Az aflatoxin-botrányról nem
volt szándékom írni. Gondoltam ez mégiscsak a mezőgazdasági szakemberek feladata.
Utóbb ismertebb szakértők és újságírók is elmondták erről a – nem mindig
helytálló – véleményüket.
Azért írok mégis erről a témáról, mert a
botrány emberi jogokat is sért. Például, a szerb alkotmány 68. szakasza szerint
„mindenki jogosult a testi és lelki egészségnek védelmére”. A 74. szakasz
előírja, hogy „mindenki jogosult az egészséges környezetre, valamint hogy a
környezet állapotáról idejében és tárgyilagos tájékoztatásban részesüljön”.
Törődik valaki azzal, hogyan valósulnak meg ezek jogok. Kétlem.
Az Újvidéki Növényvédelmi Intézet közismert tanácsosa szerint – habár
elismerte, hogy „valós és megalapozott az aflatoxin-probléma” – „a gond mégsem
akkora, mint ahogy a politikum felfújta”.[1]
Szomorú. A szakember, akinek erélyesen ki kellet volna állnia az emberek egészsége védelme érdekében, csökkenti, úgymond a politikumra hárítja a problémát, amely „eltervelt botrányokkal tereli el a figyelmet az országot érintő komoly gazdasági és politikai problémákról”.[2] Nem kell csodálkozni, ha szakértő véleménye alapján az eseményről tudósító újságíró „politikai szemfényvesztésnek”[3] nevezte a beláthatatlanul súlyos következményekkel járó botrányt.
Szomorú. A szakember, akinek erélyesen ki kellet volna állnia az emberek egészsége védelme érdekében, csökkenti, úgymond a politikumra hárítja a problémát, amely „eltervelt botrányokkal tereli el a figyelmet az országot érintő komoly gazdasági és politikai problémákról”.[2] Nem kell csodálkozni, ha szakértő véleménye alapján az eseményről tudósító újságíró „politikai szemfényvesztésnek”[3] nevezte a beláthatatlanul súlyos következményekkel járó botrányt.
Aztán ugyancsak csalódást keltett az egyik ismertebb újságírók közé
tartózó, aki arról ír, hogy „a gombával mérgezett tej piacra kerülésével
történt legújabb botrány sem lényegében a mi egészségünkről szól, hanem
politikai és gazdasági érdekszférák harcáról, tejfelvásárlók és forgalmazók,
takarmánykereskedők haszonszerzési lehetőségekért való küzdelemről és egymással
való leszámolásáról”.[4]
Badarság.
Olyan felháborítónak is nevezhető írások is napvilágot láttak, hogy „a
kistermelőket elviszi az aflatoxin!”[5]
Vagy a kistermelőknek is nem az egészséges tej termelése lenne a
kötelezettsége? Meg hogy, „az aflatoxin-botrány nem csak az aflatoxinról szól”,
hanem arról is, hogy „Hollandia mennyi tejport hoz be az országba”.[6]
Lehetséges, de mindez senkit nem mentesít a felelősségtől.
Danas, 2013. március 11., 7. o.
Minden elismerés megilleti viszont Goran Ješić tartományi mezőgazdasági
titkárt, aki az aflatoxin-veszélyre felhívta figyelmet és azt mondta, „nem ad a
gyermekeinek tejet”.[7]
– Az EU-s kilónként megengedett 0,05 mikrogrammos határértéknél
nagyobb mértékben aflatoxint tartalmazó tej nem egészséges – mondta Robert von
Gorkom, a szerbiai tejet vizsgáló hollandiai laboratórium igazgatója. A
laborvezető a Blicnek napilapnak nyilatkozva elmondta, a 0,05-ös határt
meghaladó eredmények „riasztóak”.[8]
A német elemzések eredményei még rosszabbak voltak: A 25 vizsgált tejminta mindegyike több mint 0,08 mikrogramm aflatoxint tartalmazott.[9]
Az aflatoxin toxikus anyag, ami rákkeltő és immunrendszer-romboló tulajdonságokkal rendelkezik, éppen ezért határozták meg az EU-ban legmagasabb literenkénti koncentrációjának mértékét 0,05 mikrogrammban.[10]
Nemrégiben még Szerbiában is 0,05 mikrogramm volt a megengedett legnagyobb aflatoxin-koncentráció, de a minták korábbi vizsgálatakor született rossz eredmények nyilvánosságra hozatala után a szerb kormány 0,5-re módosította (vagyis tízszer megnövelte) azt.[11] Ezzel megszegte az EU egyik európai integrációs előírását is.[12] (Időközben Montenegró már visszaküldött Szerbiába 110 tonna, az EU-ban engedélyezettnél magasabb szintű alfatoxint tartalmazó tejet.[13])
A német elemzések eredményei még rosszabbak voltak: A 25 vizsgált tejminta mindegyike több mint 0,08 mikrogramm aflatoxint tartalmazott.[9]
Az aflatoxin toxikus anyag, ami rákkeltő és immunrendszer-romboló tulajdonságokkal rendelkezik, éppen ezért határozták meg az EU-ban legmagasabb literenkénti koncentrációjának mértékét 0,05 mikrogrammban.[10]
Nemrégiben még Szerbiában is 0,05 mikrogramm volt a megengedett legnagyobb aflatoxin-koncentráció, de a minták korábbi vizsgálatakor született rossz eredmények nyilvánosságra hozatala után a szerb kormány 0,5-re módosította (vagyis tízszer megnövelte) azt.[11] Ezzel megszegte az EU egyik európai integrációs előírását is.[12] (Időközben Montenegró már visszaküldött Szerbiába 110 tonna, az EU-ban engedélyezettnél magasabb szintű alfatoxint tartalmazó tejet.[13])
A Grimasz (a Magyar Szó szatirikus melléklete) erről találóan így ír:
„Kitűnő megoldásnak tartom, hogy a tejben lévő méreg megengedett mennyiségét a
tízszeressére növelték. Ha ezt a módszert alkalmazzák az ivóvízre is, a
Palicsi-tó és a Ferenc-csatorna vize is iható lesz.”[14]
Az Aflatoxin-botrány – az idézett újságíró véleményével szemben –
igenis mindannyiunk egészségéről szól. Sőt meg merem kockáztatni: Tisztában sem
vagyunk azzal, hogy méretében milyen hatalmas, hiszen az aflatoxin bekerült a
húsba, tojásba, stb., és hogy annak milyen következményei lesznek a lakosság
egészségére nézve. Azt sem tudjuk, hogy mi a helyzet a többi kukoricából
készült termékkel. Ezért nem véletlen „a polgárok nagyfokú gyanúja, hogy az
állam szisztematikusan mérgezi őket”.[15] Külön felháborító, hogy Szerbiában
nincsen olyan laboratórium, amely ellenőrizné a tejtermékek aflatoxin-tartalmát.
Már tavaly tudniuk kellett volna az illetékesnek, hogy milyen
következményei lehetnek a penészes kukoricának. Ha tudták, akkor azért kell
viselniük a felelősséget, ha pedig nem, akkor meg ezért!
Goran Knežević szerb mezőgazdasági miniszter „beismerte, hogy az
aflatoxin-botrány felkészületlenül érte őket és azonnal a politikára váltott,
illetve, hogy politikai kampány által kísérelik meg tönkretenni a szerb
földműveseket és falvakat”.[16]
– Az, hogy a miniszter befolyásolni hagyta magát a tejgyáraktól, hogy
az aflatoxin szintjén nem kell változtatni, csak azt mutatja, hogy az állam
legmagasabb vezetői mit gondolnak az ország lakóiról. Az álláspontjuk, habár
ezt senki nyilvánosan nem hangoztatja, hogy a tejet mindenki a saját
felelősségre fogyasztja – olvasható a Danas napilap szerkesztőségi
kommentárjában.[17]
Kneževićnek már a botrány kipattanása napján önként távoznia kellett
volna tisztségéből. Bármelyek önmagára valamit is adó államában így történt
volna. De „ez Szerbia!”
Bozóki Antal
Újvidék, 2013. március 17.
[1] kz: Az aflatoxinbotrány politikai
szemfényvesztés. Magyar Szó, 20013. március 2., 6. o.
[2] Uo.
[3] Uo.
[4] Friedrich Anna: Játszmák a politikában. Magyar Szó, 2013. március 4., 5. o.,
vagy http://www.vajma.info/cikk/rozsautca/193/Jatszmak-a-politikaban.html
[5] Lakatos János: A kistermelőket elviszi az
aflatoxin! Magyar Szó, 2013. március
9., 19. o.
[6] Lakatos János: Miért éppen aflatoxin? Magyar Szó, 2013. március 9., 19. o.
[7] Tejben úszott a tartományi kormányépület vasárnap. http://pannonrtv.com/web/?p=47903
[8] Holland elemzés: a Szerbiából származó tej
minősége riasztó.
http://www.vajma.info/cikk/szerbia/18162/Holland-elemzes-a-Szerbiabol-szarmazo-tej-minosege-riaszto.html,
2013. március 8. [22:09]
[9] A német elemzés eredményei még rosszabbak. Magyar Szó, 2013. március 2., 1. és 5.
o.
10] Knežević: megmarad a 0,5-ös aflatoxin-határ
http://www.vajma.info/cikk/szerbia/18207/Knezevic-megmarad-a-0-5-os-aflatoxin-hatar.html
[11] P. E.: Felemelték a határértéket. Magyar Szó, 2013. március 1., 1. és 4.
o.
[12] EU: Szerbia állítsa vissza a szigorúbb aflatoxin-határértéket! http://www.vajma.info/cikk/szerbia/18117/
[13] U Srbiju vraćeno 110 tona mleka. Danas, 2013. március 11., 9. o.
[14] Magyar Szó (Grimasz), 2013. március 16., 20. o.
[15] Ipak 0,5. Danas,
2013. március 16., 3. o.
[16] Uo.
[17] Uo.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése