Viola napja.
A latin eredetű virágnév sok nyelvben vált női
névvé. Magyarországon már az Árpád-korban
használatos volt.
1562 – Kezdetét
vette a francia vallásháború, ami a nemesi és a polgári származású francia
protestánsok, a hugenották és a katolikusok között tört ki.
1686 – Defoe szerint Robinson Crusoe elhagyta azt a szigetet, amelyen 28 évig élt hajótöröttként.
1790 – Megszületett Sir William Parry angol sarkkutató, több expedíción részt vett, amely az Északnyugati Átjáró megtalálásával foglalkozott, valamint a Északi-sark elérésére tett kísérletet, sikertelenül.
1813 – Megszületett Thomas Andrews ír kémikus, akinek először sikerült bebizonyítania, hogy az ózon a légköri oxigén egyik megjelenési formája, ami pajzsot képez a Föld körül.
1820 – Megszületett Mary Ashton Rice Livermore amerikai újságírónő, társadalom újító, előadó. 1869-ben a „The Agitator”, 1870 és 1872 között a „Woman’s Journal” szerkesztője volt, 25 éven keresztül tartott előadásokat a mértékletességről és a nők választójogáról.
1868 – Megszületett Eleanor H. Porter amerikai regényírónő, akinek legismertebb regénye az 1912-ben megjelent „Az élet játéka – Polyanna”.
1686 – Defoe szerint Robinson Crusoe elhagyta azt a szigetet, amelyen 28 évig élt hajótöröttként.
1790 – Megszületett Sir William Parry angol sarkkutató, több expedíción részt vett, amely az Északnyugati Átjáró megtalálásával foglalkozott, valamint a Északi-sark elérésére tett kísérletet, sikertelenül.
1813 – Megszületett Thomas Andrews ír kémikus, akinek először sikerült bebizonyítania, hogy az ózon a légköri oxigén egyik megjelenési formája, ami pajzsot képez a Föld körül.
1820 – Megszületett Mary Ashton Rice Livermore amerikai újságírónő, társadalom újító, előadó. 1869-ben a „The Agitator”, 1870 és 1872 között a „Woman’s Journal” szerkesztője volt, 25 éven keresztül tartott előadásokat a mértékletességről és a nők választójogáról.
1868 – Megszületett Eleanor H. Porter amerikai regényírónő, akinek legismertebb regénye az 1912-ben megjelent „Az élet játéka – Polyanna”.
1895 – A vallás- és közoktatásügyi
miniszter engedélyezte, hogy az egyetemek bölcsészettudományi és orvosi karát női
hallgatók is látogathassák.
1915 – Megszületett Edith Piaf francia sanzonénekesnő.
1915 – Meghalt Alois Alzheimer német ideggyógyász, aki elsőként írta le a róla elnevezett betegséget az Alzheimer-kórt.
1945 – Újra megalakult az Osztrák Köztársaság.
1915 – Megszületett Edith Piaf francia sanzonénekesnő.
1915 – Meghalt Alois Alzheimer német ideggyógyász, aki elsőként írta le a róla elnevezett betegséget az Alzheimer-kórt.
1945 – Újra megalakult az Osztrák Köztársaság.
175 éve, 1839. december 19-én
alapította meg gyújtógyárát Irinyi János Pesten, a Nyár utca 234. számú házban.
Az első modern tűzszerszám William Congrave angol
tüzértiszt nevéhez fűződik, aki egy ma nem ismert anyaggal bevont pálcikát
kénsavba mártott, s a pálcika már lángolt is. A tűzgyújtás ezen módja azonban
nem csak igen veszélyes (az elegy bármikor durranhatott, szikrázott), hanem
büdös is volt. Foszforos gyufát először 1779-ben az olasz Louis Peyla
készített, 1803-ban tűnt fel a káliumklorátos mártógyufa, 1805-ben az első
káliumklorátos, majd durranóhiganyos dörzsgyufa s 1825-től került piacra a (még
mindig robbanékony) foszforos dörzsgyufa. Ezen a bajon segített Irinyi, aki 19
évesen Bécsben figyelt fel arra, hogy tanára kísérletezés közben kudarcot
vallott a kénvirággal dörzsölt ólomoxid meggyújtásával. Irinyinek az a
gondolata támadt, hogy kén helyett foszfort használ, s a foszforos gyufa
fejében ólom-peroxiddal helyettesíti a káliumklorátot. A forró vízben
oldott foszforba kihűlés után barnaport (ólom-peroxidot) és enyvet kevert, majd
ebbe mártotta a kénezett végű pálcikát. A gyufát (a német Zündholz neve
alapján egy ideig "cündhölcli") nem szabadalmaztatta, mivel
Magyarországon ilyen intézmény még nem létezett, az osztrák hatóságokat pedig
igyekezett elkerülni. Receptjéért először három garast kért Rómer István bécsi
gyárostól, mivel ennyibe került a foszfor - s egyébként meg szerelmes volt
Rómer lányába. Végül 60 forintot kapott az ötletért, amelyre Rómer 1837-ben
osztrák szabadalmat szerzett, ám a lányát nem adta Irinyihez. E gyufa sem volt
tökéletes, a foszfornak is szaga volt, idővel oxidálódott, oxidja beszívta a
levegő nedvességét, így a fej letörött. Emellett sötétben világított, túl
könnyen gyulladt, s mérgező hatása miatt a munkások is megbetegedtek tőle.
Irinyi 1839-ben Pestre költözött, de hamar be kellett
látnia, tanárként nemigen jut katedrához, ezért gyufagyárat alapított.
Gyufája olcsó és jó volt, gyára fellendült, 50-60 munkással működött,
s napi félmillió gyújtót készített.
Kérelmét csak 1840. április 8-án adta be Pest városához. "Oly gyújtófácskák előállítására kérek engedélyt, amelyek fellobbanásukkor nem zajonganak, s kén nélkül is készíthetők, miáltal semmi szagot nem csinálnak." Nemcsak gyufákat gyártott, hanem taplót és fidibuszt is. Egyébként nem ez volt az első foszforos-gyufagyár, 1837-től már működött egy Pesten, a Zaretzky-féle gyár. Az osztrák iparosok mindent meg is tettek, hogy a konkurenciát felszámolják, s mivel a gyáralapító inkább feltaláló volt, mint üzletember, ez sikerült is nekik. Irinyi gyára 1848-ban csődbe jutott. A gyufagyártó 1849-ben a nagyváradi lőporgyár és ágyúöntöde vezetője volt, amiért a szabadságharc után egy időre börtönbe is került.
Irinyi gyufájából mindössze két szál maradt az utókorra. Egyet Pesten, egyet Veszprémben őriznek, hosszuk 29 mm, átmérőjük 3 mm, végükön majd fél centiméteres fejjel. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum
Kérelmét csak 1840. április 8-án adta be Pest városához. "Oly gyújtófácskák előállítására kérek engedélyt, amelyek fellobbanásukkor nem zajonganak, s kén nélkül is készíthetők, miáltal semmi szagot nem csinálnak." Nemcsak gyufákat gyártott, hanem taplót és fidibuszt is. Egyébként nem ez volt az első foszforos-gyufagyár, 1837-től már működött egy Pesten, a Zaretzky-féle gyár. Az osztrák iparosok mindent meg is tettek, hogy a konkurenciát felszámolják, s mivel a gyáralapító inkább feltaláló volt, mint üzletember, ez sikerült is nekik. Irinyi gyára 1848-ban csődbe jutott. A gyufagyártó 1849-ben a nagyváradi lőporgyár és ágyúöntöde vezetője volt, amiért a szabadságharc után egy időre börtönbe is került.
Irinyi gyufájából mindössze két szál maradt az utókorra. Egyet Pesten, egyet Veszprémben őriznek, hosszuk 29 mm, átmérőjük 3 mm, végükön majd fél centiméteres fejjel. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése