Március 30.

Zalán napja.

A név mai formája XIX. Századi téves olvasat alapján, Vörösmarty Mihály Zalán futása című hőskölteménye nyomán vált ismertté.

1746 – Fuendebodosban megszületett Francisco José de Goya y Lucientes spanyol festő, metsző és litográfus, aki realista ábrázolásmódjával vált híressé.
1853 – Megszületett Vincent van Gogh, holland festő (Napraforgók).
1867 – Az Amerikai Egyesült Államok megvá­sárol­ta Oroszországtól Alaszkát 7 200 000 dollárért.
1912 – Meghalt Karl May német ifjúsági regényíró.
1937 – Megszületett Warren Beatty amerikai színész és rendező (Bonnie & Clyde, Dick Tracy).
1945 – Megszületett Eric Clapton brit rockgitáros, énekes és zeneszerző.
1945 – Meghalt Balogh Béla filmrendező.
1968 – Megszületett Céline Dion énekesnő.

1983 – Meghalt Kadosa Pál zongoraművész, zenepedagógus, Kossuth-díjas zeneszerző, kiváló művész.
2002 – A windsori kastélyban 101 éves korában meghalt Erzsébet brit anyakirályné (eredeti nevén: Elizabeth Angela Marguerite Bowes-Lyon), aki a királyi család tagjaként VI. György, Nagy-Britannia és Észak-Írország királyának felesége és II. Erzsébet királynő édesanyja volt.

Kilencvenöt éve, 1918. március 30-án vehette igénybe a polgári lakosság először a világ első nemzetközi légiposta járatát.
Még tartott az első világháború, amikor a 150-200 kilométeres sebességgel repülő gépek a Bécs-Krakkó-Lemberg-Kijev, majd az ahhoz három hónappal később csatlakozó Budapest-Bécs szakaszon megindították az ún. „repülő posta” járatot. A légiposta szolgálat megindítására a rossz vasúti összeköttetés miatt volt szükség. A szolgálatot katonai gépekkel és pilótákkal hozták lére, mivel a postának nem volt repülési tapasztalata..
Az első kísérleti repülést 1918. március 20-án teljesítették, tíz nappal később engedélyezték a polgári levelek szállítását. Április 1-jétől hivatalosan kiadott menetrend szerint indulhattak járatok - hajnalonként egy-egy lestrapált katonai repülőgép szállt fel Bécsben és Kijevben a postazsákokkal.

A posta nemcsak a gépek leszállási helyére szállított küldeményeket, hanem egyéb címekre is, de a kiegészítő szakaszokon hagyományos módon történt a szállítás.
1918. július 4-én megindult a Budapest-Bécs közötti menetrendszerű légiposta járat, amely azonban csak rövid ideig – 1918. július 23. között – működött, mert ez idő alatt (július 13-án és 21-én) két gép is lezuhant; a tragédiában négy pilóta életét vesztette, s így beszüntették az első magyar légiposta repüléseit.
A légipostával küldött levelekhez előbb az osztrákok adtak ki három értékből álló sorozatot, majd a Magyar Posta is kibocsátott „Repülő Posta” felülnyomással két korábbi, a budapesti Parlamentet ábrázoló bélyeget. Ezt a bélyegpárt nem árulták postahivatalokban, csak a posta tisztviselői ragasztották fel a megcímzett borítékokra vagy levelezőlapokra. A fel nem használt bélyegpár darabjait később a posta árusította, a bélyeggyűjtők számára igazi különlegességnek számít egy-egy korabeli példány.
Az 1. világháború után 1920 februárjában létrehozták a Magyar Aeroforgalmi Részvénytársaságot (Maefort), amely leveleket is szállított – az első légiposta-járat 1920. május 12-én Albertfalváról indult, és Szegedre érkezett. A járat egyszerre alapozta meg a levél-és újságszállítás légipostai gyakorlatát, mivel a gép újságot is vitt – az Új Nemzedék című lap 1600 példányát. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum