Július 8.

Ellák napja.

Attila hun uralkodó fiának a neve. Téves olvasatban terjedt el, a helyes kiejtés Ilek. A név eredete bizonytalan, talán a germán Eicke, Eilke névből származik, ez esetben a jelentése tölgy. Valószínűbb azonban, hogy a név török eredetű, és azonos tőről fakad a Jelek és az Üllő névvel.

1822 – Az itáliai Viareggio mellett, egy vitorlásbalesetben 29 éves korában meghalt Percy Bysshe Shelley romantikus angol költő, John Keats és Lord Byron mellett a kor egyik legjelentősebb költője, akinek munkái: „Mab királynő” (filozófiai költemény), „A megszabadított Prométheusz” (dráma), „Adonais” (elégia).

1831 – Megszületett Dr. John Stith Pemberton amerikai gyógyszerész, a Coca-Cola megalkotója.
1838 – Megszületett Ferdinand Zeppelin német altábornagy, a mesterségesen kormányozható léghajó feltalálója, ami róla is kapta a nevét.
1867 – Königsbergben megszületett Kathe Kollwitz (szül. Kathe Schmidt) német festőművész és grafikus, aki az impresszionizmus és az expresszionizmus közötti személyes kifejező stílussal alkotott.

1938 – Megszületett Koncz Gábor színész (A dunai hajós).

1943 – Megszületett Szakcsi-Lakatos Béla dzsessz-zeneművész.

1953 – Budapesten megszületett Kocsis Ferenc birkózó, az UTE edzője, mesteredző, aki 1980-ban Moszkvában olimpiát nyert.
1967 – Londonban 53 éves korában meghalt Vivien Leigh (eredeti nevén: Vivian Mary Hartley) brit színésznő, akinek legismertebb filmjei: „Elfújta a szél”, „Lady Hamilton”, „A vágy villamosa”, „Bolondok hajója”.
1998 – Orbán Viktor lett az elnöke az 1998. évi választások után a Fidesz-Magyar Polgári Párt, az FKgP és a Magyar Demokrata Fórum részvételével megalakult koalíciós kormánynak, aki tisztségét 2002. májusáig töltötte be.

10 éve, 2003. július 8-án indult a népszerű internetes lexikon, a Wikipédia magyar változata.

A Wikipédia a világ legnagyobb nyílt tartalmú, a felhasználók által szerkesztett internetes enciklopédiája. Ma már mintegy 270 nyelven hozzáférhető, a 2001-ben indult angol nyelvű változat már több mint 2 millió címszót tartalmaz. (A név az angol wiki és enciklopédia szavak összevonásával keletkezett. A wiki a hipertext rendszer egy fajtája, illetve olyan webhely, amely lehetővé teszi, hogy a laphoz bárki új tartalmakat adjon hozzá vagy módosítsa a meglévő változatot.)

A Wikipédia angol nyelvű változata 2001 óta létezik, a magyar változat szintén 2001-ben indult. A ma is működő magyar felületű és kezdőlapú Wikipédia 2003. július 8-án vált elérhetővé, az első szócikk az Omega együttes volt. A magyar Wikipédia is a MediaWiki szoftverre épül, az infrastruktúrát az Egyesült Államokban bejegyzett nonprofit Wikimédia Alapítvány (WMF) biztosítja.
A magyar változatnak mintegy kétezer - túlnyomórészt önkéntes - munkatársa van, a szócikkek száma 2007-ben érte el az 50 ezret, egy évvel később a 100 ezret, 2011-ben a 200 ezret, a legújabb adatok szerint meghaladta a 241 ezret. Érdekesség, hogy a teljes, 270 nyelvű Wikipédia-projektben a tízmilliomodik címszót - 2008. március 27-én 00:07 órakor - a magyar Wikipédiában hozták létre, és Nicholas Hilliard angol festőről szól. A világlexikon szócikkei változnak, bővülnek, átíródnak, s a láthatatlan szerkesztők a pontatlanságokat, téves adatokat idővel kijavítják. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum

Július 8. - Kezdődik a muszlimok böjti hónapja, a ramadán.

A testet és lelket erősítő harmincnapos böjt azért esik a muszlim holdnaptár kilencedik hónapjára (amely a hold járásától függően 29 vagy 30 napos), mert a hagyomány szerint 610-ben e hónap 27. napján adta Allah a Koránt az égből Mohamed prófétának, aki ekkor a Híra hegyére vonult vissza elmélkedni és böjtölni. Az iszlám szerint ramadánkor a pokol kapui zárva vannak, a démonok le vannak láncolva, így e hónap a sanyarú nélkülözések ellenére a béke és a szellemi megtisztulás időszaka.
A böjt elsődleges célja, hogy a muszlimok az elmélkedésnek, az imának szenteljék magukat, növekedjék türelmük, akaraterejük, amellyel legyőzik testi vágyaikat. A rangra, anyagi helyzetre való tekintet nélkül mindenkire érvényes szabály a vallási közösség tagjainak egyenlőségét is hivatott kiemelni. A ramadán egyben a hit nevében folytatott harc időszaka, ehhez fűződik ugyanis az iszlám arábiai térhódításának két döntő mozzanata: a próféta ebben a hónapban aratta első katonai győzelmét ellenfelei felett, és ekkor hódította meg Mekkát is.
A hívőknek ilyenkor napkeltétől napnyugtáig tartózkodniuk kell az evéstől, ivástól, dohányzástól, fürdéstől, zenehallgatástól, házasélettől és a test egyéb örömeitől, kerülniük kell a dühöt, az erőszakot, az irigységet, a vágyat, a pletykát - egyszóval jobban kell figyelniük egymásra. (Felmentést csak a 14 éven aluli gyermekek, az utazók, a terhes és szoptatós anyák, a csatában harcolók és a betegek kapnak.) Nem csoda, ha ilyenkor mindenki igyekszik napkelte előtt felkelni és enni, az élet pedig napszállta után élénkül meg: kezdetét veszi az iftár, a lakoma, a szent helyeket kivilágítják, a boltok kinyitnak. A hónap 26. és 27. napja közti éjszakára esik a sors vagy elrendelés éjszakája, a Lailat al-Kadr, amelyen a próféta először kapta meg Gábriel arkangyalon keresztül a kinyilatkoztatást. Ez a muszlimok számára az év legnagyszerűbb éjszakája, amelyet az imádkozásnak kell szentelniük. A böjt befejeződésekor háromnapos nagy ünnepet csapnak, e Kis Bajrám napokkal tér vissza az élet a rendes kerékvágásba. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum