyanis a zentaiak értékrendjétől nagyon távoli ez a hozzáállás. Mi tudjuk azt, hogy az embert egyedül a tettei minősíthetik – fogalmazott Širková Anikó, majd köszöntője végén a következő felszólítással élt az egybegyűltek felé: – Kedves zentaiak, ne engedjük, hogy bárki is megosszon bennünket!
Egeresi Sándor, a Tartományi Képviselőház elnöke ünnepi beszédében a restitúciós törvényről beszélt az ünnepség résztvevőinek.
– A megbocsátás nagyon fontos, de a feledés nem. A mai nap arról is szól, hogy sok-sok év távlatából arra döbbenhettünk rá, hogy a vajdasági magyarságot ma is megsértették, megbántották. Ugyanakkor azok az européerek, akik 2003. március 3-án a vajdasági parlament által meghozott, a kollektív bűnösség eltörlését szorgalmazó rezolúcióra rászavaztak, ma lefasisztázzák a vajdasági magyarságot. Szégyen és gyalázat – fogalmazott Egeresi Sándor, majd hozzáfűzte, bízik abban, hogy a kormány mielőbb hatályon kívül helyezi a kollektív bűnösség elvét. – Számomra ez a pillanat azt is jelenti, hogy van erőnk, van hitünk és vannak elképzeléseink a jövőről – tette hozzá a tartományi képviselőház elnöke.
Rácz Szabó László, a zentai községi képviselő-testület elnöke kifejtette, azért gyűltek össze a temetőben, hogy keressék a kapaszkodókat, azokat a gyökereket, amelyek meghatározzák az életünket.
– Amikor a halottainkra emlékezünk, nem kerülhetjük meg azt, hogy ’44-ben és ’45-ben mit tettek velünk. Szükség van az ún. restitúciós törvényre, amely törvény nem jó, ezért nem lehet elfogadni – fogalmazott Rácz Szabó László, majd leszögezte, a restitúciós törvénynek semmi köze sincs ahhoz, hogy mi történt a világháborúban. – Aki a restitúciós törvénybe beletesz akár egyetlen mondatot is ezzel kapcsolatban, az a kollektív bűnösséget támogatja, és nem európai gondolkodású – magyarázta a községi képviselő-testület elnöke, aki köszönetet mondott Magyarországnak azért, mert – ahogyan fogalmazott – nagyon keményen kiállt a magyarságért.
Az ünnepség folytatásában a zentai Délibáb Magyar Művelődési Egyesület kórusának fellépését és Tari László helytörténet-kutató megemlékezését követően az önkormányzat, a szabadkai magyar főkonzulátus, a Magyar Nemzeti Tanács, a politikai pártok és a civil szervezetek képviselői megkoszorúzták az 1848/49-es magyar forradalom és szabadságharc, valamint az 1944-es ártatlan áldozatok emléksírhelyét.
mi.
http://www.vajma.info/cikk/vajdasag/12541/Az-anyaorszag-kemeny-kiallasa-az-itteni-magyarsagert.html, 2011. november 1. [19:59]