MAGYAR ÜGYEK
Kisebbségjogi témák
Hatan négyfelé
Most már végleges: A hat vajdasági
magyar párt négyféle helyzetben indul a március 16-i rendkívüli parlamenti
választásokon.
A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) egyedül indul[1],
az öt kisebb párt közül három – a Magyar Egység Párt (MEP),
a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ), a Magyar
Remény Mozgalom (MRM),[2]
– a Nemzeti Közösségek Listáján[3],
a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK), Boris
Tadić alakulóban levő Új Demokrata Pártjával írt alá megállapodást[4],
a Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) pedig – jelek
szerint – nem is indul a március 16-i választásokon.[5]
A Nemzeti Közösségek Listájával az a gond, hogy a választási listán az első
két hely a Bosnyákok Demokratikus Közösségét (BDK) illeti meg és csak a
harmadik az MRM-et.[6] A magyar pártelnökök sajnos
nem tudták kialkudni az első helyet, holott a legutóbbi (2010. évi
választásokon) is a képviselői helyet Emir Elfić, a BDK elnöke kapta. Most ezt
egy magyar párnak illett volna adni.
Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége a Boris Tadić bukott
államelnökkel, a Demokrata Párt volt vezetőjével szövetkezett, amely a
vajdasági magyarság érdekében (nyolc évi hatalmi pozíciója alatt) éppen semmit
nem tett. Milyen érdek fűzheti a VMDK-t egy ilyen párttal kötött szövetséghez?
A VMDP állandóan bojkottálja a választásokat (még a nemzeti tanácsit is),
holott a pártok éppen azért léteznek, hogy a megmérettessék magukat. (Amelyik
párt nem vesz részt a választásokon, az nem is létezik.) Az ilyen fellépéssel a
VMDP objektíve a VMSZ malmára hajtja vizet.
Az ilyen viszonyulást jellemzi az is, hogy Ágoston András, a VMDP
leköszönt elnöke, a Kisebbségi Forum Hírlevelének legutóbbi (2014. február 15-i
36. számában) arról cikkezik, hogy a magyar
(perszonális) autonómia bevezetésére „csak akkor kerülhet sor, ha mi kettős
állampolgárok, minden más témát félre téve szavazatunkkal erősítjük meg:
hozzájárulunk a harmadik, ezúttal is kétharmados Orbán-kormány létrejöttéhez”.[7]
Ágoston számára szerbiai választások egyáltalán nem
fontosak („tegyük félre”), miközben a nemzeti kisebbségi jogainkat éppen Szerbiában
valósítjuk meg. Számára az a lényeges, hogy újra „kétharmados Orbán-kormány” jöjjön létre.
Olyan kormány, amely eddig még csak a kis úját sem mozdította a jogaink
érvényesítése érdekében.
Mindezek után megállapítható: Az öt magyar párt részéről sikertelen
volt az összmagyar egyeztetés, a VMSZ pedig lépést sem tett a közös fellépés
felé. Sikertelen/hiábavaló volt a civil szervezetek és magánszemélyek felhívása
is a pártvezetőkhöz, amelyben az egységes fellépést, a közös listaállítást és
programot szorgalmazták.[8]
Mi várható ezek után?
Elsősorban azt, hogy kevesebb magyar képviselő lesz a szerb
parlamentben, mint amennyit az egységes/közös fellépés (vagy az arányos
képviselet biztosítása) eredményezhetne. Másodsorban, hogy nem lesz valódi magyar
érdekképviselet, mivel a VMSZ ugyanazokat a képviselőket jelöli, akik eddig sem
tettek szinte semmit a magyarság érdekében.[9]
Harmadsorban pedig, hogy mindez tovább rontja a vajdasági magyarság amúgy sem
irigylésre méltó általános helyzetét.
A felelősség természetesen azokat a pártvezetőket illeti, akik nem
tudtak/voltak halandók lemondani a személyes vagy pártjaik érdekeiről a közös
fellépés érdekében. Lehet ezt magyarázni, csűrni, csavarni, mint ahogy az egyes
pártvezetők teszik is a média útján, de ez semmit nem változtat a helyzeten. A
felelősség marad. Ezt természetesen a párttagoknak kellene felvetniük, az
elnökök felelősségre vonása útján, olyan vezetőket választva helyükbe, akik
képesek együttműködni a magyarság érdekében.
Végső ideje, hogy a pártok
megszabaduljanak az elvakult és elfogult politikai vezetőiktől. A választások
jó alkalom lesz a VMSZ, a VMDP és a VMDK megbüntetésére is.
Koszovóért aggódik
Február 13-án előadást tartott Várady Tibor, „a Közép-európai Egyetem
és az atlantai Emory Egyetem tanára”, Budapesten a Magyar Külügyi Intézetben –
írja az MTI tudósítója, közli a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) hivatalos
lapja, a Magyar Szó.[10]
Tegyük hozzá: Várady a Magyar Nemzeti (MNT) tanácsnak is tagja.
– Szerbiában óriási trauma „a Koszovó-tragédia”, mert annak a
területnek hatalmas a szimbolikus jelentősége. Koszovó elvesztését a szerbek
máig nem emésztették meg, és emiatt alakult ki félelem a Vajdaság
elvesztésétől. A magyarság aránya azonban már csak tíz százalék körül van a
Vajdaságban, ezért ez csak fóbia – vélekedett Várady. Mi viszont emésszük meg,
hogy a jogainkat lépten-nyomon megsértik?
A szerb alkotmánybíróság 2013, decemberi döntésével a tartomány
statútumát „szinte teljesen érvénytelenítette”. Ebbe a „hangulatba, légkörbe”
illeszkednek a nemzeti tanácsokat érő támadások is – hangzott el az előadásban.
A kisebbségek helyzetének rendezésével kapcsolatban Várady szerint „az
első valóban határozott lépés a kisebbségekről szóló törvény megalkotása volt
2002-ben”. A 2009. évi külön törvény a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsiról
pedig már „valódi hatásköröket biztosított” ezeknek a testületeknek. A szerb
alkotmánybíróság azonban (a 2014. január 16-i döntésével) „a testületek számos
szerzett jogát megnyirbálta” – vélekedett az előadó.
Várady állítása szerint „a magyar nemzeti tanács jobban gazdálkodott a
hatásköreivel, mint más kisebbségek, mert nagyobb értelmiségi kör kapcsolódott
hozzá”. Ebbe a mondatba foglalt mindkét állítás vitaható. Az első (a
hatáskörökkel való „jobb gazdálkodás”) nincs alátámasztva, a másik, az „értelmiségi
körre” vonatkozó pedig nem helytálló, mivel köztudott, hogy az MNT-ben nincsen
egyetlen független értelmiségi sem.
Erről szólt – az MTI tudósítás alapján – Várady előadása. Hiába
keressük, az írásban sehol még csak említés sem történik a vajdasági jelenlegi magyarok
helyzetéről, megoldatlan problémáiról. Az előadó azon állítása is vitaható,
hogy a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsairól szóló törvény „valódi
hatásköröket biztosított” ezeknek. (Köztudott, hogy a jogászprofesszor részt
vett a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsiról szóló 2009. évi törvény
kidolgozásában, amelyről utóbb maga is elismerte, hogy ez még „nem autonómia”.)[11]
Váradynak számtalan lehetősége és minden (elő)feltétele megvolt, úgy
is, mint a VMSZ szürke eminenciásának és az MNT tagjának, hogy kiálljon a
vajdasági magyarok helyzetének rendezéséért, belföldön és külföldön is. A rendszerváltás
óta eltelt negyed század alatt azonban nem hallottam se nem olvastam arról,
hogy bármikor is határozottan és eredményesen fellépett volna a szerb hatalomnál
közösségünk valamilyen nyílt kérdésének a megoldása érdekében. Azon felelős
személyek közé tartozik ezért, aki miatt „a magyarság aránya már csak tíz
százalék körül van a Vajdaságban”.
Újvidék, 2014. február 17.
Bozóki
Antal
[1] Bátran – felelősséggel. A VMSZ választási programja. Magyar Szó (melléklet), 2014. február
15.
[2] Felhívás a délvidéki magyar egyesületekhez, civil szervezetekhez és magánszemélyekhez. http://www.mrm.rs/, 2014. február 12. [21:28]
[3] P. E.: Összefogással a kisebbségi érdekérvényesítését. Magyar Szó, 2014. február 6. 1 és
5.
[4] Fch: Érdekérvényesítőkre van szükségünk. VMDK: http://www.vmdk.org.rs/, 2014. február 15.
[5] A VMDP nem csatlakozik a kisebbségi listához. http://www.vajma.info/cikk/vajdasag/16693/A-VMDP-nem-csatlakozik-a-kisebbsegi-listahoz.html, 2014. február 5. [12:12]
[6] Lásd a 3-as alatti írásban.
[7] Ágoston András: A magyarországi parlamenti
választások tétje. KIFO Hírlevél. 2014. február 15-i 36. A civil szervezetnek álcázott KIFO hírleveleit a VMDP
internetes honlapján teszi közzé.
[9] A jelöltek listáját lásd az
1-es alatt forrásban.
[10] Várady: A szerbek a Vajdaság elvesztésétől félnek, ezért támadják a statútumot. Magyar Szó, 2014. február 13. 3., vagy http://www.magyarszo.com/hu/2249/kulfold_eu/107660/V%C3%A1rady-A-szerbek-a-Vajdas%C3%A1g-elveszt%C3%A9s%C3%A9t%C5%91l-f%C3%A9lnek-ez%C3%A9rt-t%C3%A1madj%C3%A1k-a-stat%C3%BAtumot.htm
[11] Ködbe vesző célok. VMDP közlemény: http://www.vajma.info/cikk/vajdasag/10055/Kodbeveszo-celok.html,
2010. április 11. [16:02]
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése