Április 30.

A dzsessz világnapja [Međunarodni (Svetski) dan džeza / International Jazz Day)

Először ünnepli a világ április 30-át a dzsessz világnapjaként.
Az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete, az UNESCO 2011. évi közgyűlésén döntött úgy, hogy a dzsessz világnapjává nyilvánítja április 30-át. Az Egyesült Államokban 2001 óta tartott Jazz Appreciation Month (a dzsessz megbecsülésének hónapja) utolsó napjára eső ünnep célja, hogy felhívja a figyelmet a dzsessz értékeire, az oktatást, a népek közötti békét, egységet, párbeszédet és együttműködést segítő erejére.
Mint Irina Bokova, az UNESCO főigazgatója fogalmazott, ezen a napon egy olyan zenei formát ünnepelhetünk, amely a szabadság, az egyéniség és a sokszínűség univerzális nyelvévé vált. A dzsessz ráadásul a zene minden területén új lehetőségeket nyitott.
A világnap alkalmából koncerteket és workshopokat rendeznek többek között Párizsban, New Yorkban és New Orleansban is. A fellépők között olyan prominens dzsesszzenészek szerepelnek, mint Herbie Hancock, az UNESCO jószolgálati követe, Marcus Miller, Barbara Hendricks és Hugh Masekela.
Magyarországon, ahol a Magyar Jazz Ünnepe és a Magyar Jazz Napja élő hagyomány, a budapesti Millenárison található Európa Pontban a kiváló zongorista-zeneszerző, Oláh Kálmán ad koncertet hétfőn este nyolc órától.
Pallai Péter, aki a londoni Magyar Kulturális Központ dzsesszprogramjainak kurátora, az MTI-nek nyilatkozva rendkívül örvendetesnek nevezte, hogy a világszervezet is hajlandó a műfaj értékeire felhívni a figyelmet. „Gyanítom, hogy ebben szerepet játszott az UNESCO közgyűlésének magyar elnöke, Bogyay Katalin is, aki nemcsak londoni munkánkban, hanem általában is segítette a magyar dzsesszmuzsikusok ügyét” – jegyezte meg.
Pallai Péter szerint az, hogy a műfaj világnapot kapott, azért is fontos, mert mára a dzsessz intellektualizálódott, kisebbségi műfajjá vált és a sokkal kevésbé tud megélni, mint amikor még tánczeneként alkalmazták egyes irányzatait.
A figyelemfelhívás arra helyezi a súlyt, hogy a dzsessz a kulturális örökségünk fontos részévé vált és ez rangot ad a műfajnak – mutatott rá Pallai Péter, megjegyezve, hogy Herbie Hancock, aki a világnap alkalmából kezdi meg turnéját, egyike azoknak, akiket a könnyebb műfajok rajongói is nagyon szeretnek, kiváló muzsikus.
Nem véletlen, hogy a nácizmus és a sztálinizmus egyaránt felforgató zenének, tiltott gyümölcsnek tartotta a dzsesszt, mert egy improvizáción alapuló művészet a szabadság zenéje. (MTI)

A magyar katonazene napja (Dan mađarske vojne muzike / The Day of the Hungaian Military Music)

2003-től kezdve ápilis 30-án, Lehár Ferenc születésnapján, ünneplik meg a Magyar Katonazene Napját, amely ünnepségsorozat egyben a Magyar Honvédség katonazenekarainak fegyvernemi napja is.
Ezen a napon, amely a világhírű operett komponista és kiváló katonakarmester Lehár Ferenc születésének évfordulójáról emlékeznek meg, a szakma tiszteleg a magyar katonazene sok száz éves története valamint a múlt és jelen katonazenészei előtt. Ekkor kerül sor a katonazenészek megbecsülését jelentő kitüntetések és ajándékok átadására.

A méhek napja (Dan pčela / Honey Bee Day)

Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) kezdeményezésére 1994-től minden év április 30-án ünnepelik Magyarországon a Méhek Napját, amikor a méhek természetben betöltött szerepére, és a méz, valamint a méhészeti termékek jótékony hatásaira hívják fel a figyelmet. Mivel sajnálatos módon alacsony a mézfogyasztás, a program nem titkolt célja a méz és a méhészeti termékek megismertetése és megkedveltetése. E napon országszerte mézkóstolókkal, kiállításokkal, filmvetítéssel, játszóházzal várják a méhészek az érdeklődőket.

A Méhek Napja alkalmából a méhek védelmének fontosságára is felhívják a figyelmet, hiszen a méhek megporzó munkája nélkül nem lenne élet a Földön. Ezért kell óvni őket: ilyentájt, amikor virágoznak gyümölcsfák a keretekben, kérünk mindenkit, fokozottan kell gondolni a méhek védelmére, és nappal, amikor a méhek aktívak, ne permetezzünk semmilyen vegyszerrel.