Ki
mond/nem mond igazat?
Elismerően szól Vajdaságról az
Európai Bizottság a Szerbiáról szóló jelentése, amelyet október 10-én hoznak
nyilvánosságra, „árulta el” október 8-án Bojan Pajtić tartományi kormányfő.
– Vajdaságról az okmány csak
szuperlatívuszokban beszél, főleg azokban a részekben, amelyekben a különféle
nemzeti közösségek önazonosságának megőrzéséről van szó – mondta Pajtić
újságíróknak Brüsszelben.
Hozzátette, hogy „az elmúlt
időszakban sikeresen rendezték a nemzeti kisebbségi problémákat, köszönhetően a
közösségek intézményei fejlődésének”. A kormányfő szerint ezt nagyra értékelik
Európában, amely ugyancsak sok nemzet együttélésének színhelye. Pajtić a Nyílt napok elnevezésű
hagyományos brüsszeli rendezvényen vesz részt (Brüsszel elismerően Vajdaságról,
http://www.vajma.info/cikk/vajdasag/14207/,
2012. október 8.).
Varga László, a a Vajdasági
Magyar Szövetség (VMSZ) köztársasági parlamenti képviselője, a képviselőház
Európai Integrációs Bizottsága elnökének helyettese, Pajtić nyilatkozatával
kapcsolatban a sajtónak elmondta:
– A vajdasági kormány elnöke Brüsszelben
azt nyilatkozta, hogy az országjelentés szuperlatívuszokban beszél Vajdaságról.
Nekem nem sikerült rábukkannom ezekre a szuperlatívuszokra. A jelentés néhány
helyen említi a tartományt. Egyrészről az etnikai viszonyokról beszél,
amelyeket kielégítőként értékel, másrészről pedig a kisebbségi
jogérvényesítésről tesz említést. Ennek vonatkozásában a jelentésben
megállapítják, hogy Vajdaság előbbre jár, mint Szerbia más részei. Egyébként
egyetlen olyan mondat nem szerepel a jelentésben, amely arról szólna, hogy
Vajdaság valamilyen szempontból kiemelkedő helyet töltene be Szerbia többi
részéhez képest az integrációs folyamatban – részletezte Varga (Elvárás a pénzelésről szóló törvény, Magyar Szó, 2012. október 11., 4. o.).
A két politikus nyilatkozata után egyáltalán nem világos, hogy most akkor
mit is mondott Vajdaságról,
hogyan értékelte az itteni etnikai viszonyokat az Európai Bizottság?
Az itteni magyar közösség egyik
legnagyobb problémája, hogy nem létezik egy olyan kisebbségkutató központ, amely
egyrészt figyelemmel kísérné az nemzeti viszonyok alakulását, külön pedig a
magyarok helyzetét a tartományban, másrészt pedig azt, hogy arról hogyan
vélekednek külföldön, vagy éppen belföldön.
A fenti nyilatkozatotok ugyanis olyan benyomást keltenek, hogy a
politikusok nyilatkozhatnak, amit csak akarnak, nem vagyunk felkészülve, sem
intézményileg, sem egyénileg arra, hogy mi is írnak, mondanak rólunk. Ez egyúttal
a vajdasági magyar nyelvű tájékoztatást is minősíti.
Kisebbségkutató szakintézet hiányban a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) kellene,
hogy foglalkozzon azzal is, hogyan értékelik az európai intézmények a vajdasági
etnikai viszonyokat, hiszen jórészt ez határozza meg Szerbia viszonyulását is a
nemzeti kisebbségi jogok érvényesítése iránt. Az MNT vezetőinek azonban eddig még csak eszébe
sem jutott, hogy ezzel a témával is foglalkozzanak!
Bozóki Antal
Újvidék, 2012. október 13.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése