Február 22.

Gerzson napja.

Héber eretű bibliai név. Jelentése: idegen, jövevény, száműzött.

1990 –Az áldozatok napja.

1440 – Komáromban megszületett V. (Utószülött) László magyar király, aki lefejeztette Hunyadi Lászlót, Nándorfehérvár főkapitányát.
1512 – Sevillában meghalt Amerigo Vespucci híres itáliai hajós és felfedező, aki spanyol és portugál uralkodók szolgálatában számos felfedezőutat tett a dél- és közép-amerikai kontinensre. 1507-ben német térképészek Vespucci keresztneve után nevezték el az Újvilágot „Ameriká”-nak.
1535 – Megszületett Bornemissza Péter költő, egyházi és drámaíró, evangélikus prédikátor, aki Balassi Bálint nevelője volt.
1616 – Az egyház – mivel veszélyeztetve érezte hatalmát – elutasította a természettudományt. V. Pál pápa felszólította Galileo Galilei olasz matematikust, filozófust és fizikust, ismerje el, hogy tudományos nézetei tévesek.
1732 – Megszületett George Washington, az Amerikai Egyesült Államok első elnöke.

1788 – Megszületett Arthur Schopenhauer német filozófus (A világ mint akarat).
1810 – Zelazowa-Wolában megszületett Frédéric Francois Chopin lengyel zeneszerző és zongoraművész, akinek zongorára komponált műveiben (zongoraversenyek, prelűdök) a lengyel népzene motívumai bukkannak elő.

1848 – Az itáliai mozgalmak hatására forradalom robbant ki Párizsban.
1900 – Megszületett Luis Bunuel spanyol rendező. (Az andalúziai kutya)

Február 22. – A bűncselekmények áldozatainak napja

Az Európa Tanács 1990-ben, az Európai Áldozatvédő Fórum javaslatára február 22-ét a bűncselekmények áldozatainak napjává nyilvánította, annak emlékére, hogy 1990. február 22-én tette közzé az Európa Tanács a bűncselekmények áldozatainak chartáját.
Az EU-országok kormányait képviselő Tanács 2012. október 4-én fogadta el azt az új európai jogszabályt, amely a bűncselekmények áldozatainak jogait erősíti. A sértettekre vonatkozó minimumszabályokról szóló uniós irányelvet a tagországoknak három éven belül kell átültetniük saját nemzeti jogrendszerükbe, az intézkedés évente 75 millió ember jogi helyzetén javít szerte az Európai Unióban.
A jogszabály előírja a sértettekkel való tiszteletteljes bánásmódot, valamint azt, hogy számukra érthető nyelven és formában tájékoztatást kell kapniuk jogaikról és az ügyükben folyó eljárásról. Valamennyi tagállamban sértetteket támogató szolgálatot kell felállítani, kívánság esetén biztosítani kell a sértettnek az eljárásban való részvételét, a tárgyaláson való részvételhez pedig segítséget kell nyújtani. Megfelelő védelmet kell adni a veszélyeztetett sértetteknek - például a gyermekeknek, a nemi erőszak sértettjeinek és a fogyatékosoknak. A védelmet ki kell terjeszteni mind a rendőrségi nyomozásra, mind a bírósági eljárásra.

Magyarországon az 1989-ben alakult Fehér Gyűrű Közhasznú Egyesület javaslatára 1993 óta hívják fel e napon a figyelmet arra, hogy az áldozattá vált ember lelki, jogi, anyagi segítségre szorul. Az áldozatoknak, különösen a gyermekeknek, fogyatékkal élőknek vagy a nemi erőszakot elszenvedőknek különleges szükségleteik vannak, amelyeket testi-lelki épségük megőrzése érdekében kiemelt módon kell kezelni. A Fehér Gyűrű a személyi gondoskodás és az emberi vigasz mellett díjtalan jogsegélyszolgálatot lát el, s anyagi támogatást nyújt szükség esetén.
Az Országgyűlés 2005-ben alkotta meg a bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló törvényt, amely 2006. január 1-jén lépett hatályba. A jogszabály lényege, hogy a Magyarország területén áldozattá vált személyeknek jár az ingyenes tájékoztatás arról, miként tudják érvényesíteni fizikai, társadalmi, anyagi káraik enyhítését.
Miniszteri rendelet írja elő, hogy 2013 végéig az ország minden rendőr-főkapitányságának területén legalább egy gyermekbarát meghallgató szobát kell kialakítani, ami oldhatja a traumát, könnyebbé teszi a gyermekek számára, hogy beszéljenek az őket ért sérelemről.
Hazánkban évente átlagosan 220 ezer ember válik bűncselekmény sértettjévé, közvetlen környezetükben további csaknem félmillió ember szenved érzelmi megrázkódtatást és gyakran anyagi veszteséget is - közülük kerülnek ki azok, akik az állami áldozatsegítés keretében felkínált támogatásokat igénybe vehetik.
A belügyminiszter adatai szerint az ismertté vált bűncselekmények száma 2010-ben 428 ezer volt, 2013-ra ez 358 ezerre csökkent, kevesebb lett a közterületi bűncselekmény is: 115 ezerről 92 ezerre esett vissza. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum

165 éve, 1849. február 22-én indult meg az Esti Lapok.

1849. február 22-én indult meg az Esti Lapok, napilapként, negyedrét alakban, a debreceni városi nyomda termékeként.
Az Esti Lapokat felelős szerkesztőként és kiadóként egy személyben Jókai Mór irányította, voltaképpen a megszűnt Pesti Hírlap irányvonalát folytatva, hangnemére azonban Jókai szellemes stílusa nyomta rá bélyegét. Szerzői főként azok a mérsékelt nemesek voltak, akik, mint a képviselőház tagjai, Debrecenben a "békepártiak" közé tartoztak. Közülük elsősorban Kazinczy Gábor, Kovács Lajos, Pálffy János, Zichy Antal és Szunyohg Rudolf neve méltó említésre. A politikai irányvonalra döntően Kazinczy, Kovács, Nyáry Pál ill. részben Hunfalvy Pál gyakorolt befolyást, valamint Kemény Zsigmond aki a háttérben ugyan, de a lap meghatározó szellemi vezetői közé tartozott. Jókai kivált a népszerű hangnemről, a megfogalmazásról, ill. a Charivari (macskazene) című "humoristicai rovat" vezetéséről gondoskodott. Ebben a rovatban Jókai mesterien, nagy biztonsággal alkalmazta sajátos személyekre célzó humorát, amely valójában a nemesi, megyei politika hagyományos fegyverei közé tartozott.
A lap a dinasztiával való szakítás és a végsőkig folytatott harc helyett a törvényes önvédelem és ezen az alapon - ha lehet - a megegyezés politikáját képviselte, jellemzően Nyáry Pál 1849. január 13-án a képviselőházban alulmaradt javaslatának szellemében. A lap bevezető cikke rögzítette, hogy a szabadságharcot jogosnak tartja, de ha annak folytatása veszélyeztetné a haza sorsát, mégis inkább a béke mellett foglalna állást. Nem meglepő, hogy az Esti Lapok kezdettől fogva ellenkezést, tiltakozást váltott ki a szabadságharc pártiaknál.
Az Esti Lapoknak 1849. május 31-ig 83 száma jelent meg Debrecenben, majd június 4-től Pesten a Landerer és Heckenast nyomdában újra megindult a kiadás, azonban csak július 7-ig jelenhetett meg összesen 26 száma. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum