Március 24.

Gábor napja.

Héber eredetű bibliai név, a Gabriel magyar alakváltozata. Jelentése: Isten embere, Isten bajnoka vagy „Isten erősnek bizonyult”.

2008 – Húsvét hétfő.
Húsvét másnapja a vidámság, a mulatság ideje.
A Húsvét Jézus Krisztus feltámadásának ünnepe a keresztény egyházak legrégibb, a zsidó pészahra visszavezethető ünnepe.
1603 – Meghalt I. Erzsébet angol királynő, a Tudor-ház utolsó sarja.
1844 – Megszületett Arany László tanulmányíró, költő, Arany János fia.
1874 – Budapesten megszületett Harry Houdini (eredeti néven: Weisz Erik), mágus és szabaduló művész.
1890 – Megszületett Jakus Kálmán testnevelő tanár, az íjászsport egyik hazai úttörője.
1905 – Meghalt Jules Gabriel Verne fran­cia író, az utazási és a tudományos-fantasztikus irodalom korszakalkotó alakja.
1911 – Megszületett Joseph Barbera amerikai rajzfilmkészítő (Frédi és Béni, Tom és Jerry).
1924 – Karcagon megszületett Czinege Lajos politikus.
1930 – Megszületett Steve McQueen, amerikai színész (Pillangó, A hét mesterlövész, Pokoli torony).
1989 – Zátonyra futott a Exxon Valdez nevű tankhajó, környezeti katasztrófát okozva.

Március 24. – Virágvasárnap, keresztény húsvétot megelőző negyvennapos böjt utolsó hetének, a nagyhétnek a kezdete.
A keresztény világ ezen a napon azt ünnepli, amikor szenvedése előtt Jézus felment Jeruzsálembe, hogy az ünnepi pászkavacsorát ott költse el tanítványaival. Az ujjongó nép pálmaágakkal integetett, innen a latin elnevezés: Dominica in palmis de passione Domini, azaz pálmavasárnap az Úr szenvedéséről. Az egyházi liturgiában már az első századoktól gyökeret vertek a jeruzsálemi bevonulást felelevenítő szertartások. 400-ban ünnepi menetben vonultak a keresztény hívek pálmaágakat lengetve az Olajfák hegyéről a városba. Nem sokkal később Konstantinápolyban, majd a XI-XII. században Rómában is szokásba jöttek a virágvasárnapi szertartások, a pálmaágak megáldásának szokása bizonyíthatóan a VIII. század közepére nyúlik vissza. Az ókori világban a pálma az élet, a reménység, a győzelem jelképe volt, és a vértanúkkal is összefüggésbe hozták.

Azokban az országokban - mint hazánkban is -, ahol nincs pálma, barkát szentelnek meg a katolikus papok virágvasárnap. A barka beszerzésére az ünnep vigíliáján, azaz szombaton kerül sor, egyes helyeken ez a harangozó feladata, máshol lányok, legények és gyerekek szedik a fűzfabarkát. A virágvasárnapi szertartás a barkaszenteléssel kezdődik, majd körmenettel folytatódik. A szentmisében ekkor olvassák fel Jézus szenvedéstörténetét, a passiót Szent Máté evangéliumából. A megszentelt barkát elégetik a következő év hamvazószerdája előtt, és ezzel hamvazza a pap a híveket.
A szentelt barkához országszerte számos hiedelem fűződik. 

A legelterjedtebb szerint, ha a templomból jövet lenyeljük egy szemét, az megvéd a betegségektől, főleg a torokfájástól. Egyes helyeken úgy tartják, hogy a megszentelt barkát nem szabad a házba bevinni, mert akkor nyáron sok légy lesz, ezért azt a padlásra, ablakba, házereszre akasztják. Elterjedt hiedelem, hogy égiháborúkor a barka megvéd a villámcsapás ellen. Más helyeken, például Gyimesben csak a szentelt barkát lehet bevinni a házba, mert ha megszenteletlenül kerül oda, elhullnak a csirkék és egyéb aprójószágok.
Virágvasárnapi szokás több palóc községben az úgynevezett kiszehajtás, azaz a tél temetése. A lányok egy szalmabábut női ruhába öltöztetnek és körülhordozzák a faluban, azután levetkőztetik, a szalmát pedig elégetik vagy vízbe dobják, hogy elűzzék a telet és a betegségeket. Virágvasárnapon tilos a munka, s főként a mulatság. A Mátraalján úgy tartják, hogy ekkor nem szabad táncolni, mert letáncolnák a fákról a virágot. A népszokás szerint ekkor jó elvetni a virágmagvakat, mert szebbek és illatosabbak lesznek. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum