Augusztus 1.

Az anyatejes táplálás (szoptatás) világnapja (Svetski dan dojenja / World Breast-Feeding Day)

 

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 1993-ban nyilvánította augusztus 1-jét az anyatej és a szoptatás világnapjává, az azt követő napokat pedig anyatejes világhétté.
Az idei, XX. világhét központi témájaként a csecsemők és kisgyermekek táplálásáról 10 évvel ezelőtt elfogadott stratégia megvalósítását tekintik át.
A világon évente több millió csecsemő hal meg, illetve válik nyomorékká, mert nem jut anyatejhez, sok országban mégis mind kevesebb nő szoptatja gyermekét. Az Egészségügyi Világszervezet és az ENSZ Gyermekalapja, az UNICEF ezért átfogó programot indított a csecsemők egészséges táplálásának propagálására. Az anyatejben olyan, semmi mással nem pótolható anyagok találhatók, amelyek védettséget nyújtanak a fertőzésekkel szemben, erősítik az immunrendszert, a szoptatás egyúttal – ez kevésbé ismert – az anyának is jót tesz, mert csökkenti a mellrák kialakulásának kockázatát. A kutatások azt tartják a legegészségesebbnek, ha a csecsemők féléves korukig csak anyatejet kapnak. A WHO ajánlása szerint a szoptatás legalább kétéves korig javasolt, de ideális esetben addig folytatódik, amíg a kisbaba magától abba nem hagyja. A társadalmi felelősségvállalás jegyében arra kérik az anyákat, hogy a feleslegessé váló anyatejet a védőnők segítségével juttassák el azoknak, akik – rajtuk kívül álló okokból – nem tudják ily módon táplálni csecsemőjüket.
Magyarországon a Szoptatást Támogató Nemzeti Bizottság (SZTNB) célul tűzte ki, hogy az egészségügyi szakemberek és civil szervezetek tevékenységének összehangolásával a jövőben számottevően javítja a 6 hónapos korig kizárólag anyatejjel táplált csecsemők arányát. Ennek érdekében – az Európai Unió ajánlásaival összhangban – kezdeményezték a Bababarát Kórházak és Bababarát Területek kialakítását. A kezdeményezés lényege, hogy az anyát és újszülöttjét nyomós egészségügyi indok nélkül ne válasszák el egymástól, és biztosítsák a sikeres szoptatáshoz szükséges gyakorlati segítséget és tájékoztatást. Magyarországon jelenleg 16 Bababarát Kórház működik. A szoptatás kérdése a Közös kincsünk a gyermek Nemzeti Csecsemő- és Gyermek-egészségügyi Programban is kiemelt helyet kapott.

Indián asszony szoptatja kisfiát a brazíliai Tucuruiban.

Tucuri, 2004. június 17.
(MTI/EPA/Raimundo Paco)

A forint születésnapja [Rođendan (mađarske) forinte / The Hungarian Forint’s Birthday]

A ma használatos forint (HUF) 1946. augusztus 1-jén jelent meg a pénzforgalomban felváltva ezzel a hiperinflációs pengőt. A fedezet nélküli kibocsátás miatt a magyar pénzeszköz a II. világháború után addig sohasem látott mértékben értéktelenedett el: a pénzromlás mértékét 1946 márciusáig regisztrálták napi 20%-os árnövekedéssel, ezután azonban követhetetlenné vált a folyamat. A pengő teljesen elveszítette az értékét, tulajdonképpen percről percre nőtt az infláció, funkcióját nem tudta ellátni. A pengő szerepét a cserekereskedelem, az élelmiszer és a dollár vette át, így égető kérdéssé vált új, hiteles fizetőeszköz bevezetése. Augusztus elsején a papírpénzsorozatból csak a 10 és a 100 forintos címlet jelent meg, a 20 és az 50 forintos címlet pedig később került ki a nyomdából. Az új valuta bevetésekor 1 forint 0,07575 g színarannyal volt egymértékű.

Július 29.

A Tigris Nemzetközi Napja (Međunarodni dan tigra / International Tiger Day)

A 2010 óta megrendezett világnap célja felhívni a figyelmet a csíkos nagymacskákat fenyegető veszélyekre. A tigrisek valaha élt kilenc alfaja közül három már kihalt, és a megmaradt hat mindegyike veszélyeztetett. A nagymacskák védelmére a WWF két éve indított kampányt, amelynek fővédnöke Leonardo DiCaprio lett. 

A tigris a ma élő legnagyobb macskaféle, a felnőtt hím egyedek elérhetik a 300 kg-os súlyt és a 3 méteres hosszt is. Ezek a csodálatos nagymacskák egykor szinte egész Ázsia területén elterjedtek voltak, azonban mára alig több mint 3200 példány él vadon a távol-keleti országokban. Az élőhelyük zsugorodása és a kegyetlen orvvadászat miatt a tigriseket komoly veszély fenyegeti.