Pásztor István mondjon le!

Kisebbségjogi jegyzet

A hvg.hu 2012. január 11-én írta meg, hogy Schmitt Pál magyar köztársasági elnök 1992-es, 215 oldalas disszertációjának mintegy 180 oldala a bolgár Nikolaj Georgiev francia nyelvű munkájának többnyire szó szerinti fordítása és átvétele. A dolgozatot vizsgáló bizottság egy jelentése szerint „Schmitt doktori dolgozata jelentős részét másolta, a forrásokat nem megfelelően jelölte meg”. Schmitt Pál időközben – s ez a javára legyen mondva – az eset miatt április 2-án a parlamentben napirend előtti felszólalásában lemondott elnöki mandátumáról.
Pásztor István a VMSZ vezetőinek kíséretében vasárnap (2012. április 15-én) Belgrádban átadta az elnökválasztását támogató aláírásokat – közli az április 16-i Magyar Szó, a pártelnök számára a fejléc alatt fenntartott helyen. Az elnökjelölt az újságíróknak elmondta, hogy jelölését 12 963 polgár támogatta.
Mi köze van e két események egymáshoz?
A válasz a http://vmszfail.blogspot.com/ honlapon található, amely részletesen beszámol arról, hogy a szabadkai Kerületi Bíróság ítélete szerint Pásztort egy 1999-ben történt eset miatt felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték.
– A baleset 1999. április 13-án történt, Pásztor István Csantavér felé haladva, nem az útviszonyoknak megfelelően és a megengedettnél gyorsabban hajtotta gépkocsiját. A Višnjevac előtti kanyarban, egy előtte haladó kombit előzve frontálisan összeütközött a vele szemben szabályosan közeledő személyautóval. A balesetben a helyszínen életét vesztette a gépkocsit vezető Krizsán Imre (1929), a mellette ülő felesége, Krizsán Zorica pedig súlyos sérüléseket szenvedett.
A tragikus baleset okozóját, a közlekedésbiztonság ellen elkövetett bűncselekmény vádjával, a bíróság 2003-ban első fokon felfüggesztett tíz hónapos szabadságvesztésre, majd a fellebbezést követően, másodfokon egy évre felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte. (Itt is a kettős mérce működött volna? – B. A. meg.) A következő választások után viszont újraválasztották és újból eminens tartományi miniszter lett – olvasható a honlapon.
A baleset idején Pásztor szövetségi és tartományi képviselő volt (2000-ig), 2000-2004-között pedig alelnöke volt a tartományi Végrehajtó Tanácsnak és egyben a tartományi privatizációs miniszteri posztot is betöltötte.
Érdekes, hogy bár a baleset 1999 áprilisában történt, ellene csak 2001. júliusában emeltek vádat „a tömegközlekedésben elkövetett súlyos bűncselekmény címén”. A 2003-ban meghozott ítéletig évente csupán egy tárgyalást tartott a bíróság (!). Bár e történet ismert szinte minden kollégája és párttársa előtt a Vajdasági Végrehajtó Tanácsban, közülük senki sem kérte a lemondását és senki sem beszélt erről nyilvánosan – írja a honlap. Kérni kellett volna a lemondását, és nem önként távoznia?
A történethez tartozik az is, hogy Stevan Bakalov, a korábbi mezőgazdasági és vízgazdálkodási miniszter – Dragan Veselinov sofőrjét, 2006-ban öt év letöltendő börtönbüntetésre ítélték „a tömegközlekedésben elkövetett súlyos bűncselekmény” miatt. Bakalovot azzal vádolták, hogy Belgrád belvárosában egy közlekedési balesetben, 2003. április 15-én, megölte Katarina Marićot. Veselinov, aki a baleset idején a gépkocsiban tartózkodott, de nem ő vezette a járművet, a közvélemény nyomásának ellenére, másfél hónapig még dacosan tisztségében maradt ugyan, majd (2003. május 29-én) – a halálos gázolás miatt – lemondott.
– A legjobban az fáj, hogy a tragikus balesetet követően (Pásztor – B. A. meg.) nem tanúsított semmilyen megbánást, fel sem hívott bennünket, nem nyilvánított részvétet a családnak, csak a bírósági tárgyaláson találkoztunk először személyesen, ahol ártatlannak mondta magát – mondták a lezárult bírósági per kapcsán az újságíróknak, a balesetben szörnyethalt csantavéri Krizsán Imre fia és lánya.
A VMSZ fail blog szerint Mirko Bajić, a Népi Demokrata Párt körzeti bizottságának elnöke az eset kapcsán sajtótájékoztatót szervezett, amelyen kiemelte, hogy „pártja jogsegélyszolgálata segíteni fogja Krizsánékat abban, hogy elindíthassák a perújrafelvételt”.
A honlapon közzétett szövegből azonban sajnos nem tűnik ki, hogy a sajtókonferencia mikor volt, hogy sor került-e a perújításra és milyen eredménnyel. Ez azonban mit sem változtat a tényen, hogy Pásztor István – az idézett írások szerint – halálos kimenetelű közlekedési balesetet okozott, amiről bírósági ítélet is van. Ez bizony sokkal súlyosabb bűncselekmény, mint Schmitt Pál volt magyar köztársasági elnök vélt vagy valós plagizálása, aki lemondásával igazolta, hogy az erkölcsös emberek közé tartozik.
Ilyen súlyos baleset előidézése miatt a világ bármelyik, önmagát demokratikusnak nevező országában az elkövetőnek távozni kell a közéletből. Még ha annyira tetszik is neki a közszereplés és a – nem kevés számú és jól jövedelmező – tisztség, mint Pásztor Istvánnak.
Tudta-e a 12 963 polgár, hogy kinek az elnökké jelölését támogatta?
Ami késik, nem múlik – tartja a magyar közmondás. A közvélemény nem felejt...

Bozóki Antal
Újvidék, 2012. április 17.