2013. március 12., kedd

Március 12.



Gergely napja.
A görög eredetű Grégoriosz név latin Gregorius formájának a Gregor rövidüléséből származik. Jelentése: éberen őrködő.
604 – Nagy Szent Gergely ünnepe. A tudósok, tanárok, tanulók, iskolák, valamint a zene védőszentje, s az ő nevére utalnak a gregorián énekek, bár ennek vitatott történelmi alapja. Járványok idején ma is az ő közbenjárásáért fohászkodnak.
1836 – Megszületett Paulay Ede színész, rendező, műfordító, szakíró, a Nemzeti Színház igazgatója.
1852 – Megjelent Harriet Beecher Stowe amerikai írónő regénye, a „Tamás bátya kunyhója, avagy a négerek élete Észak-Amerikai rabszolgatartó államaiban” és bestseller lett.
1891 – Budapesten megszületett Polányi Mihály kémikus, orvos, filozófus, thermodinamikai kutató.
1894 – Meghalt Paulay Ede színész, rendező, műfordító, szakíró, a Nemzeti Színház igazgatója.
1894 – Eladták az első üveg Coca-Cola üdítőitalt.
1901 – 5,2 millió dollárt adományozott New Yorknak az első közkönyvtár megépítésére a jótékonysági akcióiról híres Andrew Carnegie, az amerikai acélbirodalom megalapítója.
1911 – Megszületett Kiss Manyi Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő, érdemes és kiváló művész.
1934 – Megszületett Moldova György író.
1968 – Megszületett Malek Andrea színésznő, énekesnő.


75 éve történt az Anschluss, 1938. március 12-én német csapatok szállták meg Ausztriát.
A hatalmát a harmincas évek második felére megszilárdító Hitler 1938-ra elérkezettnek látta az időt külpolitikai törekvéseinek megvalósítására. A Rajna- és a Saar-vidék visszaszerzése mellett elsődleges célja a német nyelvterületek egységesítése volt, annak ellenére, hogy az I. világháborút lezáró versailles-i békeszerződés egyértelműen kimondta: Ausztria és Németország nem alkothat egységet.
Az Ausztriában is jelentős támogatottságot élvező nemzetiszocialista párt 1934-ben sikertelen puccsot kísérelt meg, amelynek során meggyilkolták Dollfuss kancellárt. Utóda, Kurt Schussnigg egyre inkább a fasiszta Németország nyomása alá került, majd 1938. február 12-én tartott  megbeszélésükön Hitler falhoz szorította az osztrák vezetőt. A katonai beavatkozással megfenyegetett Schussnigg engedett az ultimátumnak és az osztrák nácik vezetőjét, Arthur Seyss-Inquartot nevezte ki belügyminiszternek, aki pozíciójából adódóan a rendvédelmi szerveket is irányította.
Az esemény feletti ellenőrzést elvesztő, kétségbeesett kancellár a szociáldemokratákat és a kommunistákat is "harcba szólította" a patriotizmus felélesztéséért és a függetlenség megőrzéséért. Március 13-ra népszavazást írt ki az ország önállóságának megőrzésére, a kedvező döntés reményében még a korhatárt is 24 évre emelte, hogy távol tartsa a náci ideológia iránt nagy számban elkötelezett fiatalokat. Hitler és gépezete válaszul káoszról és zavargás kitöréséről kezdett beszélni, azt állítva, hogy Ausztria népe Németországot hívja segítségül a rend helyreállításához. A német vezető március 11-én ultimátumot intézett Schuschnigghoz, de még annak lejárta előtt elrendelte a német csapatok Ausztriába való bevonulását (döntéséről maga Göring is csak órákkal később értesült).
A Wehrmacht 8. hadosztálya március 12-én reggel átlépte a határt, ellenállásba nem ütköztek, a fogadtatás inkább barátságosnak volt mondható. Sokan karlendítéssel és virágokkal várták a bevonulókat (innen a Blumenkrieg kifejezés), a legnagyobb ovációban azonban az "egykori határt" szülőfaluja, Braunau közelében átlépő Hitler részesült.
A hatalomátvétel fegyveres összeütközés nélkül zajlott le, ehhez az is kellett, hogy a nácik pillanatok alatt bebörtönözzenek több tízezer, a rendszerre veszélyt jelentő ellenzékit. A nagyhatalmak fokozott figyelemmel kísérték az Anschlusst (vagyis kerülték a beavatkozást), a folyamat az április 10-én megtartott (nyílt és nem titkos) népszavazással zárult, amelyen a szavazók 99,73 százaléka az egyesülés mellett voksolt.
Ausztria évekre elvesztette önállóságát, Ostmark néven lett a harmadik birodalom tartománya. Csak 1945-ben lett újra független, teljes szuverenitását pedig csak az 1955-ös alaptörvény elfogadása után nyerte vissza. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése