2020 legyen a nemzeti összetartozás éve!
A Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának plenáris ülése
Fotó: MTI
A Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma
(KMKF) - összhangban Kövér László házelnök javaslatával - felkéri az
Országgyűlést és a magyar kormányt, hogy a 2020-as esztendőt nyilvánítsa
a nemzeti összetartozás évének - többek között ezt tartalmazza a fórum
budapesti plenáris ülésén pénteken elfogadott zárónyilatkozat.
A dokumentumban - amelyet az MTI-hez is eljuttattak - a résztvevők felkérik a kormányt és az Országgyűlést, hozza meg a hatáskörébe tartozó mindazon döntéseket, amelyek lehetővé teszik, hogy a nemzet méltóképpen emlékezhessen a trianoni tragédiára, tiszteleghessen száz év egymást követő magyar nemzedékeinek nemzethűsége előtt annak érdekében, hogy ezen emlékév által is erőt meríthessen önazonossága jövőbeni megőrzéséhez.
A KMKF felkéri az állandó bizottságot, kezdje meg azon előkészületeket, amelyek lehetővé teszik, hogy a 2020-ban esedékes plenáris ülésen - majd azt követően ismétlődően - a fórum elfogadhassa a magyar nemzetrészek önazonossága megőrzésének jogi, politikai és szociológiai környezetét számba vevő jelentését 2019-re - valamint folyamatosan az ezt követő esztendőkre - vonatkozóan.
A dokumentumban rögzítették:
A KMKF elfogadhatatlannak, az európai értékekkel összeegyeztethetetlennek tartja a nemzeti kisebbségek szerzett jogainak korlátozását. Kifejezi, hogy a magyar nemzetrészek szolidaritást vállalnak a jogsértést elszenvedő, anyanyelvéhez és a hosszú hagyományokra visszatekintő anyanyelvű oktatási rendszeréhez ragaszkodó kárpátaljai magyarsággal. Felkéri a magyar kormányt, hogy minden rendelkezésére álló eszközzel lépjen fel a Kárpát-medencei magyarság oktatási és nyelvhasználati jogainak védelmében.
A dokumentum szerint a KMKF megerősíti meggyőződését, hogy a Kárpát-medencei magyar közösségek megmaradásának és gyarapodásának záloga a lehető legszélesebb körű önrendelkezés kivívása.
A fórum örömét fejezi ki, hogy a Kárpát-medencei óvodafejlesztési program keretében számos településen sikeresen valósultak meg a program céljai, és üdvözli, hogy a program folytatódik. Javasolja a támogatások eredményeinek nyomon követését is.
A KMKF üdvözli Ferenc pápa júniusi csíksomlyói látogatását, amely történelmi esemény lesz nemcsak az erdélyi, hanem a Kárpát-medencei magyarság számára is, és szorgalmazza a csíksomlyói búcsú felvételét az UNESCO Szellemi Kulturális Örökség listájára. (MTI)
A dokumentumban - amelyet az MTI-hez is eljuttattak - a résztvevők felkérik a kormányt és az Országgyűlést, hozza meg a hatáskörébe tartozó mindazon döntéseket, amelyek lehetővé teszik, hogy a nemzet méltóképpen emlékezhessen a trianoni tragédiára, tiszteleghessen száz év egymást követő magyar nemzedékeinek nemzethűsége előtt annak érdekében, hogy ezen emlékév által is erőt meríthessen önazonossága jövőbeni megőrzéséhez.
A KMKF felkéri az állandó bizottságot, kezdje meg azon előkészületeket, amelyek lehetővé teszik, hogy a 2020-ban esedékes plenáris ülésen - majd azt követően ismétlődően - a fórum elfogadhassa a magyar nemzetrészek önazonossága megőrzésének jogi, politikai és szociológiai környezetét számba vevő jelentését 2019-re - valamint folyamatosan az ezt követő esztendőkre - vonatkozóan.
A dokumentumban rögzítették:
a KMKF tagszervezetei üdvözlik, hogy Magyarország kormánya 2019-et a külhoni magyar gyermekek évének nyilvánította. A fórum a nemzet megmaradása és gyarapodása szempontjából rendkívül fontosnak tartja a magyar kormány által bejelentett, a gyermekvállalást ösztönző családtámogatási intézkedéseket, és kéri a magyar nemzetpolitika illetékeseit, vizsgálják meg a program kiterjesztésének lehetőségét a külhoni magyar közösségekre.Kitértek arra is: egy erős Kárpát-medencei EP-képviselet napirenden tudja tartani Brüsszelben a Kárpát-medencei magyar közösségek számára fontos témákat. A KMKF egyöntetű támogatásáról biztosítja a Nemzeti Kisebbségvédelmi Kezdeményezés/Minority SafePack elnevezésű európai polgári kezdeményezést, amely a nemzeti kisebbségek védelme európai uniós keretének megteremtését kívánja elősegíteni. A kezdeményezés csakis egy erős Kárpát-medencei magyar összefogással lehet sikeres - írták.
A KMKF elfogadhatatlannak, az európai értékekkel összeegyeztethetetlennek tartja a nemzeti kisebbségek szerzett jogainak korlátozását. Kifejezi, hogy a magyar nemzetrészek szolidaritást vállalnak a jogsértést elszenvedő, anyanyelvéhez és a hosszú hagyományokra visszatekintő anyanyelvű oktatási rendszeréhez ragaszkodó kárpátaljai magyarsággal. Felkéri a magyar kormányt, hogy minden rendelkezésére álló eszközzel lépjen fel a Kárpát-medencei magyarság oktatási és nyelvhasználati jogainak védelmében.
A dokumentum szerint a KMKF megerősíti meggyőződését, hogy a Kárpát-medencei magyar közösségek megmaradásának és gyarapodásának záloga a lehető legszélesebb körű önrendelkezés kivívása.
A fórum örömét fejezi ki, hogy a Kárpát-medencei óvodafejlesztési program keretében számos településen sikeresen valósultak meg a program céljai, és üdvözli, hogy a program folytatódik. Javasolja a támogatások eredményeinek nyomon követését is.
A KMKF üdvözli Ferenc pápa júniusi csíksomlyói látogatását, amely történelmi esemény lesz nemcsak az erdélyi, hanem a Kárpát-medencei magyarság számára is, és szorgalmazza a csíksomlyói búcsú felvételét az UNESCO Szellemi Kulturális Örökség listájára. (MTI)
2019. március 8. [15:39]
Miért álságos a “szerb-magyar megbékélés”?
Mint arról a portálunk beszámolt (ITT), nyom nélkül tüntette el a helyi temetkezési közvállalat az első világháborús magyar katonai temetőt Nagybecskereken, miután a városvezetés átruházta erre a vállalatra a katolikus és református temetők karbantartását.
Ehhez a szégyenteljes lépéshez a Szerb Haladó Párt és a Fidesz szövetségese, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) is asszisztált.
A Vajdasági Magyarok Demokratikus
Közössége (VMDK) 2017 óta küzd azért, hogy az első világháborúban hősi
halált halt magyar katonák elpusztított sírjainak helyén legalább egy emléktábla hirdesse, hol nyugodtak a honvédek.
A VMDK a városi önkormányzathoz, a
polgári jogvédőhöz és a politikai partok (közöttük a VMSZ)
nagybecskereki szervezeteihez, mi több, a VMSZ-es többségű Magyar
Nemzeti Tanácshoz is fordult jogos követelésével, de nem talált megértésre.
Bencsik János, a Jobbik országgyűlési képviselője a Kárpát-medencei Képviselők Fórumának mai plenáris ülésén a fenti esetet is felhozta példaként,
miért tartja álságosnak a magyar kormány szerint “történelmi” szerb-magyar megbékélést.
Bencsik szerint sajnos tipikusnak számít, hogy így bánnak a magyar sírokkal és egyéb kegyhelyekkel. Ez az eset is beleillik a szerb állam magyarokkal szembeni közönyét, illetve ellenszenvét példázó lépések sorába.
Továbbá példaként említette, hogy a
szerb partizánok által elkövetett 1944–45-ös etnikai tisztogatásokért a
mai napig senkit sem vontak felelősségre, hiába hoztak erre vonatkozóan
törvényt. Sőt, az elkobzott javak visszaszolgáltatása is nyögvenyelősen
halad.
“Eközben a Fidesz helyi szövetségese,
a VMSZ minden kérdésben alárendeli magát a belgrádi központi hatalomnak,
még a Délvidék elcsatolásának ünnepnappá tételét is megszavazta – hangsúlyozta a Jobbik képviselője, aki szerint a magyar politikának is kiemelt felelőssége van abban, hogy idáig fajulhatott a helyzet:
“Orbán Viktor az oroszokkal való jó viszonyért cserébe semmiféle kritikát nem fogalmaz meg Szerbiával szemben,
semmilyen jogsértés ellen nem emeli fel a szavát és nem támaszt követelményeket Szerbia uniós csatlakozásához sem.”
Bencsik szavai szerint a Jobbik hosszú évek óta következetesen képviseli azt az álláspontot, hogy Szerbia
nem sétálhat be az Európai Unióba anélkül, hogy tiszteletben tartaná a
magyar érdekeket és kiszélesítené az önrendelkezés formáit.
(alfahir.hu nyomán)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése