2001. október 29-én,
első vajdasági hivatásos magyar színház fennállásának 56. évfordulóján
született meg az a színháztörténeti döntés, miszerint október 29-ét a délvidéki
magyar színjátszás napjává nyilvánítják. 1945-ben ezen a napon, Balázs Béla Boszorkánytánc
című drámájának bemutatásával színházat avattak Szabadkán, Kosztolányi
városában, hivatásos magyar színházat. A Vajdasági Magyar Színház nevet kapta
az új intézmény. A későbbiek folyamán, magyar színházat avattak Topolyán,
Nagybecskereken, Zomborban és végül Újvidéken.
Pikkelysömör
(pszoriázis) világnapja (Svetski dan borbe protiv psorijaze / World
Psoriasis Day)
A psoriasis vulgaris,
magyar nevén pikkelysömör, gyakran előforduló bőrgyógyászati kórkép, melynek
különböző súlyosságú formái ismertek. Enyhe esetben csak néhány, elszórt kiütés
látható a testen, de vannak olyanok, akiknél a test több mint felét, vagy akár
a teljes testfelszínt is beboríthatják a hámló kiütések. A bőrtünetek
viszketnek, pszichésen zavarják a beteg mindennapjait, kezelésük időigényes,
kellemetlen lehet, valamint súlyos roncsoló ízületi- és körömtünetek kísérhetik
a bőr érintettségét. Ezek alapján a pikkelysömör jelentős életminőség-romlást
okozhat az érintett betegnél. A többség ráadásul azt hiszi, hogy a betegség
fertőző, ezért igyekeznek távol maradni a betegektől.
A világon több mint
125 millió ember szenved ebben a betegségben
A psoriasisnak oki
kezelése nincsen, minden terápia a tünetek eltüntetésére irányul, és általában
átmeneti tünetmentességet eredményez. Tehát a pikkelysömör nem gyógyítható ki,
de gyógyítható, karban tartható!
Az agyvérzés elleni küzdelem
napja (Dan borbe protiv moždanog udara
/ World Stroke Day)
Az érrendszeri
betegségek elterjedése, ma az emberiség első számú ellensége, főleg az
agyvérzés az, amely szinte rohamszerűen terjed, harmadik helyet foglalva el a
listán, mind a halálozás – mind pedig a maradandó károsodásokat okozó tényezők
között.
Az agyvérzés legtöbbször
végzetes kimenetelű, ám az orvostudomány ma már annyira tudja gyógyítani, hogy
a hirtelen ránk törő kór „csak” bizonyos egészség károsodást hagy maga mögött,
legtöbbször a rokkantságot. A statisztikák szerint ez a nyvalya, melyet köznyelven
„gutaütésnek” nevezünk, általában az aktív korosztályt sújtja leginkább, nemre,
fajra, való megkülönböztetés nélkül. Az orvostudomány állása szerint a
gutaütöttek negyvenkilenc százaléka a 45-59 éves korosztály közöl került ki. A
rehabilitáció ideje hosszú, és mindössze 5 százalék kerül ki ebből, úgymond
könnyebb „sérülésekkel”.
A páciensek közel 60 százaléka
soha nem tud visszailleszkedni addigi életritmusába, és negyven százalékuk
állandó felügyeletre, ápolásra szorul.
Az agyvérzést elősegítő
tényezők: először a megfeszített stresszes állapot, az öröklött hajlam, magas
vérnyomás, dohányzás, szívelégtelenség, szívritmuszavar, cukorbetegség, majd
jön a többi. Nem megfelelő táplálkozási szokások, életritmus zavarok (későn
fekszem, korán kelek), állandó fáradságérzet…
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése