Mátyás napja.
Bibliai név, a héber Mattiás név latin Matthias formájából származik.
Jelentése: Jahve ajándéka
1585 – Szökőnap
Rómában i.e. 46-ban Gaius Iulius Caesar megreformálta a római naptárt, és helyette bevezette a róla elnevezett – részben még a XX. században is érvényes – időszámítást.
1386 – Visegrádon 32 éves korában meghalt II. Károly (Kis Károly) magyar király, aki ellen merényletet követtek el. Súlyos sérüléseket szenvedett, majd megmérgezték vagy - más források szerint - megfojtották.
1557 – Bécsben megszületett II. Mátyás magyar király (I. Mátyás néven német-római császár és cseh király), aki igyekezett megszilárdítani birodalma külső és belső helyzetét mind a törökkel, mind a Bethlen Gáborral megkötött békével.
1836 – Meghalt Berzsenyi Dániel költő, táblabíró, „a niklai remete” (A közelítő tél, Horatiushoz).
1850 – Megszületett Jászai Mari színésznő.
1879 – Megszületett Hankóczy Jenő mezőgazdasági kutató, feltaláló.
1899 – Megszületett Erich Kästner, német költő, regényíró, az Emil és a detektívek szerzője.
1937 – Megszületett Zsivótzky Gyula olimpiai bajnok kalapácsvető, aki 2 világ-, illetve Európa-csúcsot állított fel.
1943 – Megszületett George Harrison angol zenész, az egykori Beatles egyik tagja.
1946 – Juan Domingo Perón tábornok győzött az argentin elnökválasztáson, a szavazatok 56%-át szerezte meg.
1585 – Szökőnap
Rómában i.e. 46-ban Gaius Iulius Caesar megreformálta a római naptárt, és helyette bevezette a róla elnevezett – részben még a XX. században is érvényes – időszámítást.
1386 – Visegrádon 32 éves korában meghalt II. Károly (Kis Károly) magyar király, aki ellen merényletet követtek el. Súlyos sérüléseket szenvedett, majd megmérgezték vagy - más források szerint - megfojtották.
1557 – Bécsben megszületett II. Mátyás magyar király (I. Mátyás néven német-római császár és cseh király), aki igyekezett megszilárdítani birodalma külső és belső helyzetét mind a törökkel, mind a Bethlen Gáborral megkötött békével.
1836 – Meghalt Berzsenyi Dániel költő, táblabíró, „a niklai remete” (A közelítő tél, Horatiushoz).
1850 – Megszületett Jászai Mari színésznő.
1879 – Megszületett Hankóczy Jenő mezőgazdasági kutató, feltaláló.
1899 – Megszületett Erich Kästner, német költő, regényíró, az Emil és a detektívek szerzője.
1937 – Megszületett Zsivótzky Gyula olimpiai bajnok kalapácsvető, aki 2 világ-, illetve Európa-csúcsot állított fel.
1943 – Megszületett George Harrison angol zenész, az egykori Beatles egyik tagja.
1946 – Juan Domingo Perón tábornok győzött az argentin elnökválasztáson, a szavazatok 56%-át szerezte meg.
Huszonöt éve történt a
magyarországi rendszerváltozás, 1989. február 24-március 2. – Kronológia
Magyarországi változások:
1989. február 24. - Az Elnöki Tanács határozatot hozott Magyarország csatlakozásáról a menekültek helyzetére vonatkozó 1951. évi genfi egyezményhez.
1989. február 24. - A Független Kisgazdapárt politikai bizottsága kizárta a pártból a "hosszabb ideje bomlasztó tevékenységet folytató" Bába Ivánt, Ravasz Károlyt, Jezsó Istvánt és Légrádi Tibort.
1989. február 25. - Megalakult a "Szolidaritás" Szakszervezeti Munkásszövetség, az első független magyar munkás érdekvédelmi szervezet.
1989. február 25. - Bejelentették, hogy takarékossági okok miatt Budapesten május 1-jén a megszokott felvonulás helyett nagygyűlést tartanak, de a hagyományos majálisra sor kerül.
1989. február 26. - Grósz Károly, az MSZMP főtitkára nyilatkozott a Tanjug hírügynökségnek. Úgy vélte, a többpártrendszer önmagában nem biztosíték arra, hogy nem fordulhatnak elő súlyos következményekkel járó hibák, de kétségtelen: megismétlődésükre kisebb a lehetőség, ha egymással versengő pártok vannak a politikai színtéren.
1989. február 27. - A Duna-mozgalmak képviselői petíciót adtak át Stadinger Istvánnak, az Országgyűlés elnökének, amelyben több mint 124 ezer aláíró követelte a bős-nagymarosi vízlépcső munkálatainak leállítását és a kérdésben népszavazás megtartását. Március 1-jén az Országgyűlés bős-nagymarosi ad hoc bizottsága háromórás vita után úgy foglalt állást: nincs szükség arra, hogy a parlament március folyamán napirendjére tűzze a vízlépcső témáját.
1989. február 28. - Munkás és értelmiségi fiatalok egy csoportja újjáalakította a Magyarországi Szociáldemokrata Ifjúsági Mozgalmat.
1989. február 28. - Berényi Ferenc, a Münnich Ferenc Társaság ügyvezető titkára közölte: a szervezet nem kíván párttá alakulni, mert ugyanazon az ideológiai alapon áll, mint az MSZMP.
1989. február 28. - 21 független szervezet és csoport képviselői nyilatkozatban szögezték le: élni kívánnak "törvény adta jogukkal", és továbbra is az a szándékuk, hogy március 15-én jelképesen lefoglalják a Magyar Televíziót.
1989. február 28. - Horn Gyula, a Külügyminisztérium államtitkára az ENSZ Emberi Jogok Bizottságának genfi ülésén hivatalosan tiltakozott a romániai magyar nemzeti kisebbséggel való bánásmód miatt; a román nagykövet válaszában burkoltan irredentizmussal vádolta meg Magyarországot.
1989. március 1. - Négy új határátkelőhely megnyitásával megindult a magyar-szovjet kishatármenti személyforgalom.
1989. március 1. - Országos tagtoborzó nagygyűlést tartott Budapesten a szerveződő Magyarországi Szociáldemokrata Párt.
1989. március 1. - Elhagyta a börtönt, illetve a fogházat az a 70 fiatalember, akik a katonai szolgálat - lelkiismereti, illetve vallási okokból történt - megtagadása miatt töltötték büntetésüket.
1989. március 2. - Az Új Márciusi Front és a KISZ képviselői a monolitikus, egypártrendszerű berendezkedésből a többpártrendszerű, parlamentáris demokráciába vezető átmenetről folytattak eszmecserét.
1989. március 2. - Tiltakozó nagygyűlés volt Budapesten Václav Havel cseh drámaíró és társai bebörtönzése ellen.
1989. március 2. - Habsburg Ottó, az Európai Parlament tagja, volt magyar koronaherceg Magyarországra látogatott.
1989. február 24. - Az Elnöki Tanács határozatot hozott Magyarország csatlakozásáról a menekültek helyzetére vonatkozó 1951. évi genfi egyezményhez.
1989. február 24. - A Független Kisgazdapárt politikai bizottsága kizárta a pártból a "hosszabb ideje bomlasztó tevékenységet folytató" Bába Ivánt, Ravasz Károlyt, Jezsó Istvánt és Légrádi Tibort.
1989. február 25. - Megalakult a "Szolidaritás" Szakszervezeti Munkásszövetség, az első független magyar munkás érdekvédelmi szervezet.
1989. február 25. - Bejelentették, hogy takarékossági okok miatt Budapesten május 1-jén a megszokott felvonulás helyett nagygyűlést tartanak, de a hagyományos majálisra sor kerül.
1989. február 26. - Grósz Károly, az MSZMP főtitkára nyilatkozott a Tanjug hírügynökségnek. Úgy vélte, a többpártrendszer önmagában nem biztosíték arra, hogy nem fordulhatnak elő súlyos következményekkel járó hibák, de kétségtelen: megismétlődésükre kisebb a lehetőség, ha egymással versengő pártok vannak a politikai színtéren.
1989. február 27. - A Duna-mozgalmak képviselői petíciót adtak át Stadinger Istvánnak, az Országgyűlés elnökének, amelyben több mint 124 ezer aláíró követelte a bős-nagymarosi vízlépcső munkálatainak leállítását és a kérdésben népszavazás megtartását. Március 1-jén az Országgyűlés bős-nagymarosi ad hoc bizottsága háromórás vita után úgy foglalt állást: nincs szükség arra, hogy a parlament március folyamán napirendjére tűzze a vízlépcső témáját.
1989. február 28. - Munkás és értelmiségi fiatalok egy csoportja újjáalakította a Magyarországi Szociáldemokrata Ifjúsági Mozgalmat.
1989. február 28. - Berényi Ferenc, a Münnich Ferenc Társaság ügyvezető titkára közölte: a szervezet nem kíván párttá alakulni, mert ugyanazon az ideológiai alapon áll, mint az MSZMP.
1989. február 28. - 21 független szervezet és csoport képviselői nyilatkozatban szögezték le: élni kívánnak "törvény adta jogukkal", és továbbra is az a szándékuk, hogy március 15-én jelképesen lefoglalják a Magyar Televíziót.
1989. február 28. - Horn Gyula, a Külügyminisztérium államtitkára az ENSZ Emberi Jogok Bizottságának genfi ülésén hivatalosan tiltakozott a romániai magyar nemzeti kisebbséggel való bánásmód miatt; a román nagykövet válaszában burkoltan irredentizmussal vádolta meg Magyarországot.
1989. március 1. - Négy új határátkelőhely megnyitásával megindult a magyar-szovjet kishatármenti személyforgalom.
1989. március 1. - Országos tagtoborzó nagygyűlést tartott Budapesten a szerveződő Magyarországi Szociáldemokrata Párt.
1989. március 1. - Elhagyta a börtönt, illetve a fogházat az a 70 fiatalember, akik a katonai szolgálat - lelkiismereti, illetve vallási okokból történt - megtagadása miatt töltötték büntetésüket.
1989. március 2. - Az Új Márciusi Front és a KISZ képviselői a monolitikus, egypártrendszerű berendezkedésből a többpártrendszerű, parlamentáris demokráciába vezető átmenetről folytattak eszmecserét.
1989. március 2. - Tiltakozó nagygyűlés volt Budapesten Václav Havel cseh drámaíró és társai bebörtönzése ellen.
1989. március 2. - Habsburg Ottó, az Európai Parlament tagja, volt magyar koronaherceg Magyarországra látogatott.
Kelet-európai változások – válogatás a legfontosabb külföldi eseményekből:
1989. február 23. BULGÁRIA: Közzétették az 1988-as népgazdasági terv teljesítéséről szóló jelentést, amely szerint a fejlődés üteme továbbra is magas és szilárd.
1989. február 24. LENGYELORSZÁG: A nemzeti kerekasztal-tanácskozáson az ellenzék és a kormány képviselői megállapodtak az új szakszervezeti törvény tervezetében.
1989. február 24. SZOVJETUNIÓ: Az észt tagköztársaságban először ünnepelték február 24-ét az észt függetlenség napjaként.
1989. február 24. LENGYELORSZÁG: Krakkó belvárosában vízágyúkkal, gumibotokkal és könnyfakasztó gránátokkal oszlatta szét a rohamrendőrség azt a több ezer fős, zömmel diákokból álló tömeget, amely a rendőri erőszak ellen rendezett tiltakozó felvonulást. A megmozdulás során 39 rendőr megsebesült, 17 rendőrautót megrongáltak. 24 tüntetőt őrizetbe vettek.
1989. február 25. CSEHSZLOVÁKIA: A csehszlovák kommunista ifjúsági szövetség vezetése úgy döntött, párbeszédet kezd a fiatalság legszélesebb rétegeivel.
1989. február 26. SZOVJETUNIÓ: Ungváron megtartotta alakuló közgyűlését a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ).
1989. február 27. NDK: A központi pártlap, a Neues Deutschland olvasói levelekre válaszolva hitet tett az NDK-ban létező szocializmuskép mellett, elutasítva egyes szocialista országok "gazdasági téveszméit".
1989. február 27. SZOVJETUNIÓ: A Kommunyiszt című elméleti és politikai folyóiratban egy cikk mérsékelt "funkcionális" munkanélküliséget javasolt az infláció és a hiánygazdálkodás ellenszereként.
1989. február 28. CSEHSZLOVÁKIA: A Rudé Právo című központi pártlap bírálta a Szovjetszkaja Rosszija című szovjet napilapban megjelent, az 1968-as csehszlovákiai bevonulást újraértékelő cikket, mert az "nem a hivatalos szovjet álláspontot tükrözi".
1989. február 28. JUGOSZLÁVIA: A Jugoszláv Kommunisták Szövetségének vezetése úgy foglalt állást: módosítani kell a szerb köztársasági alkotmányt, hogy Szerbia Koszovóban érvényesíthesse köztársasági funkcióit. Március 1-jén kijárási és gyülekezési tilalmat rendeltek el Koszovóban.
1989. február 28. LENGYELORSZÁG: Wojciech Jaruzelski államfő kilátásba helyezte: ha az ellenzék megkísérli a helyzet destabilizálását, bevethetik a hadsereget, mert nem engedik meg a szocializmus felszámolását.
1989. március 1. ROMÁNIA: Befejeződött a fizetések és nyugdíjak 1988 augusztusában kezdődött emelése, melynek során az átlagbér mintegy öt százalékkal nőtt.
1989. március 2. ALBÁNIA: A tiranai külügyminisztérium visszautasította a belgrádi parlament előző napi rendkívüli ülésén elhangzott kijelentéseket, amelyek szerint Albánia segítséget nyújtott a koszovói albánoknak a februári általános sztrájk megszervezésében. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum
Február 24. – A pszichológia napja Magyarországon.
2009 óta tartják meg a
pszichológia napját Magyarországon annak emlékére, hogy 1928-ban ezen a napon
alakult meg a Magyar Pszichológiai Társaság.
A Magyar Pszichológiai Társaság tudományos ismeretterjesztő programja keretében minden évben megrendezi A pszichológia napja című rendezvényt, amelyet a Társaság 1928. évi megalakulásához kötnek, és minden évben megünneplik. A nap célkitűzése, hogy a nagyközönség számára is elérhetőek legyenek a pszichológia mindennapi életünket érintő tudományos eredményei, alkalmazott területei és gyakorlati vonatkozásai.
A tervezett programokban - ennek megfelelően - a tudományos előadásoknak és a pszichológus hivatást bemutató rendezvényeknek egyformán hangsúlyos szerepet szánnak. Idén a a család lesz a téma: nemzedéki hatások, családi rítusok, a gyermekkori szülői nevelési élmények összefüggése a felnőttkori párkapcsolatban megélt kötődéssel, a család mint egység működése, gyermekvállalás, válás, a párkapcsolatok jogi vonatkozásai.
A mai kor sajátos problémáival is foglalkozni kívánnak, amelyek jelentősen kihatnak a házastársi kapcsolatra és a család mint egység működésére
A tavalyi rendezvény fő témája a sport és az egészség pszichológiája volt. A téma ötletét a 2012. évi olimpia, a magyar sikerek, illetve a pszichológiai felkészítés inspirálta. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum
A Magyar Pszichológiai Társaság tudományos ismeretterjesztő programja keretében minden évben megrendezi A pszichológia napja című rendezvényt, amelyet a Társaság 1928. évi megalakulásához kötnek, és minden évben megünneplik. A nap célkitűzése, hogy a nagyközönség számára is elérhetőek legyenek a pszichológia mindennapi életünket érintő tudományos eredményei, alkalmazott területei és gyakorlati vonatkozásai.
A tervezett programokban - ennek megfelelően - a tudományos előadásoknak és a pszichológus hivatást bemutató rendezvényeknek egyformán hangsúlyos szerepet szánnak. Idén a a család lesz a téma: nemzedéki hatások, családi rítusok, a gyermekkori szülői nevelési élmények összefüggése a felnőttkori párkapcsolatban megélt kötődéssel, a család mint egység működése, gyermekvállalás, válás, a párkapcsolatok jogi vonatkozásai.
A mai kor sajátos problémáival is foglalkozni kívánnak, amelyek jelentősen kihatnak a házastársi kapcsolatra és a család mint egység működésére
A tavalyi rendezvény fő témája a sport és az egészség pszichológiája volt. A téma ötletét a 2012. évi olimpia, a magyar sikerek, illetve a pszichológiai felkészítés inspirálta. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése