Jó úton halad a rehabilitáció ügye

A rehabilitációs törvényjavaslat továbbra is megőrizte a vajdasági magyarság számára kedvező jellegét

A Szerbiai Képviselőház hétfőn megvitatta a rehabilitációs törvényjavaslatra benyújtott módosítási indítványokat. A parlamenti politikai pártok összesen 60 módosítási indítványt nyújtottak be, a szerb kormány ebből hármat fogadott el. Varga Lászlótól, a Vajdasági Magyar Szövetség parlamenti képviselőjétől megtudtuk, hogy a három módosítási indítvány egyike sem befolyásolja érdemben a törvényjavaslatot, az továbbra is megőrizte azon formáját, amely kedvező a vajdasági magyarságra nézve.
– Az egyik módosítási indítvány csupán átfogalmazza, nyelvileg módosítja azt a mondatot, amely arról szól, hogy két fajta rehabilitációs eljárás van: törvényi és bírósági úton történő. A másik arra a szakaszra vonatkozik, amelyben a nemzeti türelmetlenség keltése miatt elmarasztaltak rehabilitációjáról van szó. Az elfogadott indítvány értelmében ezeknek az embereknek az esetében akkor is járni fog a törvényi rehabilitáció, ha a nemzeti türelmetlenség keltését nemcsak szóbeli, hanem írásos úton is elkövették. A harmadik indítvány pedig arra vonatkozik, hogy az igazságügyi minisztériumnak ne csak a befejezett rehabilitációs eljárásokról kelljen honlapján nyilvántartást vezetnie, hanem a beadott kérelmekről is. Ez azért kedvező, mert ha valaki rendelkezik a rehabilitációs eljárást befolyásoló információval, akkor jó, ha láthatja, ki is indított ilyen eljárást – magyarázta Varga.

(Fotó: Molnár Edvárd)

A VMSZ képviselőjével folytatott beszélgetésből kiderült, hogy az el nem fogadott módosítási indítványok között jó néhány olyan volt, amely komolyan veszélyeztette volna a vajdasági magyarság érdekérvényesítését a rehabilitáció folyamatában. A Szerb Radikális Párt azt javasolta, hogy a törvényi rehabilitáció a kollektív bűnösség elve alapján a háborús bűnösöknek nyilvánítottak esetében ne járjon. Ez a csúrogi, zsablyai magyar civil lakosságot sújtó határozatokat érintette volna – magyarázta Varga.
– A Szerb Haladó Pártnak pedig olyan módosítási indítványa volt, hogy jogi személyek ne indíthassanak rehabilitációs eljárást. Ez ellehetetlenítette volna azt, hogy csoportos rehabilitációs eljárások induljanak úgy, hogy egy jogi személy felvállalja több ember ügyét. A haladóknak a kulcsfontosságú második szakaszra vonatkozólag is volt egy módosítási indítványa. Ez a szakasz az, amely a vagyon-visszaszármaztatási folyamatból törli a kollektív bűnösség elvét. Az SZHP módosítási indítványa abból indult ki, hogy aki a megszálló erők kötelékében szolgált, annak rehabilitációs eljárást kell indítania. A kormány szerencsére ezt is elutasította. Nagyon sok olyan módosítási indítvány volt, amely a rehabilitáltakat, illetve a hozzátartozóikat megillető kedvezményeket mérsékelte vagy törölte volna – összegezte Varga.
A jelenlegi tényállás alapján úgy tűnik, hogy a rehabilitációs törvény megtartja a magyar közösség számára kedvező formáját. Ugyanakkor tudni kell, hogy eljárási szempontból még van két lehetőség a módosításra. Varga elmondta, az egyik lehetőség az, hogy a szavazónapon a parlamenti többség támogatja valamelyik módosítási indítványt. Varga hozzátette, hogy ha a többség esetleg egy olyan indítványt kísérel meg elfogadni, amely a magyarság szempontjából kedvezőtlenül befolyásolná a jogszabályt, akkor a VMSZ képviselői nem fognak szavazni, és megakadályozzák a módosítást.
– Van egy olyan lehetőség is, hogy a benyújtott módosítási indítványokra vonatkozólag a képviselők javítást nyújtanak be, és így próbálják kieszközölni azok elfogadását. Erre az eshetőségre vonatkozólag is ugyanaz az állásfoglalásunk: semmit sem támogatunk, ami kedvezőtlen a magyarság számára – nyilatkozta Varga.
Kérdésünkre, hogy milyen a közhangulat a jogszabályt illetően, a VMSZ képviselője közölte, hogy nem kellett ellenállással szembesülniük. Azok, akik két hónappal ezelőtt annyira hangosan ellenezték a jogszabályt, mostanra megértették, hogy módosítaniuk kell álláspontjukat, és úgy kell elfogadniuk a jogszabályt, ahogyan annak bizonyos részeit a VMSZ képviselői az igazságügyi minisztériummal közösen megfogalmazták – emelte ki Varga.
Pillanatnyilag úgy tűnik, hogy a parlament következő hétfőn, december 5-én, fog szavazni a rehabilitációs törvényről.

Pesevszki Evelyn
Magyar Szó, 2011. november 29., 1. és 4. o.

Hozzászólások (20):
http://magyarszo.com/fex.page:2011-11-29_Jo_uton_halad_a_rehabilitacio_ugye?start=0

kontra_pista
2011. november 29. 11:39 | #20
A MPSZ ebben a témában sem tehet semmit, de marad azok ócsárolása, akik poziciójuk és tudásuk áltak lépésről-lépesre harcolnak a számunkra is megfelelő restuticiós törvény megvalósításáért. Az egész akció nem más, mint Rácz Szabó- féle készülődés a választásokra ?

BudaiZs1
2011. november 29. 11:22 | #19
Rácz Szabónak pedig tudnia kéne, hogy az LDP-ek segítették ki a kormányt , mert a VMSZ-es képviselők nem szavazták meg a törvényt. Máskor figyeljen oda, hogy mit ír mielőtt kukuríkol.

ajant
2011. november 29. 09:41 | #18
http://www.vajma.info/cikk/tukor/4554/Reagalasok-a-rehabilitalasi-torveny-javaslatara.html
A rehabilitálási törvénytervezet nem megnyugtató

Alapszabályunk értelmében, civil szervezetünk védnökséget vállalt a határainkon kívül élő nemzeti közösségeink jogainak védelme felett. Nos, ennek szellemében, átnéztem a „Keskenyút” portálon már olvasható, magyar nyelvű, tárgyi (rehabilitálási – B. A. megj.) törvénytervezetet, amelyről a Szerb Köztársaság Parlamentje a közeli napokban, december 1-én, vagy 2-án szavaz. Nem tudom, hogy a fordítás az eredeti változatról készült-e (amiről Varga László VMSZ képviselő úgy beszélt, hogy csak az elfogadható!), vagy már egy módosított változat. Akárhogy is legyen, a magyarra fordított törvénytervezet, ebben a formában, a Szerb Köztársaságban élő magyar közösségünk és a Nemzet egésze számára életveszélyes, elfogadhatatlan lenne.
A törvény tárgyát tárgyaló 1., 2. és 5. szakaszok tartalmát – minden ellenkező véleménnyel szemben – egyáltalán nem látom megnyugtatónak.
Idézem:
1. szakasz: „Rehabilitációra nincs joguk azon személyeknek, akik a II. Világháború idején a megszálló fegyveres erők és a quisling (értsd: megszállókkal együttműködő hazaáruló) formációk tagjaként Szerbiai Köztársaság területén fegyveres összetűzésekben vesztették életüket.”
2. szakasz, 1. bek.: „Nem rehabilitálhatók és nincs joguk az elkobzott vagyon visszaszármaztatására az erről hozott törvény 2. szakasza értelmében („Službeni glasnik RS”, 72/11-es szám) a megszálló erők tagjainak, akik a II. Világháború alatt megszállták Szerbiai Köztársaság területének részeit, továbbá a quisling formációk tagjainak, ha háborús bűnöket követtek el, illetve részt vettek azok végrehajtásában.
Ennek a szakasznak az 1. bek. leírt személynek, illetve az elkobzott vagyon visszaszármaztatásáról és a kártalanításról szóló törvény 5. szakasz, 3. bek. 3) pontjában („Službeni glasnik RS”, 72/11-es szám) leírt személynek tekintendő:
1) minden olyan személy, akit a katonai bíróság, vagy a Jugoszláv Népfelszabadító Bizottság ellenőrzése alatt lévő más szerv döntésével a meghatározott település felszabadításának napjától számítva háborús bűnösnek, illetve háborús bűncselekmény résztvevőjének nyilvánítottak”.
Kérdezem:
1. A SAS behívókkal kötelezően behívott magyar fiatalok ügyében ki fogja eldönteni, hogy a partizánok elleni hadiparancs keretében, katonaként, vagy hazaárulóként vesztette életét?
2. 1941-44 között Magyarország nemzetközi egyezmény keretében kapta vissza a délvidéki területeit, ezért tisztázandó, kit tekint a törvény megszállónak és az azokkal együttműködő hazaárulóknak.
3. A 2. szakasz 1) bek. szerint a népírtás bűnét elkövető Jugoszláv Népfelszabadító Bizottság, illetve az ellenőrzése alatt lévő más szervek és a rögtön-ítélő Katonai Bírósági ítélete már alkalmas lehetne bármely magyar személy háborús bűnössé nyilvánítására?
4. A törvényes rehabilitációról szóló 5. szakasz 1. bekezdése ellentmond a 2. szakasz 1. bekezdésének, amikor törvényes rehabilitációt ígér az 1. bek. 1. és 2. pontjában megjelölt azon személyeknek, „akiknek a jogait és szabadságát e törvény életbe léptetésének napjáig bírósági vagy adminisztratív határozat nélkül sértették meg”.
A fentiek – álláspontom szerint - olyan tetszőlegesen értelmezhető, gumi-jogszabályok, amelyek továbbra is alkalmasak a kisebbségben élő magyar közösség kollektív bűnösség alapján történő elmarasztalására, az 1944-45 folyamán, a magyar közösség ellen elkövetett bűnök elfedésére, soha meg nem történtté maszatolására. Ezért, mind a már megszavazott, vagyon-visszaszármaztatási és kárpótlási törvény, mind a rehabilitációs törvény-tervezet a szerbiai magyar nemzeti közösség végleges jogfosztását, vagyonvesztését eredményezné, ezért elfogadhatatlan.
Ragaszkodni kell ahhoz, hogy bizonyítási kényszer, amit kizárólag pártatlan nyomozati cselekményen alapuló, polgári bírósági ítélettel zárható le, a Szerb Államot terhelje, ennek hiányában minden más, a 2. szakasz 1. bekezdésében említett ítélet törvénytelennek és semmisnek tekintendő! Ha ezen törvények visszavonása nem történik meg, a Magyar Köztársaság Kormányának le kell vonnia a megfelelő következtetéseket.
A f .év november 11-én, szervezetünk által kiadott Memorandum és a délvidéki, civil szervezetek és négy politikai párt aláírásával november 15-én kiadott Közlemény szellemében kérem, hogy, ha a fenti megállapításaim jogilag nem állnának helyt, vezessenek rá a tévedésemre. Ez számunkra is megnyugvást eredményezne.
Budapest, 2011. november 28.
Éhn József
Társaság a Kárpát-medence Magyarságáért közhasznú, civil szervezet elnöke

angyalka
2011. november 29. 08:40 | #17
#15 ? Azzal, hogy sérteget, még a kimondott tények semmit se változnak, mint ön se.

Csipak.Tibor
2011. november 29. 08:34 | #16
A hasamat fogtak a röhejtől amikor tegnap a parlamenti TV közvetétésben alkalmam volt látni a ZES-es Meho Omerovic küldöttet.Nyiltan elmondta, hogy egyik megtett javaslatának semmi köze sem volt az élethez ő azonban mégis megirta és benyújtotta a kormánynak gondolva, hogy úgysem fogadja el és láss csodát, a kormány simán elfogadta a viccnek szánt javaslatot.Ezt a javaslatát Meho Omerovic a tegnapi parlamenti ülésen nyiltan visszavonta!!A jó kérdés: ki itt a hülye?A kormány aki a vicces javaslatokat simán elfogadja?A ZES-es parlamenti képviselő aki viccelődni jár be a parlamentbe? Avagy a balga szavazó aki ilyen parlamenti képviselőket juttat be? Nyilvánvalóan mi vagyunk a leghülyébbek, hogy egyáltalán eltűrjük azt, hogy ilyenek vezessék az országot mint amilyenek!A példa ezt ékesen bizonyitja, sajnos!

Kemeny.Istvan
2011. november 29. 08:09 | #15
Angyalka a következtetés nem az Ön erős oldala. A tények attól még tények maradnak, hogy a tájékozatlan emberek nem ismerik őket, vagy pedig megkísérelik elferdíteni azokat!

Icus
2011. november 29. 07:57 | #14
Kedves polgártársak! Ne dobáljanak tücsköt bogarat egymásra meg főleg ne hazudozzanak és fogadják el azt a tényt ,hogy Srbijában csakis EUs nyomásra tették napirendre a felmerült Restituciós és Rehabilitációs törvények elfogadását.Tehát minden párt ludas abban,hogy e kérdéseket nem tették napirendre.1989-óta fennál ezen kérdések rendezése ,ma meg már napokon belül 2012-őt irunk.azóta elmult 23-év és nagyon sok ember megöregedett-meghalt aki a témában érdekelt lett volna,akik tudtak volna mit kezdeni saját vagyonukkal a boldogulás reményében .De ezeket az eszközöket nem voltak képesek elismerni a privatizáció folyamatában ,inkább fondorlatos (kriminális)módon zsebre vágták arra nem érdemes emberek.És csodálkozunk azon ,hogy hol tart a gazdaság és az emberi értékrend.

angyalka
2011. november 29. 07:48 | #13
#12...A tudatos hazudozás vajon nemzetárulásnak számít?
Ha igen, akkor ön se különb a Deákné vásznánál, amit lentebb többször be is vallott.

Kemeny.Istvan
2011. november 29. 07:14 | #12
#10 - "A VMSZ már megszavazta a vagyon-visszaszármaztatási törvényt.
A fejemet rá, hogy megszavazza a rehabilitációs törvényt is.
Ez a két törvény pedig örökre megmarad.

Már csak egy kérdés maradt hátra:
Vajon ez, nemzetárulásnak számít? "
Jó a kérdésed röszi, de módosítsunk rajta egy kicsit. A tudatos hazudozás vajon nemzetárulásnak számít? Honnan szeded azt, hogy a restitúciós törvényt megszavazta a VMSZ? A VMSZ tudomásom szerint nem szavazta meg ezt a törvényt, sőt még kérte az államelnökünket is, hogy ne írja alá, majd később amikor Tadity mégis aláírta, akkor az alkotmánybíróságnál is indítványozta annak a hatályon kívül helyezését. Nemrégen történtek ezek az események, hogyan lehet őket ennyire elfelejteni?

Kemeny.Istvan
2011. november 29. 07:03 | #11
#9 – Sajnálom, de ha Ön még mindig a macskánál tart, akkor túlbecsültem a logikai tudását. A valószínűség nem bizonyítja a tény létezését, de a valószerűtlenség még kevésbé!
Valószerűtlennek tűnik, hogy a vagyon-visszaszármaztatási eljárásban az illetékesek figyelmen kívül hagyják majd a rehabilitációs törvény rendelkezéseit, de megtörténhet, mint ahogyan már megtörtént, hogy ártatlanokat is elítéltek. Nem is kell messzire mennünk. Bizonyosan hallott már a móri bankrablásról, na meg arról is, hogy Kaiser Edét jogerősen elítélték ezért a bűncselekményért és csak véletlenül derült ki évekkel később, hogy mások a tettesek. Mindebből viszont olyan következtetést levonni butaság lenne, hogy általában Magyarországon az ártatlan embereket ítéli el a bíróság. Ködös feltételezésekkel riogatni nemzettársainkat pedig egyenesen bűn! Még akkor is bűn, ha azt egy kis pártocska jobb választási eredményének az érdekében teszi!

Racz_Szabo_Laszlo
2011. november 29. 06:44 | #10
Mit is értettek meg azok, akik eddig ellenezték a jogszabályt? Azt, hogy nekik mégiscsak megfelel ez a törvény, mert megmarad a magyarok és a németek megbélyegzése, de most egy új törvényben véglegesítve a kollektív bűnösség alkalmazásával.
Varga már sokadszorra mondja, hogy megoldódott a vajdasági magyarság megbélyegzésének kérdése, meg, hogy a rehabilitációs törvény mindent megold.
Ezekkel a kijelentésekkel csak egy baj van, hogy nem fedik az igazságot.
Mi az igazság?
Az, hogy a Magyar Koalícióból kikerült 4 parlamenti képviselő, amellett ágál és szavaz, hogy a törvényekben benne maradjon a kollektív bűnösség elve. Azon már nem is csodálkozom, hogy ugyanakkor azt próbálják bemagyarázni, hogy így jó nekünk.

Valójában, a két törvény összefüggésben van, ami ugyancsak elfogadhatatlan. elfogadhatatlan az is, hogy mindkettő tartalmazza a kollektív bűnösség elvét, a nemzeti alapon történő megkülönböztetést. Ez a törvény szentesíti azt az elvet is, miszerint vannak elsőrendű meg másodrendű polgárok. Igaz, ezt már az alkotmányban is rögzítették.

1. a vagyon-visszaszármaztatásnak semmi köze sem lehet a (háborós)bűnökhöz. A második világháború után nyilvános bírósági eljárásban elítélt fasisztáktól, a Hágában elítélt háborús bűnösöktől se vették el a vagyont, csak úgy számolatlanul, azaz sehogyan sem. Akkor a magyarokat miért kezelik másként? Ez a kollektív bűnösség elve, amely mindörökre megbélyegez minden magyart. A legrosszabb az, hogy ha a 4 „magyar” képviselő rászavaz a törvényre, akkor soha többé nem mossuk le magunkról a ránk rakott mocskot, mert mindig érv lesz, hogy „mit akarunk, a magyar képviselők is egyeztek”.
Egyébként, az anyagi felelősséget is meg lehet állapítani, de az kártérítési eljáráshoz tartozik.
2. a rehabilitációs törvényben is benne maradt pl. az a rész, hogy „akik önként csatlakoztak a megszálló csapatokhoz”
ez is felvet legalább 2 kérdést:
a) megszálló csapat, hadsereg? Mit is szállt meg, melyik hadsereg?
b) ki az önkéntes? Pl. önkéntes-e az, akinek minden éjjel verték az ablakát a behívóparancs miatt (a nem régi polgárháborúban) és a végén elment a frontra „önkéntesen”, csak ne bántsák a családját.
Ezt kell, majd bizonyítani a II. világháborúval kapcsolatban?

Egy a biztos, hogy sok magyarnak nem lesz joga a saját vagyonához.
Pl. sok olyan esetről tudunk, amelyekben előbb végezték ki az embereket és utána gyártották le „bírósági ítéletet”. Velük mi lesz? Ezt hogyan lehet bizonyítani?

3. Mikor tárgyalják már a partizánok bűntetteit?
A napnál is világosabb, hogy 44/45-ben nem bosszúhadjárat folyt, hanem előre megtervezett népirtás, amelyben a magyarokat és a németeket pusztították ki számolatlanul és rabolták el a vagyonukat Titó engedélyével. Azt is tudjuk, hogy ki készítette a tervet, milyen szerepe volt a FEKETE KÉZ terror szervezetben, amelyik meggyilkolta Szarajevóban a trónörököst. Tudjuk, hogy a terrorszervezet tagjai közül kik kaptak magas állami kitüntetéseket, sőt Nóbel Díjat is.

A valódi bűnösök régen elszeleltek, mire a vörösök megérkeztek, csak azok maradtak, akik nem tettek semmit, akik ártatlanok voltak és ezért nem féltek a megtorlástól. Sokak a kiirtottak közül nem csak nem tettek semmi rosszat, hanem segítettek, embereket mentettek meg. A rengeteg gyerk áldozatról is beszélni kellene. Ők miért érdemeltek halált a békeidőben?

A rehabilitáció csak arról szólhat, hogy akiket az 1944/45-ös népirtásban meggyilkoltak, elítéltek, elüldöztek, azokat automatikusan ártatlanoknak kell nyilvánít a törvény erejével. A vagyon pedig sérthetetlen és a visszaszármaztatás nem függhet semmi mástól, csak attól, hogy abban az időben volt a jogos tulajdonos.

http://www.mpsz.net/index.php?option=com_content&view=article&id=512:a-delvideki-mpsz-koezlemenye-a-szerbiai-restitucios-es-rehabilitacios-toervennyel-kapcsolatban&catid=1:friss-hirek&Itemid=54
A VMSZ már megszavazta a vagyon-visszaszármaztatási törvényt.
A fejemet rá, hogy megszavazza a rehabilitációs törvényt is.
Ez a két törvény pedig örökre megmarad.

Már csak egy kérdés maradt hátra:
Vajon ez, nemzetárulásnak számít?

penge
2011. november 28. 22:01 | #9
..... holnap visszatérek a témához ......addig is fenntartva a 6-osban leirt véleményem ....különös tekintettel a macskákra vonatkoztatva ........a sajtó és szólásszabadság vmsznt-s értelmezési módjairól és mércéiröl .....az érdekvédelmi kereskedökröl........pedig majd a választópolgárok fognak az urnák elött itéletet mondani..........!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!

Kemeny.Istvan
2011. november 28. 21:43 | #8
A szólásszabadságot nem kell a maflasági szabadsággal keverni.

penge
2011. november 28. 21:41 | #7
....hát igen ...a macska ....az egér ....és a moderátor ......meghatározó szerepet képesek betölteni ......a szólásszabadság tekintetében is ......

Kemeny.Istvan
2011. november 28. 20:57 | #5
Igaza van penge. Akkor nem leszünk háborús bűnösök, ha a rehabilitációs törvényt így, ebben a formában elfogadják. Valóban nem szerencsés megoldás, hogy a két törvény némileg nincs egymással öszhangban, de ez Szerbiában egyáltalán nem szokatlan jelenség. Nálunk még a törvényeket is képesek felülírni rendeletekkel. Szerbia Képviselőháza pedig ha csak teheti alkotmányellenes büdzsét szavaz meg. Politikai vakság azt feltételezni, hogy a restituciós törvény vitája után azt a törvényt Szerbia megváltoztathatja. Legalább olyan hülyeség ez, mint azt elvárni, hogy december 9-ig elismerjük Kosovót. Ilyen országban élünk sajnos, de büszke vagyok a VMSZ képviselőire, hogy mégis elérik a vajdasági magyarok érdekében, hogy az őseink elkobzott vagyonát visszakapják a jogfosztott utódaik. A macska színe nem érdekes, az a fontos, hogy megfogja az egeret! Lényegtelen, hogy melyik törvény alapján kapnak kártérítést a honfitársaim. Az a fontos, hogy ők is kapjanak, ne pedig csak a szerbek!

penge
2011. november 28. 20:36 | #4
.......igen 2-es , nagy és vastag börrel.....

penge
2011. november 28. 20:34 | #3
....na és akkor ha ezt elfogadják , akkor NEM LESZÜNK HÁBORUS BÜNÖSÖK..??....mert a restituciós törvény errevonatkozó szakasza változatlan formában továbbra is megmarad .........!!!!!!!! ........jogászuraim .....mondjonak már nekem olyan példákad a nagyvilágból , ahol is egyik törvény " átnyul " a másik törvénybe ...és azáltal rendezi annak egyes szakaszait .......na ne már .......!!!!!! ........ki és kit hülyit már megint ........?!??!???!!!!!!!!!!!!!!!! ......és mi ezzel a valós célja ???????!!!!!!!!!!!!!!!!

tucsok
2011. november 28. 19:44 | #2
Nagy arc ez a Varga gyerek.

Kemeny.Istvan
2011. november 28. 19:18 | #1
Ez egy jó hír, csak maradjon is meg így, ilyen formában a törvényjavaslat!