Miklós napja.
Görög-szláv eredetű név. Jelentése: győzelem, nép.
270 – Szent Miklós napja (Mikulás, Télapó ünnepe)
1060 – Székesfehérváron királlyá koronázták I. Béla herceget, aki testvérével, I. Andrással vívott háborút a trónért.
1641 – Londonban 42 éves korában meghalt Sir Anthonis van Dyck flamand festő, aki Pieter Pauwel Rubensszel a barokk festészet legjelentősebb képviselője volt.
1825 – Felső-Peru kikiáltotta függetlenségét Spanyolországtól és Bolíviának nevezte el magát a latin-amerikai függetlenségi mozgalmak vezetője és szabadságharcosa, Simón Bolívar iránti tiszteletből.
1834 – Schweinfurtban megszületett Mechwart András tervezőmérnök, feltaláló.
1896 – Megszületett Ira Gershwin amerikai dalszövegíró (’S Wonderful, I Got Rhythm).1906 – Megnyitott a Szépművészeti Múzeum Budapesten.
1922 – Az ír szabadságküzdelem eredményeként – Ulster tartomány kivételével – az írek elnyerték függetlenségüket, létrejött az Ír Szabad Állam.
1926 – Givernyben 86 éves korában meghalt Claude Oscar Monet francia impresszionista festő, akinek „Impression, soleil levant” („A napkelte impressziója”) című képe az 1874-ben vele együtt kiállító művészek egy csoportjának adott nevet. További művei: „Saint Lazare pályaudvar”, „Roueni katedrális”, „Tavirózsák”.
1060 – Székesfehérváron királlyá koronázták I. Béla herceget, aki testvérével, I. Andrással vívott háborút a trónért.
1641 – Londonban 42 éves korában meghalt Sir Anthonis van Dyck flamand festő, aki Pieter Pauwel Rubensszel a barokk festészet legjelentősebb képviselője volt.
1825 – Felső-Peru kikiáltotta függetlenségét Spanyolországtól és Bolíviának nevezte el magát a latin-amerikai függetlenségi mozgalmak vezetője és szabadságharcosa, Simón Bolívar iránti tiszteletből.
1834 – Schweinfurtban megszületett Mechwart András tervezőmérnök, feltaláló.
1896 – Megszületett Ira Gershwin amerikai dalszövegíró (’S Wonderful, I Got Rhythm).1906 – Megnyitott a Szépművészeti Múzeum Budapesten.
1922 – Az ír szabadságküzdelem eredményeként – Ulster tartomány kivételével – az írek elnyerték függetlenségüket, létrejött az Ír Szabad Állam.
1926 – Givernyben 86 éves korában meghalt Claude Oscar Monet francia impresszionista festő, akinek „Impression, soleil levant” („A napkelte impressziója”) című képe az 1874-ben vele együtt kiállító művészek egy csoportjának adott nevet. További művei: „Saint Lazare pályaudvar”, „Roueni katedrális”, „Tavirózsák”.
1993 – Meghalt Don Ameche Oscar-díjas amerikai színész. Ismertebb filmjei:
Corrina, Corrina; Egyszer fenn, egyszer lenn; Selyemgubó 2. – A visszatérés;
Selyemgubó – Oscar-díj, legjobb mellékszereplő; A három testőr (1939);
Alexander’s Ragtime Band.
December 6. – Szent Miklós napja
Amikor Mürát 1087-ben elfoglalták a szeldzsuk törökök, tetemét az itáliai Bariba vitték, ahol bazilikát emeltek tiszteletére, ereklyéit a főoltáron helyezték el.
Csodatettei között említik, hogy viharban megmentette egy vízbe esett tengerész életét.
Más alkalommal leleplezte azt a hentest, aki a
várost sújtó éhínség idején három kisgyermeket ölt meg, hogy kimérje húsukat,
sőt fel is támasztotta a fiúkat. Leghíresebb legendája szerint élt Mürában egy
szegény ember, aki hozomány híján nem tudta férjhez adni három leányát. A
püspöknek fülébe jutott a dolog, de túl szerény volt ahhoz, hogy nyíltan
segítsen.
Éjszaka dobott be három erszényt az apának, így a lányok megmenekültek attól, hogy örömlánynak adják el őket.
Miklós az utazók, a zarándokok, a tengerészek és a révkalauzok, a gyermekek, a hajadonok és az aggszüzek, valamint a zálogházak tulajdonosainak védőszentje, oltalmazója továbbá a házasságnak és az anyaságnak, védőszentje Oroszországnak, Görögországnak, Szicíliának, Lotaringiának és Puglia (Apulia) tartománynak.
Éjszaka dobott be három erszényt az apának, így a lányok megmenekültek attól, hogy örömlánynak adják el őket.
Miklós az utazók, a zarándokok, a tengerészek és a révkalauzok, a gyermekek, a hajadonok és az aggszüzek, valamint a zálogházak tulajdonosainak védőszentje, oltalmazója továbbá a házasságnak és az anyaságnak, védőszentje Oroszországnak, Görögországnak, Szicíliának, Lotaringiának és Puglia (Apulia) tartománynak.
Magyarországon mintegy
hatvan községet neveztek el róla, mint például Dunaszentmiklós,
Tarnaszentmiklós.
Ünnepe, hagyományai összemosódtak a karácsonyi ünnepkörrel. A nagylelkűségéhez és kedvességéhez fűződő történetek nyomán alakult ki a Mikulás-kultusz. Szinte minden nép kultúrájában feltűnik hosszú, prémes, vörös köpenyben járó, deres szakállú, nagy csizmájú alakja, amelyet egyes források szerint csak a 19. században nyert el.
A magyar Mikulás szó cseh eredetű, a 19. században terjedt el. Az ajándékozásnak a Kárpát-medencei magyarság körében is gazdag paraszti hagyományai vannak. Számos helyen ismeretes volt a Mikulás-járás. A maskarába öltözött "Miklós püspök" kíséretével együtt olyan házakba tért be, ahol gyerekek vannak, és ott vizsgáztatta, imádkoztatta, tudásuk és viselkedésük szerint jutalmazta vagy virgáccsal fenyítette őket. Ez utóbbi gyakran a kíséretében lévő krampusznak jutott feladatul. A Felső-Csallóközben házról házra járó Mikulások december 5-én este – miután megbizonyosodtak arról, hogy a gyerekek jól viselkedtek, puttonyból ajándékozták meg őket. Az ajándékozás szokása is csak a 19. század második felétől terjedt el a Kárpát-medencében. A 20. századi szokás szerint – a gyerekek örömére – a Mikulás éjszaka, titokban teszi ajándékait az ablakba helyezett csizmákba. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum
Ünnepe, hagyományai összemosódtak a karácsonyi ünnepkörrel. A nagylelkűségéhez és kedvességéhez fűződő történetek nyomán alakult ki a Mikulás-kultusz. Szinte minden nép kultúrájában feltűnik hosszú, prémes, vörös köpenyben járó, deres szakállú, nagy csizmájú alakja, amelyet egyes források szerint csak a 19. században nyert el.
A magyar Mikulás szó cseh eredetű, a 19. században terjedt el. Az ajándékozásnak a Kárpát-medencei magyarság körében is gazdag paraszti hagyományai vannak. Számos helyen ismeretes volt a Mikulás-járás. A maskarába öltözött "Miklós püspök" kíséretével együtt olyan házakba tért be, ahol gyerekek vannak, és ott vizsgáztatta, imádkoztatta, tudásuk és viselkedésük szerint jutalmazta vagy virgáccsal fenyítette őket. Ez utóbbi gyakran a kíséretében lévő krampusznak jutott feladatul. A Felső-Csallóközben házról házra járó Mikulások december 5-én este – miután megbizonyosodtak arról, hogy a gyerekek jól viselkedtek, puttonyból ajándékozták meg őket. Az ajándékozás szokása is csak a 19. század második felétől terjedt el a Kárpát-medencében. A 20. századi szokás szerint – a gyerekek örömére – a Mikulás éjszaka, titokban teszi ajándékait az ablakba helyezett csizmákba. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum
40 éve, 1974. december 6-án
Budapesten felavatták a Deák téri aluljárót.
Az ötvenes években az állomást áthelyezték az Engels (Erzsébet) térre, ehhez kapcsolódóan a kisföldalatti nyomvonalát is korrigálták, és elkezdték a leendő 2-es metró állomásának építését. A metróépítés azonban félbemaradt, ám állagmegóvás címén a munkálatok folytatódtak tovább.
A munkálatokat hatvanas években hivatalosan is
újraindították, így 1970. április 2-án a 2-es metró első szakaszát
a Deák tér és a Fehér út között, két év múlva, 1972. december 22-én pedig a
Deák tér–Déli pályaudvar szakaszt adták át az utasforgalomnak.
A Blaha Lujza térrel és az Astoriával ellentétben itt nem épült aluljáró, a metróbejárat a felszínen volt, innen mozgólépcsőkön lehet a jegyellenőrzőkhöz, majd az elosztócsarnokba jutni. Innen egyenesen lefelé a 2-es metró peronjára, jobbra pedig a kisföldalattihoz érkezett az utas. A kisföldalattinak az Engels téren is épült bejárata. A 3-as metró építésének megkezdésekor a hetvenes években ismét megkezdődtek a munkálatok a Deák téren, az új vonal állomásának bejáratát már aluljáróba helyezve képzelték el a tervezők.
Az 1974. december 6-án átadott aluljáró a Tanács (ma: Károly) körút két oldalára vezetett, a kiskörúti villamosok megállója is elérhető innen. 1975-ben itt nyílt meg a Földalatti Vasúti Múzeum. Az aluljáró filmforgatások mellett az extrém sportolókat is vonzza, sőt egy számítógépes játékhoz is készült már saját pálya a komplexumból. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum
A Blaha Lujza térrel és az Astoriával ellentétben itt nem épült aluljáró, a metróbejárat a felszínen volt, innen mozgólépcsőkön lehet a jegyellenőrzőkhöz, majd az elosztócsarnokba jutni. Innen egyenesen lefelé a 2-es metró peronjára, jobbra pedig a kisföldalattihoz érkezett az utas. A kisföldalattinak az Engels téren is épült bejárata. A 3-as metró építésének megkezdésekor a hetvenes években ismét megkezdődtek a munkálatok a Deák téren, az új vonal állomásának bejáratát már aluljáróba helyezve képzelték el a tervezők.
Az 1974. december 6-án átadott aluljáró a Tanács (ma: Károly) körút két oldalára vezetett, a kiskörúti villamosok megállója is elérhető innen. 1975-ben itt nyílt meg a Földalatti Vasúti Múzeum. Az aluljáró filmforgatások mellett az extrém sportolókat is vonzza, sőt egy számítógépes játékhoz is készült már saját pálya a komplexumból. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum
December 6. – A magyar pálinka
napja
A Magyar Pálinka Lovagrend Egyesület (MPL) kezdeményezésére 2006 óta Szent Miklós napja a pálinka napja hazánkban. Szent Miklós a pálinka védőszentje is.
A pálinka az erjesztett gyümölcsök lepárlásával készülő gyümölcspárlatok hagyományos, magyar fajtája, kivéve a szintén a pálinkák közé sorolt törkölypálinkát, amely törkölypárlat. A pálinka, törkölypálinka és bizonyos helyi változataik európai uniós eredetvédettséget élveznek: a pálinka elnevezést csak Magyarország és négy osztrák tartomány használhatja. A magyar pálinkatörvény szerint a pálinka 100 százalékos gyümölcstartalmú (kizárólag hazai gyümölcsből készülhet), azaz sem egyéb alkoholt, sem pedig színező-, ízesítő - vagy édesítőanyagot nem tartalmazhat.
A Magyar Pálinka Lovagrend Egyesület (MPL) kezdeményezésére 2006 óta Szent Miklós napja a pálinka napja hazánkban. Szent Miklós a pálinka védőszentje is.
A pálinka az erjesztett gyümölcsök lepárlásával készülő gyümölcspárlatok hagyományos, magyar fajtája, kivéve a szintén a pálinkák közé sorolt törkölypálinkát, amely törkölypárlat. A pálinka, törkölypálinka és bizonyos helyi változataik európai uniós eredetvédettséget élveznek: a pálinka elnevezést csak Magyarország és négy osztrák tartomány használhatja. A magyar pálinkatörvény szerint a pálinka 100 százalékos gyümölcstartalmú (kizárólag hazai gyümölcsből készülhet), azaz sem egyéb alkoholt, sem pedig színező-, ízesítő - vagy édesítőanyagot nem tartalmazhat.
A pálinkát hagyományosan gyümölcscefréből
erjesztik és főzik, a törvény azonban nem korlátozza a gyümölcsmust és a
főzéssel-passzírozással feldolgozott gyümölcs, az úgynevezett gyümölcsvelő
használatát sem. Az aszalt gyümölcsök csak az erjedéskor tiltottak, a pálinka
érlelésekor használhatók.
Kisüsti pálinka az a pálinka, amelyet ezer literesnél kisebb, rézfelületet is tartalmazó lepárlókészülékkel, kétszeri szakaszos lepárlással készítenek. Az érlelt pálinkát legalább 3 hónapig érlelik ezer literesnél kisebb vagy legalább 6 hónapig ezer literesnél nagyobb fahordóban.
Kisüsti pálinka az a pálinka, amelyet ezer literesnél kisebb, rézfelületet is tartalmazó lepárlókészülékkel, kétszeri szakaszos lepárlással készítenek. Az érlelt pálinkát legalább 3 hónapig érlelik ezer literesnél kisebb vagy legalább 6 hónapig ezer literesnél nagyobb fahordóban.
Az ópálinkát legalább 1 évig kell
érlelni ezer literesnél kisebb vagy legalább 2 évig ezer literesnél nagyobb
fahordóban. Az ágyaspálinkát legalább 3 hónapig együtt kell
érlelni a gyümölccsel. A vegyes gyümölcspálinkához felhasznált gyümölcsöket a
felhasznált mennyiség szerinti sorrendben kell közölni. A törkölypálinka
címkéjén a szőlő nevét kötelező, míg a termék származási, földrajzi helyét fel
lehet tüntetni.
A témához ajánljuk a NAVA gyűjteményéből a Hungarikum: A pálinka című műsort: http://nava.hu/id/1770754/
A témához ajánljuk a NAVA gyűjteményéből a Hungarikum: A pálinka című műsort: http://nava.hu/id/1770754/
MTVA –
Sajtó- és fotóarchívum
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése