Február 26.

Edina napja.

Germán eredetű név. A legvalószínűbb származása szerint az Éda alakváltozata.

1802 – Megszületett Victor Hugo francia költő, regény- és drámaíró, korának legtermékenyebb szerzője, az európai romantika egyik vezéregyénisége. (Nyomorultak).
1808 – Megszületett Boka Károly cigányzenész, aki a szabadságharc idején Kossuth Lajosnak is kedvenc muzsikusa volt.
1829 – Megszületett Levi Strauss a világ egyik legismertebb ruhadarabjának, a farmernek a feltalálója.
1846 – Megszületett Buffalo Bill (eredeti nevén William F. Cody) amerikai vadász, mutatványos, író.
1846 – Megszületett William Cody amerikai bölényvadász, aki Buffalo Bill néven vált ismertté.
1873 – Kolozsváron megszületett Sigmond Elek vegyészmérnök, agrogeológus, a korszerű magyar talajtani kutatások megteremtője.
1899 – Széll Kálmánt választották Magyarország miniszterelnökének, aki 1903.06.27-ig töltötte be tisztségét.
1928 – New Orleansban megszületett Fats Domino amerikai blues zenész.
1930 – Üzembe helyezték az első piros-zöld közlekedési lámpát Manhattanben.

2003 – Elkészült az EU-csatlakozási szerződés végleges változata.

25 éve, 1989. február 26-án tartotta meg alakuló közgyűlését a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség.

Kárpátalján a magyar közösségek szerveződése spontán módon indult meg. 1988 folyamán számos magyarlakta településen alakultak művelődési körök – pl. a beregszászi Illyés Gyula, a munkácsi II. Rákóczi Ferenc, a gáti Kovács Vilmos, a técsői Hollósy Simon, a nagyszőlősi Bartók Béla Kör –, ekkor még államilag finanszírozott, kulturális szervezet létrehozása volt az elképzelés.
1989. január 21-én Ungváron megtartotta alakuló gyűlését az ukrán Sevcsenko Anyanyelvi Társaság területi szervezete, ami új lendületet adott az eseményeknek. A gyűlésen jelen volt több magyar értelmiségi is, akik számára az ukrán kulturális szövetség megalakulása igazolta, hogy lehetséges nemzetiségi alapon szerveződő társadalmi szervezet létrehozása közvetlen állami, illetve pártközreműködés nélkül is.
Ilyen előzmények után került sor 1989. február 26-án Ungváron, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség alakuló gyűlésére, amelyen a megye gyakorlatilag valamennyi magyarlakta települése képviseltette magát. A szövetség egyhangúlag elfogadott alapítólevele a létrehozandó szervezet célját a Kárpátalján élő magyar nemzetiség kultúrájának, nemzeti hagyományainak, anyanyelvének megőrzésében és ápolásában, anyanyelvi művelődésének és oktatásának elősegítésében, valamint az e célokkal kapcsolatos érdekek védelmében határozta meg.
1989. június 20-án a szövetséget hivatalosan is bejegyezték. Sorra alakultak Kárpátalja-szerte a Szövetség alapszervezetei, melyek járási és regionális szervezetekbe tömörültek. A KMKSZ rövid időn belül Kárpátalja legnagyobb társadalmi szervezetévé nőtte ki magát.
A Szövetség múlhatatlan érdemei közé tartozik, hogy a kárpátaljai magyarság fél évszázad múltán ismét nyíltan és szabadon ünnepelhette nemzeti ünnepeit, használhatta nemzeti szimbólumait, és átélhette az összmagyarsághoz tartozást.
Kiemelt feladatként kezelte a Szövetség a magyar történelmi helységnevek visszaállításának ügyét. Az ukrán parlament döntése nyomán még 1991-ben visszakapta két magyar falu – Eszeny és Tiszaásvány – történelmi nevét, további 23 magyarlakta település pedig 1995-ben. Elmaradt viszont Beregszász város nevének megváltoztatása, annak ellenére, hogy népszavazást is tartottak erről, és a lakosság Beregovo helyett a magyar elnevezést választotta.
Politikai szinten a KMKSZ – Ukrajnai Magyar Párt külön frakciót alkot a Kárpátaljai Megyei Tanácsban, és a magyarlakta települések jelentős részében a párt adja az önkormányzati vezetőket.
A szervezet megalakulásakor Fodó Sándort, az Ungvári Állami Egyetem tanárát választották meg a szövetség elnökének. 1996 óta Kovács Miklós politológus vezeti a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetséget.

95 éve, 1919. február 26-án írta alá Woodrow Wilson amerikai elnök azt a törvényt, amely nemzeti parkká nyilvánította az Egyesült Államok és a világ egyik legkedveltebb turistalátványosságát, a Grand Canyont.

A Colorado folyó szakadékvölgye Arizona állam északnyugati részén 446 kilométer hosszan, 6-30 kilométer szélességben vágódik bele a fennsíkba. A nemzeti park területe 4930 négyzetkilométer. A kanyon nem vetődéssel jött létre, hanem a folyó vágódott bele több millió év alatt a kiemelkedő platóba. A meredek falak különböző kőzetrétegei valóságos geológia tankönyvként ejtik csodálatba a látogatókat. A fennsík felszíne erősen szabdalt, a meredek falak előtt tanúhegyek, a falak peremén kőoszlopok, különböző alakú kiemelkedések nyújtanak lenyűgöző látványt.
A Grand Canyon nem a világ legmélyebb szurdoka, de egészen biztosan a legismertebb, a leglátványosabb és a legtöbbet tanulmányozott földrajzi képződmény. A kanyon aljában lévő sziklák életkora elérheti a kétmilliárd évet is.
Területén tízezer éves indián települések nyomait is megtalálták, első európaiként 1540-ben a mitikus hét aranyvárost hajszoló spanyol konkvisztádorok pillantották meg. Kétszáz évvel később érkeztek ide az első misszionáriusok, de a terület feltérképezése csak a 19. század közepén kezdődött meg. Az első telepesek a Grand Canyon ásványkincseinek kitermelését fontolgatták, de gyorsan rájöttek, hogy a turizmus sokkal kisebb fáradsággal sokkal nagyobb bevétellel kecsegtet.
A területet 1873-ban nyilvánították védettnek, majd 1893-ban erdőrezervátumként került védelem alá, méghozzá Benjamin Harrison elnök hathatós közreműködésével. 1908-ban Theodore Roosevelt alapította a Grand Canyon Nemzeti Emlékművet, és 1919-ben alakult meg maga a Nemzeti Park, amelynek területét 1975-ben kibővítették.
A Grand Canyon területén 1500 növény-, 355 madár-, 89 emlős-, 47 csúszómászó, 9 kétéltű és 17 halfajta él, közülük sok csak itt található meg. Egy gát 1963-as megépítése óta időről időre mesterségesen kell növelni a folyó vízhozamát, hogy felélesszék a szegényedő, veszélyeztetett ökoszisztémát.
A Grand Canyon a világ hét természeti csodájának egyike, amelyet évente több mint ötmillióan keresnek fel. A látogatóknak lehetőségük van a túrázásra gyalog, öszvérháton, néhány száz dollár ellenében végigcsónakázhatnak a folyón is, ha nem félnek a vadvizektől. A látványt élvezhetik a levegőből is, nem csak repülőgépről: 2011-ben adták át a Skywalk elnevezésű üvegpadlós kilátót, amely olyan érzést kelt a rá kimerészkedőkben, mintha a levegőben állnának. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum