Nemzetközi Migrációs Nap (Međunarodni dan migranata / International Migrants Day)
Az ENSZ Közgyűlése 2000. december
4-én, tekintettel a migránsok nagy és növekedő számára a világban, az 55/93-as
számú határozattal, december 18-át Nemzetközi Migrációs Napnak nyilvánította.
1990-ben ezen a napon fogadta el a Közgyűlés a Migráns Munkások
és Családtagjaik Jogainak Védelméről szóló Nemzetközi Egyezményt (45/158-as számú határozat).
A XXI. század elején a bolygó minden 35. lakója nemzetközi migráns. A migránsok számát összesen 175 millió főre becsülik (a világ népességének 3%-a). Az elmúlt 35 évben a nemzetközi migránsok száma több mint kétszeresére emelkedett. A migránsok 40%-a fejlődő országokban él.
A migránsok motivációi különfélék: háborúk és konfliktusok, katasztrófák által elüldözött menekültek; gazdasági kivándorlók, akik saját maguk vagy a falujuk számára keresik a létfenntartás eszközeit. Már nem a népesedés és a szegénység a legfontosabb tényezők. A népek története, a kulturális kötelékek, a nyelvi közelség vagy az antidemokratikus rendszerek létezése éppen olyan fontos tényezők a migráció dinamikájában, mint a „jövedelemkülönbség” törvénye önmagában.
Ebben a jelentésben az előadó a gazdasági migrációra összpontosít, mivel ez az a kategória, amelyre a migráció és a fejlesztés politikai koherenciája a legnagyobb hatást gyakorolja.
Minden harmadik migráns Európában él (20 millió migráns, amelyből 15 millió nem a Közösségből származó migráns).
A XXI. század elején a bolygó minden 35. lakója nemzetközi migráns. A migránsok számát összesen 175 millió főre becsülik (a világ népességének 3%-a). Az elmúlt 35 évben a nemzetközi migránsok száma több mint kétszeresére emelkedett. A migránsok 40%-a fejlődő országokban él.
A migránsok motivációi különfélék: háborúk és konfliktusok, katasztrófák által elüldözött menekültek; gazdasági kivándorlók, akik saját maguk vagy a falujuk számára keresik a létfenntartás eszközeit. Már nem a népesedés és a szegénység a legfontosabb tényezők. A népek története, a kulturális kötelékek, a nyelvi közelség vagy az antidemokratikus rendszerek létezése éppen olyan fontos tényezők a migráció dinamikájában, mint a „jövedelemkülönbség” törvénye önmagában.
Ebben a jelentésben az előadó a gazdasági migrációra összpontosít, mivel ez az a kategória, amelyre a migráció és a fejlesztés politikai koherenciája a legnagyobb hatást gyakorolja.
Minden harmadik migráns Európában él (20 millió migráns, amelyből 15 millió nem a Közösségből származó migráns).
A kisebbségek napja (Magyarországon és Vajdaságban) [Dan manjina (u Mađarskoj i u Vojvodini) / Minority Day (in Hungary and in Vojvodina)]
20 éve, 1992. december 18-án fogadta el a Nemzeti vagy etnikai, vallási
és nyelvi kisebbségekhez tartozó személyek jogairól szóló nyilatkozatot az
ENSZ. Ennek emlékére tartják Magyarországon a nemzetiségek napját.
A nyilatkozat az első olyan átfogó nemzetközi dokumentum, amely az államok számára előírja a kisebbségek létének, identitásának védelmét, önazonosságuk előmozdítását, rendelkezik a kisebbségek saját kultúrához, hitélethez és nyelvhasználathoz való jogáról, a kisebbségeket érintő ügyek eldöntésében való érdemi részvételről, a határokon átívelő szabad kapcsolattartásról.
Lényegi pontja a dokumentumnak, hogy e jogok gyakorlását nemcsak egyénekhez, hanem azok közösségeihez is köti.
A nyilatkozat az államok feladatává teszi egyebek között a kisebbségi nyelv és kultúra fejlesztéséhez szükséges kedvező feltételek kialakítását, az anyanyelvi oktatás és a kisebbségi nyelv elsajátítása lehetőségének biztosítását, a kisebbségi történelem, hagyományok és kultúra terjesztésének előmozdítását. A kormány 1995. szeptember 21-i döntése értelmében 1995-től minden év december 18-án tartották a kisebbségek napját, majd 2012. április 16-án az Országgyűlés a nemzetiségek napjának nyilvánította.
A Magyar Nemzeti Tanács ezt a napot felvette a vajdasági magyarság jeles napjai közé.
A nyilatkozat az első olyan átfogó nemzetközi dokumentum, amely az államok számára előírja a kisebbségek létének, identitásának védelmét, önazonosságuk előmozdítását, rendelkezik a kisebbségek saját kultúrához, hitélethez és nyelvhasználathoz való jogáról, a kisebbségeket érintő ügyek eldöntésében való érdemi részvételről, a határokon átívelő szabad kapcsolattartásról.
Lényegi pontja a dokumentumnak, hogy e jogok gyakorlását nemcsak egyénekhez, hanem azok közösségeihez is köti.
A nyilatkozat az államok feladatává teszi egyebek között a kisebbségi nyelv és kultúra fejlesztéséhez szükséges kedvező feltételek kialakítását, az anyanyelvi oktatás és a kisebbségi nyelv elsajátítása lehetőségének biztosítását, a kisebbségi történelem, hagyományok és kultúra terjesztésének előmozdítását. A kormány 1995. szeptember 21-i döntése értelmében 1995-től minden év december 18-án tartották a kisebbségek napját, majd 2012. április 16-án az Országgyűlés a nemzetiségek napjának nyilvánította.
A Magyar Nemzeti Tanács ezt a napot felvette a vajdasági magyarság jeles napjai közé.
MTVA – Sajtó- és fotóarchívum
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése