A szerb kormány a hatalmi és ellenzéki pártokat, a
diplomáciai képviseleteket, majd pedig a nyilvánosságot is ismertette a Koszovó
Platform tartalmával. A koszovói szerbek számára széleskörű területi és
politikai autonómiát követelnek, egy ún. Koszovó-Metóhia Szerb Községeinek
Autonóm Közösségének kialakítását. Ebbe beletartoznának Észak-Koszovón kívül
azok a szerb többségű enklávék is, amelyek szigetszerűen találhatóak a
tartomány egyéb részein (pl. Gračanica, Štrpce, Gora stb.). A spanyolországi
Katalónia mintájára képzelik el az autonómia kialakítását. A délvidéki magyar
közösség fogyási folyamatának megfordítása és gazdasági-kulturális helyzetének
pozitív megváltoztatása érdekében nekünk is szükségünk van széleskörű területi
autonómiára Délvidéken!
A koszovói
szerbek autonómiája kiterjedne az oktatás, az egészségügy, a bíróságok, a
belügyek, a sport, a kultúra, a tájékoztatás, a természetvédelem, a terület- és
településfejlesztés, az erdőgazdálkodás, a bányászat, az energiaipar, a
telekommunikáció, a kereskedelem, a gazdasági politika, a pénzügyi politika, a
finansziális és más területekre. A platform továbbá előlátja, hogy az autonóm
közösség közvetlen kapcsolatot tarthasson fel Belgráddal, és onnan hozzárendelt
költségvetési eszközöket kaphassanak. Az autonóm szerb közösség maga döntene a
szimbólumaik megválasztásáról és használatáról is. A belső szerveződés egyéb
elemeiről, mint a különböző szervek és testületek megválasztásának módja,
politikai párbeszéd útján határoznának.
Mi sem
kérünk semmi mást, mint amit a saját nemzettársainak megkíván a szerb kormány:
Magyar Autonóm Körzet kialakítása Délvidék magyarok által többségben lakott
területein! A 2008-as Magyar Koalíció pártjai és a Magyar Remény Mozgalom (MRM)
programjában szerepel a következő elképzelés:
Az MRM
síkra száll azért, hogy számos európai országhoz hasonlóan, a régióvá válás
alulról felfelé építkező modellje alapján kerüljön Szerbiában is bevezetésre a
regionális önkormányzati rendszer. Koncepciónk értelmében a választott
képviselő-testülettel, a testület által megválasztott végrehajtó szervvel,
önálló vagyonnal és saját bevételekkel rendelkező regionális önkormányzat
létrehozásáról, illetve az ahhoz való csatlakozásról a régió választópolgárai
népszavazás útján döntenek.
Az MRM
határozott elképzelése a Magyar Autonóm Körzet megteremtése, amely Ada, Csóka,
Kishegyes, Magyarkanizsa, Óbecse, Szabadka, Topolya, Törökkanizsa, Törökbecse,
Temerin és Zenta községeket és a magyarok által többségében lakott
településeket ölelné fel. Az így létrejövő magyar többségű régió ötvözné a
magyar közösség etnikai alapú területi autonómia iránti igényét a modern
európai regionalizmus eszméjével. A magyarok által többségében lakott
szórványszigetek, vagy az elsődlegesen kialakított területi egységen kívül eső
más települések, amelyek Vajdaság különböző részein találhatóak, népszavazás
útján dönthetnek, hogy közigazgatásilag és jogkörileg a Magyar Autonóm
Körzethez tartozhassanak. E településcsoportokhoz való viszonyulásról külön
rendelkezésekre van szükség.
Az MRM a
hatáskör-telepítési rendszert az állami és tartományi szervek által jelenleg
gyakorolt, de regionális szinten hatékonyabban ellátható hatáskörök
decentralizálásával, továbbá a helyi önkormányzatok jogkörébe tartozó egyes
feladatok ellátásának regionális szintre való emelésével tartja
megvalósíthatónak.
A
regionális önkormányzat feladatkörébe tartozik:
– a régió
területfejlesztési koncepciójának és operatív programjainak a kidolgozása, a
településfejlesztési tervek összehangolása,
– a
regionális jelentőségű infrastruktúra koordinált fejlesztése,
– a
terület gazdaságának és mezőgazdaságának összehangolt fejlesztése,
– a
hivatalos használatban lévő nyelvek egyenrangú használatának biztosítása,
– az
erdő-, a víz-, energia- és hulladékgazdálkodás, továbbá a környezetvédelem
egyes feladatai,
– a régió
egészségügyi, oktatási és művelődési intézményrendszerének a teljes jogkörű
működtetése és részleges pénzelése,
– a
regionális önkormányzat által alapított intézmények fenntartása,
– egyéb,
az állam, a tartomány, illetve a régió területén működő önkormányzatok által a
regionális önkormányzat hatáskörébe utalt kérdések.
Ha a
Koszovó Platform hivatalossá és elfogadottá válik, akkor megnyílik a délvidéki magyar
területi autonómiáért indított politikai küzdelem, amelyre eddig semmiféle
nyitottság nem volt Szerbiában. Az új helyzet azonban mérföldkő lehet ebben a
kérdésben, és a párbeszéd elkerülhetetlen lesz. A nemzetiségi alapon
szerveződött területi autonómiák régiói az Európai Unió zászlóshajói, húzóerők
pénzügyi-gazdasági értelemben. Az államnak pedig gazdasági fellendülésre és
fejlődésre van szüksége. Fel kell tehát ismerni a területi önrendelkezés
megkerülhetetlenségét, amely nem csak a magyarság számára, hanem minden, az
érintett területen élő nemzetiség számára csak pozitívumokkal járna.
László Bálint
az MRM
elnöke
http://www.mrm.rs/blog/laszlo-balint-blogja/861-mi-sem-vagyunk-kevesebbek-mint-a-toebbsegi-nemzet,
2012. December 23. [10:02]
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése