Az 1944-45-ös délvidéki magyarellenes atrocitásokkal összefüggésben a Vajdaságban az első rehabilitálási végzést a zombori Kerületi Bíróság 2007. december 4-én hozta meg. Az első rehabilitált személy a zombori Mérey István szíjgyártó mester volt, akit 1944. december 11-én végeztek ki.
A ma már Magyarországon élő lánya, Zagyva Mérey Emma kérte édesapja rehabilitációját. A példaértékű, 2007. december 4-én keltezett végzés száma Reh: 7/07., amelyben szerb bíróság mondta ki egy délvidéki magyar áldozat, néhai Mérey István ártatlanságát.
Ennek az ítéletnek az alapján Zagyva Mérey Anna, két évvel ezelőtt adta be az egész délvidéki magyar közösség számára nagy jelentőséggel bíró kártérítési igényét. A per harmadik tárgyalási napja 2011. november 4-én lesz a Zombori Városi Bíróságon.
Zagyva Mérey Emma képviseletét a Trianon Múzeum Alapítvány által felkért zombori és magyarországi ügyvédi közösség vállalta és látja el. A bírósági tárgyalást követően a zombori Magyar Kaszinóban délvidéki civil szervezetek, túlélők és magyar áldozatok leszármazottai részvételével kerekasztal beszélgetés kezdődik.
http://www.delvidek1944-45.hu
ELNAPOLTÁK A PRECEDENS ÉRTÉKŰ PERT
Zagyva Emma kártérítési pere januárban folytatódik – 1944/45-ös atrocitások
Tegnap tárgyalta a zombori bíróság Zagyva Mérey Emma kártérítési perét, amelyet édesapja kivégzése és családjának meghurcolása kapcsán indított. A zombori Mérey István szíjgyártó, nyerges és bőrdíszműves mestert 1944. december 11-én végezték ki, feleségét évekkel rá bebörtönözték. Lányuk Vajdaságban az elsők között kérte édesapja rehabilitálását, és ezt 2007. december 4-én ki is mondta a zombori bíróság. Példaértékű határozat született, a szerb állam először rehabilitált délvidéki magyar áldozatot.
Mérey Emma édesapja rehabilitálását követően kártérítési pert indított, ezt tárgyalta tegnap harmadízben a zombori bíróság. Az elnöklő bírónő közölte, hogy a felperes által benyújtott igazságügyi orvosszakértői vélemény még nem érkezett meg az alperes képviselőjéhez, illetve nem telt le az annak tudomásulvételéhez előírt 30 napos határidő, így bármilyen ítéletet is hozna, eljárási okokból az eleve érvénytelen lenne. A tárgyalást jövő év január tizedikére napolta el. A felperes jogi képviseletét a Trianon Múzeum Alapítvány által felkért zombori és magyarországi ügyvédi közösség látja el.
– A tízéves koromban elszenvedett trauma miatt pereltem be Szerbiát, kérem és követelem a kártérítést – nyilatkozta lapunknak Zagyva Emma. – Időközben ügyvédváltás történt, engem egészségügyileg és lelkileg is megviselt az élet, 78 éves vagyok, de bízom benne, hogy megélem ennek az átélt kálváriának a végét. Másokat is arra biztatok, tegyenek hozzám hasonlóan. Szerencsére nagyon sok segítséget kaptam az anyaországban és Vajdaságban is.
Cseresnyésné Kiss Magdolna, a Keskenyút Délvidék 1944-45 civil szervezet képviselője maga is érintett a rehabilitáció kérdésében a csatornaépítő verbászi Kiss József leszármazottjaként.
– Az én nagyapám is ott nyugszik a verbászi tömegsírban. Magyarországon élek, vagyoni kárpótlást nem kérek, de nagyapám rehabilitálását igen. Az elmúlt közel húsz évet arra áldoztam, hogy az áldozatoknak méltó emléket állítsunk, a tömegsírokat megjelöljük, és aki elindítja a rehabilitációs eljárást, azt támogassuk. Immár folyamatban van az első kárpótlási eljárás is, természetesen a szervezetünk ebben is Emma asszony mögé állt – nyilatkozta a felperest a tárgyalásra elkísérő Kiss Magdolna.
A bírósági tárgyalást követően a zombori Magyar Kaszinóban délvidéki civil szervezetek, túlélők és magyar áldozatok leszármazottai részvételével kerekasztal-beszélgetést tartottak. Dr. Szabó Pál Csaba történész, a Trianon Múzeum Alapítvány alapítója és vezetője elmondta, hogy november utolsó hetében többnapos rendezvényt tartanak Délvidéki Golgota elnevezéssel Budapesten, amelynek célja a méltó megemlékezés mellet a magyar politikum ráébresztése a délvidéki magyarokat ért tragédia súlyára.
Fekete J. József
Magyar Szó, 2011. november 5., 6. o.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése