Első magyar Természetvédelmi Törvény (Prvi
mađarski Zakon o zaštiti prirode
/ The First Nature Conservation Law in Hungary
Kaán Károly (1867. július 12., Nagykanizsa – 1940.
január 28., Budapest), a magyar természetvédelem megalapítója szívós előkészítő munkájának eredményeként 1935-ben megszületett Magyarország megváltozott természetföldrajzi viszonyainak megfelelő, második korszerű polgári erdőtörvénye, egyben az első magyar természetvédelmi
törvény is.
Az 1935. évi IV. törvénycikk
meghatározza a védett természeti területeken, illetve védett fajokkal
kapcsolatos tiltott tevékenységek (pl. pusztítás, rongálás), illetőleg
engedélyköteles beavatkozások (pl. üzem, épület létrehozása) körét, továbbá a
magántulajdonban álló védett természeti területeken található természeti
értékek jogállását, valamint a kártalanítás és a kisajátítási szabályokat.
Rendelkezett a védetté nyilvánítási eljárás fontosabb elemeiről és a
természetvédelmi igazgatási rendszerről. A természetvédelmi előírások
megszegését kihágásként büntette. Életre hívta az Országos Természetvédelmi
Tanácsot, amelynek javaslata alapján a földművelésügyi miniszter – más
tárcákkal egyetértésben – természetvédelmi területeket és tájvédelmi körzeteket
létesíthetett.
Kaán Károly mellszobra, Mezőtúr
Alkotó: Győrfi Sándor
A
malária elleni küzdelem világnapja (Dan borbe protiv malarije
/ World Malaria Day: Winning the fight against malaria)
Április 25-én tartják
2007 óta a malária elleni küzdelem világnapját. Célja a figyelemfelkeltés,
megelőző
intézkedésekkel ugyanis százezrek életét lehetne megmenteni.
Világszerte 230-240 millió ember betegszik meg évente maláriában, s az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) szerint 850 ezer, más adatok szerint egymilliónál is több embert, főleg gyermeket öl meg a betegség. Ez elfogadhatatlanul sok áldozat, főként mivel a malária megelőzhető és gyógyítható.
A maláriát, avagy váltólázat paraziták okozzák, amelyeket szúnyogok terjesztenek emberről-emberre. A maláriaparaziták öt ismert törzse közül a Plasmodium falciparum a leginkább halálos, évente több százmillió maláriás esetért felel világszerte. A malária parazitájának emberre legveszélyesebb törzse – átlépve a fajok közti határt – a gorillákról kerülhetett át az emberre. Londoni kutatók szerint régebb óta létezik a Földön a malária, mint azt korábban feltételezték. Tavaly megjelent tanulmányuk megállapítja: a trópusi betegség Afrikából származik, és már akkor elterjedt volt, amikor a modern ember 60-80 ezer ével ezelőtt elhagyta a kontinenst.
Világszerte 230-240 millió ember betegszik meg évente maláriában, s az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) szerint 850 ezer, más adatok szerint egymilliónál is több embert, főleg gyermeket öl meg a betegség. Ez elfogadhatatlanul sok áldozat, főként mivel a malária megelőzhető és gyógyítható.
A maláriát, avagy váltólázat paraziták okozzák, amelyeket szúnyogok terjesztenek emberről-emberre. A maláriaparaziták öt ismert törzse közül a Plasmodium falciparum a leginkább halálos, évente több százmillió maláriás esetért felel világszerte. A malária parazitájának emberre legveszélyesebb törzse – átlépve a fajok közti határt – a gorillákról kerülhetett át az emberre. Londoni kutatók szerint régebb óta létezik a Földön a malária, mint azt korábban feltételezték. Tavaly megjelent tanulmányuk megállapítja: a trópusi betegség Afrikából származik, és már akkor elterjedt volt, amikor a modern ember 60-80 ezer ével ezelőtt elhagyta a kontinenst.
Becslések szerint 2010-ben 216 millió ember betegedett meg maláriában,
akik közül 655,000 elhaláloztak. A halálesetek 81%-a Afrikában volt.
Világszerte a betegség áldozatainak 86%-a az 5 éven aluli gyermekek közül
került
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése