A nukleáris fegyverek betiltásáért folyó harc
világnapja (Hiroshima-Nagasaki Emléknap) (Svetski dan borbe za zabranu
nuklearnih opružja, Dan Hirošime / Hiroshima
Day – A Vigil Against Nuclear
Weapons)
E
napon arra emlékezik a világ, hogy 1945. augusztus 6-án dobták le Hirosimára az
amerikaiak az első atombombát. A hivatalos becslések
szerint 140 ezren vesztették életüket azonnal vagy néhány hónap
leforgása alatt az
akkor körülbelül 350 ezer lelket számláló japán városban. A robbanás körzetében
1,2 kilométeres sugarú körben minden a földdel vált egyenlővé. A hirosimai
emlékművön több mint 240 ezer név szerepel, a sugárfertőzések okozta
egészségkárosodás ugyanis a mai napig szedi áldozatait.
A képen Hirosima az atomtámadás után.
1947-ben létrehozták a Nemzetközi Atomenergia Bizottságot, amelynek a sugárzó anyagok, illetve feldolgozásuk ellenőrzése a feladata. 1970. március 5-én lépett hatályba az atomfegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló Atomsorompó Szerződés. 1996. szeptember 10-én fogadta el az ENSZ Közgyűlése az atomfegyver-kísérletek teljes tilalmáról rendelkező Átfogó Atomcsend Szerződést (CTBT), amelyet Magyarország az elsők között írt alá és ratifikált.
Két éve májusban az öt nukleáris nagyhatalom – az Egyesült Államok, Oroszország, Nagy-Britannia, Franciaország és Kína – nyilatkozatban erősítette meg eltökéltségét, hogy erőfeszítéseket tesz a nukleáris fegyverektől mentes világ megteremtésére, s tartja magát a kísérleti atomrobbantásokra kihirdetett moratóriumhoz.
Mindmáig erkölcsi és
egyéb dilemmák övezik az atombomba ledobásának szükségességét. Az egykori Béke-világtanács
elnöksége 1978. július 13-i moszkvai ülésén augusztus 6-át a nukleáris
fegyverek betiltásáért folyó harc világnapjává nyilvánította.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése