Október 24.

Az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) napja (Dan Ujedinjenih nacija / United Nations Day)

1945. október 24-én hatályba lépett a világszervezet alapokmánya, s ezzel hivatalosan is létrejött az Egyesült Nemzetek Szervezete. A napot 1948 óta ünneplik meg az ENSZ-közgyűlés 1947. október 31-i ülésén hozott döntés értelmében.
A világ legnagyobb és legátfogóbb nemzetközi szervezetének Alapokmányát 50 állam írta alá 1945. június 26-án a San Franciscó-i konferencián. Az ENSZ hivatalosan 1945. október 24-én jött létre, miután az Alapokmányt az öt nagyhatalom (Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország, Kína és a Szovjetunió), illetve a többi aláíró állam többsége ratifikálta. Magyarország 1955 óta tagja a szervezetnek, amelybe 2011-ben vették fel a legfiatalabb, 193. tagállamot, a függetlenné vált Dél-Szudánt.
Az ENSZ létrehozását a II. világháborúban a fasizmus ellen küzdő nagyhatalmak határozták el a béke biztosítása érdekében. Az Alapokmány felsorolja a szervezet fő céljait és meghatározza tevékenységének alapelveit. Működését hat fő szerv fogja össze: a Közgyűlés, a Biztonsági Tanács, a Gazdasági és Szociális Tanács, a Gyámsági Tanács, a Nemzetközi Bíróság és a főtitkár által vezetett Titkárság. Az ENSZ legismertebb személyisége a főtitkár, a posztot 2007 óta a dél-koreai Ban Ki Mun tölti be.

Az ENSZ szervezetén belül a különböző szakterületekkel külön testületek foglalkoznak. Ilyen például az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és az Egyesült Nemzetek Gyermekalapja (UNICEF). A szervezet pénzügyi hátterét a tagállamoktól származó kötelező és önkéntes hozzájárulások alkotják. A szervezet hat hivatalos nyelve az angol, az arab, a francia, az orosz, a kínai és a spanyol.
Az ENSZ tevékenysége – a béke és biztonság fenntartásának elsődleges célkitűzése mellett – főként a hagyományos és nukleáris leszerelésre, a világ országi közötti gazdasági és társadalmi egyenlőtlenség csökkentésére, a fenntartható gazdasági növekedés biztosítására, a szervezett bűnözés elleni harcra irányul.
Az ENSZ-tagság valójában az állami lét elismerésének legfőbb formája: amikor az ENSZ tagállamai egy adott ország felvétele mellett döntenek, akkor azt egyenjogú partnerüknek ismerik el. Az ENSZ-nek tagja lehet minden békeszerető állam, amely az Alapokmányban foglalt kötelezettségeket vállalja, illetve a szervezet megítélése szerint is képes és hajlandó e kötelezettségek teljesítésére. Új tagállamok felvételéről a Biztonsági Tanács ajánlása alapján a Közgyűlés kétharmados többséggel dönt. A tagfelvételt az egyes államok közötti viták is befolyásolják, például Macedónia Athén tiltakozása miatt 1993 óta csak Macedónia, Volt Jugoszláv Köztársaság (FYROM) néven lehet tagja az ENSZ-nek, miután Görögország - hasonnevű északi tartományára utalva - követeli, hogy változtasson nevet és ne használja a Macedón Köztársaság elnevezést. Macedónia a névvitát éppen a világszervezet közvetítésével szeretné rendezni.

MTVA – Sajtó- és fotóarchívum

A fejlődésről való tájékoztatás (fejlesztési információ) világnapja (Svetski dan razvoja informacija / World Development Information Day) 
 
Az ENSZ-közgyűlése1972. december 19-én
[a 3038(XXVII) számú határozattal] intézményesítette a fejlődésről való tájékoztatás világnapját, hogy ezzel is felhívja a világ közvéleményének figyelmét a fejlődési problémákra és azok megoldásában való szoros nemzetközi együttműködés szükségére. A Közgyűlés úgy döntött, hogy ennek a napnak a megtartására elvileg az ENSZ napján kerüljön sor, hogy ezzel is hangsúlyozza a fejlődés központi szerepét a világszervezet munkájában.  

A magyar operett napja (Dan mađarske operete / The Day of Hungarian Operetta)

A műfaj elkötelezettjei 2002-ben, Kálmán Imre születésének 120. évfordulóján, a magyar operett napjává nyilvánították október 24-ét. Ezen a napon halt meg a másik híres operettszerző, Lehár Ferenc.
Kálmán Imre első nagy operettsikerét 1908-ban érte el a Tatárjárással, mind Budapesten, mind Bécsben, ahol folytatta a zeneszerzést. 1915-1930 között nagy sikere volt: a Csárdáskirálynő (1915), a Bajadérok (1921), a Marica grófnő (1924) és a Cirkuszhercegnő (1926) operettjeivel. Bartókhoz és Kodályhoz hasonlóan a népi hagyományokhoz fordult forrásért, de a húszas években Amerikában is terjedő népszerű bécsi stílust is elsajátította és sikerrel használta. Darabjai német, angol és francia változatban is megjelentek.
A német nemzetiszocialista  mozgalom terjedése miatt Kálmán darabjait betiltották és 1938-ban Párizsba majd 1940-ben Amerikába menekült. Ott folytatta a zeneszerzést és a Marinka 1945-ben ott jelent meg.
1951-ben visszatért Európába először Bécsbe, de végül Párizsban telepedett le. Ott is halt meg 1953. október 30-án. Utolsó operettjét fia, Charles fejezte be. Az Arizona lady bemutatója 1954-ben Bernben volt. 
Lehár Ferenc zeneszerzői munkásságát operakompozíciókkal kezdte (Kukuska, 1896). Bécsben 1902. november 21-én mutatták be első operettjét, a Bécsi asszonyokat, amely világsiker lett és meghatározta további munkásságának fő területét. Életének legnagyobb részét az osztrák fővárosban töltötte, itt mutatták be nagy sikerű operettjeit. Az  1926-1938 között Berlinben élt. 1943. február 20-án, Budapesten a Garabonciás bemutatóját dirigálta. A II. világháború után (1945) Zürichbe költözött, és csak röviddel halála előtt tért vissza Ausztriába. A századeleji operett egyik legkiválóbb képviselője, operettjeiben magas igényű kompozíciós követelményekkel lépett fel, megújítva az akkor már sablonossá merevedő bécsi operett stílusát. 


A mellrák elleni küzdelem világnapja (Svetski/Međunarodni dan borbe protiv raka dojke / World/International Breast cancer day) 
 

A mellrákot ma a nőknél leggyakrabban előforduló rákfajtaként tartják számon. Európában évente 77 ezer személy halálát okozza, ezek 40 százaléka 65 év alatti. A rákos daganat korai felfedezése azonban jelentősen növeli a túlélési esélyeket. Szerbiában minden évben mintegy 4000 nő betegszik meg ebben a betegségben és közülük évente csaknem 1500 elhalálozik.  Az időben felismert mellrák 90%-os biztonsággal gyógyítható! A világnap megünnepléséről eltérő adatok vannak. Egyes portálok szerint október elsején, mint például Magyarországon, más források viszont október negyedik hétfőjére teszik az ünnepet.  

Az október hónap egyébként évek óta a mellrák világhónapjának számít, számtalan szervezet és médium tart emlékezéseket és különféle akciókat az egyre elterjedtebb betegség elleni küzdelem támogatásáért, és hogy minél több ember figyelmét hívják fel a rák ellen való védekezés fontosságára.

Az origami világnapja (Svetski dan origamija / World Origami Day) 
Ezen a napon született Lillian Oppenheimer, az Angol Origami Szövetség (BOS) és az Amerikai Origami Szövetség (Origami USA) alapítója, aki világszerte népszerűsítette az origamit. 
Az Origami világnap honlapját az Origami USA működteti. Itt gyűjtik az ünnephez kapcsolódó rendezvényeket, ötleteket, és kérik, hogy minél többen kapcsolódjanak be a megemlékezésbe akár egy ünnepi esemény szervezésével világszerte. Az ünnep november 11-én fejeződik be, amikor Japánban tartják ezt a világnapot. 


Október 24-30. 
A leszerelés/lefegyverzés hete (Nedelja razoružanja / Disarmament Week) 
A leszerelés hete a világszervezet  megalakulásának napján kezdődik és az ENSZ-közgyűlés X. rendkívüli, leszerelési kérdésekkel foglalkozó, 1978. május 23-ától június 30-áig tartó ülésszakán elfogadott (S-10/2 számú) záródokumentumhoz kapcsolódik, amely felhívta az államok figyelmét a fegyverkezés fokozásának veszélyére, szorgalmazta annak megszüntetését és a leszerelés kérdésében a sürgős általános egyetértés kialakítását. Az 1995. december 12-i 50/72-es B számú határozattal a Közgyűlés meghívta a kormányokat és a nemkormányzati szervezeteket, hogy továbbra is folytassák aktív részvételüket a leszerelési hétben.