Március 21.

Benedek napja.

A latin Benedictus névből származik. Jelentése: áldott.

1960 – A faji megkülönböztetés elleni nemzetközi küzdelem napja.
2008
Nagypéntek
Krisztus Pilátus általi halálra ítélésének, megostorozásának és kereszthalálának a napja. A Húsvét Jézus Krisztus feltámadásának ünnepe a keresztény egyházak legrégibb, a zsidó pészahra visszavezethető ünnepe.
1471 – Megszületett Albrecht Dürer, német festő, grafikus.
1556 – Mária angol királynő Oxfordban eretnekség vádjával máglyára küldte Thomas Cranmer reformátort, Canterbury érsekét.
1685 – Megszületett Johann Sebastian Bach, német zeneszerző (Máté-passió).
1768 – Megszületett Jean-Baptiste-Joseph Fourier francia fizikus, matematikus.
1804 – Napóleon életbe léptette a Polgári törvénykönyvet.

1874 – A kormányon lévő Deák-párt Bittó Istvánt nevezte ki Magyarország miniszterelnökévé, amely tisztséget 1875. 03. 01-ig töltötte be.
1887 – Megszületett Kassák Lajos költő, író, képzőművész, a magyar avantgarde legjelesebb képviselője.
1960 – Megszületett Ayrton Senna, a fiatalon elhunyt brazil Forma 1-es pilóta, 1988. bajnoka

Március 21. – A rasszizmus elleni világnap – a faji megkülönböztetés elleni nemzetközi küzdelem napja.
Megtartását 1966-ban az ENSZ-közgyűlés 21. ülésszakán határozták el az 1960. március 21-én a dél-afrikai Sharpeville-ben eldördült, 72 békés tüntető életét kioltó rendőrsortűz emlékére.
E világnap a világszerte erősödő és egyes embercsoportok társadalmi kirekesztését célzó folyamatok veszélyességére hívja fel a figyelmet. A rasszizmus, a xenofóbia (idegengyűlölet), azaz minden diszkrimináció, amely faji, etnikai, nemzeti hovatartozásra vagy vallásos meggyőződésre, nyelvi, kulturális különbségre épül, súlyosan sérti az emberi jogokat, s ezért minden törvényes eszközzel küzdeni kell ellene - fogalmaz az ENSZ határozata. Az ENSZ Közgyűlésének 1979-ben elfogadott határozata értelmében március 21-én s az azt követő héten a világszervezet minden tagállamában szolidaritási hetet is szerveznek a rasszizmus és a faji megkülönböztetés elleni küzdelem támogatása érdekében.

Az Európai Unióban 2007. március 1-jén nyílt meg Bécsben az Európai Alapjogi Ügynökség (FRA), amely azt vizsgálja, hogy az unióban, annak tag-, illetve tagjelölt országaiban tiszteletben tartják-e az alapvető jogokat. Az intézmény feladata alapvetően adatgyűjtés és elemzés, éves tevékenységéről jelentést készít és beszámol az egyes alapjogokkal összefüggésben szerzett tapasztalatairól is. Magyarországon a rasszista megnyilvánulások leggyakoribb elszenvedői a legnépesebb hazai etnikumhoz tartozó cigányok. S bár a kormányok különböző intézkedéseket hoztak, civil szervezetek pedig számos kezdeményezést tettek az idegengyűlölet megfékezésére, az évszázados beidegződéseket, előítéleteket nem sikerült a közvéleményben, a lelkekben megváltoztatni. A magyarországi roma kisebbség az élet legtöbb területén - egészségügyi ellátás, lakáshelyzet, munkavállalás, oktatás - továbbra is hátrányos helyzetben van, a rasszizmus elleni országos kezdeményezések nem mindig érik el a szükséges hatást. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum

 

Március 21. – A költészet világnapja.
A világnap bevezetését Naima Tabet, a marokkói oktatási, kulturális és tudományos nemzeti bizottság főtitkára kezdeményezte 1998-ban, amikor az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetéhez (UNESCO) intézett levélben javasolta egy nemzetközi költészeti nap kijelölését. A kérés, elnyerte az UNESCO főigazgatójának támogatását. E témában az előzetesen összehívott tanácskozásokon mindenki élénk érdeklődést mutatott a kezdeményezés iránt. Azt javasolták, hogy az UNESCO vállalja magára a költészet világméretű támogatását, és adjon elismerést, megbecsülést és késztetést a nemzeti, regionális és nemzetközi költői mozgalmaknak.

A fő cél az, hogy a költészet, a versek által is támogassák a nyelvi különbségeket, esélyt adva a veszélyeztetett nyelveknek, hogy azok saját közösségükön belül a hangjukat hallathassák. Végül, 1999. november 18-án az UNESCO közgyűlésének 30. ülésszaka március 21-ét, az északi félteke tavaszának első napját nyilvánította a költészet világnapjává, melyet minden ország a saját eszközeivel, a nem-kormányzati szervek aktív részvételével, a nyilvános és civil szervezetek bevonásával ünnepelhet meg. (Magyarország április 11-én, József Attila születésnapján ünnepli a hazai költészet napját.) MTVA – Sajtó- és fotóarchívum