Ulrik napja.
A német eredetű Ulrich névből származik. Jelentése: öröklött birtokán
uralkodó.
1753 – Megszületett
Jean Pierre Francois Blanchard francia léghajós, aki először repülte át a La Manche csatornát.
1776 – Amerikában a függetlenség napja, annak emlékére, hogy Benjamin Franklin Pennsylvania egyik képviselőjeként aláírta a Függetlenségi Nyilatkozatot.
1845 – Megszületett Szinyei Merse Pál festőművész (Majális).
1948 – Megszületett Verebes István színész, rendező, író.
1927 – Megszületett Gina Lollobrigida, olasz filmszínésznő.
1934 – Az olaszországi Sancellemozban 66 éves korában – egy addig ismeretlen betegségben – meghalt Marie Curie (eredeti nevén: Sklodowska) lengyel származású francia vegyész és fizikus, aki 1903-ban férjével, Pierre Curie-vel és Antoine Becquerellel megosztva fizikai Nobel-díjat, 1911-ben kémiai Nobel-díjat kapott.
1776 – Amerikában a függetlenség napja, annak emlékére, hogy Benjamin Franklin Pennsylvania egyik képviselőjeként aláírta a Függetlenségi Nyilatkozatot.
1845 – Megszületett Szinyei Merse Pál festőművész (Majális).
1948 – Megszületett Verebes István színész, rendező, író.
1927 – Megszületett Gina Lollobrigida, olasz filmszínésznő.
1934 – Az olaszországi Sancellemozban 66 éves korában – egy addig ismeretlen betegségben – meghalt Marie Curie (eredeti nevén: Sklodowska) lengyel származású francia vegyész és fizikus, aki 1903-ban férjével, Pierre Curie-vel és Antoine Becquerellel megosztva fizikai Nobel-díjat, 1911-ben kémiai Nobel-díjat kapott.
545 éve,
1468. július 4-én Mátyás király elfoglalta Olmütz városát, majd 1469. május
3-án cseh királlyá koronázták.
Az akkor 14 éves Hunyadi
Mátyást 1457-ben túszként vitte magával Prágába V. László király, aki
nem sokkal később meghalt. A magyar rendek 1458 januárjában Mátyást
választották királlyá, akit Podjebrád György cseh kormányzó (akit
abban az évben cseh királlyá választottak) csak azzal a feltétellel engedett
haza fogságából, hogy Mátyás feleségül veszi lányát, Podjebrád Katalint. Az
esküvőre csak 1463-ban került sor, az alig 14 éves királyné egy évvel később
gyermekágyi lázban hunyt el. Ezután após és vő kapcsolata elhidegült: Mátyás
nehezményezte, hogy Podjebrád nem támogatta a III. (Habsburg) Frigyes
német-római császár elleni háborúban, sőt a cseh seregek be-betörtek
Észak-Magyarországra.
II. Pál pápa 1468-ban kiátkozta Podjebrádot, aki koronázásakor tett ígéretét megszegve nemhogy visszatérítette volna országát a katolikus egyház kebelébe, de nyíltan a husziták oldalára állt, a cseh koronát pedig a pápa a lengyel Jagellóknak ajánlotta fel. Mátyás azonban el akarta kerülni, hogy a Jagellók Csehország megszerzése után (az 1440 és 1444 között magyar királyként is uralkodó I. Ulászlóra hivatkozva) a magyar koronára is szemet vessenek, ezért 1468 áprilisában III. Frigyes támogatásával (akinek országát éppen cseh seregek pusztították) keresztes hadjáratot hirdetett Csehország ellen.
A háború kedvezően indult, néhány hónap alatt elfoglalta a katolikus többségű Morvaország nagyobb városait, így Olmütz városát is, majd megszállta Lausitzot és Sziléziát. A katolikus cseh rendek 1469-ben Mátyást választották meg királynak, de célját nem sikerült elérnie. A szorult helyzetbe került Podjebrád a lengyel IV. Kázmér fiait tette meg utódjának, s Mátyás cseh királyságát III. Frigyes sem volt hajlandó elismerni. A keresztes hadjárat egyre jobban elhúzódott, Mátyás pénzszűkébe került és hadi sikereket sem tudott felmutatni, ezért 1471 elején tárgyalásokba bocsátkozott Podjebráddal. Balszerencséjére azonban Podjebrád néhány hónappal később elhunyt, a cseh rendek egy része pedig Mátyás helyett IV. Kázmér fiát, Jagelló Ulászlót választotta meg királynak. Mátyás ezután elhúzódó háborúskodásra kényszerült, amelynek megnyerésére kevés esélye maradt. 1474-ben Boroszló várába vette be magát, és fényes diadalt aratott az őt ostromló Jagellók fölött, a történelemben ritka módon végül az ostromlók kényszerültek békét kérni az ostromlottaktól. A fényes diadal azonban csak békekötést eredményezett, 1479-ben a két fél lényegében a status quót szentesítette: a felek kölcsönösen elismerték egymás cseh királyi címét, Mátyás megtarthatta Morvaországot, Sziléziát és Lausitzot, a szűkebb értelemben vett Csehország Ulászló kezén maradt. Mátyás 1490-ben halt meg, halála után Jagelló Ulászló került a trónra, aki e néven másodikként 1516-ig viselte a Szent Koronát. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum
II. Pál pápa 1468-ban kiátkozta Podjebrádot, aki koronázásakor tett ígéretét megszegve nemhogy visszatérítette volna országát a katolikus egyház kebelébe, de nyíltan a husziták oldalára állt, a cseh koronát pedig a pápa a lengyel Jagellóknak ajánlotta fel. Mátyás azonban el akarta kerülni, hogy a Jagellók Csehország megszerzése után (az 1440 és 1444 között magyar királyként is uralkodó I. Ulászlóra hivatkozva) a magyar koronára is szemet vessenek, ezért 1468 áprilisában III. Frigyes támogatásával (akinek országát éppen cseh seregek pusztították) keresztes hadjáratot hirdetett Csehország ellen.
A háború kedvezően indult, néhány hónap alatt elfoglalta a katolikus többségű Morvaország nagyobb városait, így Olmütz városát is, majd megszállta Lausitzot és Sziléziát. A katolikus cseh rendek 1469-ben Mátyást választották meg királynak, de célját nem sikerült elérnie. A szorult helyzetbe került Podjebrád a lengyel IV. Kázmér fiait tette meg utódjának, s Mátyás cseh királyságát III. Frigyes sem volt hajlandó elismerni. A keresztes hadjárat egyre jobban elhúzódott, Mátyás pénzszűkébe került és hadi sikereket sem tudott felmutatni, ezért 1471 elején tárgyalásokba bocsátkozott Podjebráddal. Balszerencséjére azonban Podjebrád néhány hónappal később elhunyt, a cseh rendek egy része pedig Mátyás helyett IV. Kázmér fiát, Jagelló Ulászlót választotta meg királynak. Mátyás ezután elhúzódó háborúskodásra kényszerült, amelynek megnyerésére kevés esélye maradt. 1474-ben Boroszló várába vette be magát, és fényes diadalt aratott az őt ostromló Jagellók fölött, a történelemben ritka módon végül az ostromlók kényszerültek békét kérni az ostromlottaktól. A fényes diadal azonban csak békekötést eredményezett, 1479-ben a két fél lényegében a status quót szentesítette: a felek kölcsönösen elismerték egymás cseh királyi címét, Mátyás megtarthatta Morvaországot, Sziléziát és Lausitzot, a szűkebb értelemben vett Csehország Ulászló kezén maradt. Mátyás 1490-ben halt meg, halála után Jagelló Ulászló került a trónra, aki e néven másodikként 1516-ig viselte a Szent Koronát. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése